Köveskál község a Balaton-felvidék minden bizonnyal egyik legszebb turista látványossága. Mind a környék, mind a falu maga elképesztő szépségű. Most tél lévén is érdemes ellátogatni ide, hiszen benti program is akad, és meg merem kockáztatni, hogy a Kovácsműhelyben még akár melegünk is lehet.
Január 9-étől Ne csak az üres falat nézd címmel festmények és rézkarcok, meg egy pár gobelin kép tekinthető meg Köveskálon a Bali Galériában naponta 11-től 19 óráig. A kovácsműhely továbbra is működik és látogatható, ráadásul régi eszközökkel és használati tárgyakkal is bővült — így szól az kiállítás közleménye, amelyet több weboldalon is olvashatunk. 
Köveskálra amúgyis érdemes ellátogatni, de ha már ott vagyunk, tényleg, ne csak az üres falat nézzük, térjünk be a Bali Galériába, amely egy 310 éves háznak a pajtájában helyezkedik el. A hazai és nemzetközi művészek által alkotott képeket rendszerint március és október között tekinthetik meg a látogatók, de idén már januártól van lehetőség kulturálódásunkra.
Ha már ott vagyunk, térjünk be a Kovácsmúzeumba is, melynek alapja egy 1900-as években alapított kovácsműhely. A múzeumhoz tartozó műhelyben bemutatókat tartanak, és a bátrabb látogatók számára alkalom nyílik a tehetségük kibontakoztatására is. A bemutató kovácsolást előzetes bejelentkezéshez kötött a [email protected] e-mail címen vagy az alábbi telefonszámokon: +3687706029, +36304871521.
A Káli-medencében található település önmagában is remek úticél, hiszen a bazalthegyekkel övezett medence természetalkotta formái önmagában is lenyűgözőek. Ha a Köves -t már érted, mi a falu nevében, itt az alkalaom, hogy megtudd – kál utótagját Árpád egyik vezéréről, Kál horkáról kapta, akit 13. századi oklevelekben említenek először az egyházi nemesek között. A 16. században felégette a falut a török, 1711-ben pestis pusztította. A 19. század végéig jelentős a szőlőtermelés, ami a század végére azonban kipusztult, de 1935-re visszaállították a korábbi szőlő helyzetet. 1980 óta 500 fő alatti a lakosság létszáma, de népszerűsége töretlen, fővárosi művészek is vásárolnak itt házat, ez meglátszik a község honlapján leírtakból is, „Régi fényükbe varázsoltak vissza műemlék jellegű házakat, a szőlőtermesztéshez borospincéket. ”
Köveskál a Balaton-felvidéki Nemzeti Park védett területe, közelében fakad a Városkút karszforrás, amely a környékre jellemző mosóház épületében ered. A dobogó (Burnót) patakon működő négy malma, évente három vására, közte az augusztus 25-i Lajos-napi vásár is híressé tették. De leghíresebb minden bizonnyal a határában húzódó, különböző sziklákból álló Kőtenger, amely egyedi természeti látványosság.
Az aprócska Barnag a Balaton-felvidék egyik legérdekesebb történetével dicsekedhet. Itt laktak hajdanán a középkorban a magyar királynék szakácsai, míg a török hódoltság alatt elnéptelenedett. A 18. században otthonra lelt itt magyar és német ember kettősséget adva ezzel a falunak, ahol ezáltal kettő van temetőből, a falu két végén, és két műemlék templommal is dicsekedhet. A két kis közösséget, Magyar és Németbarnag lakosait az anyanyelv és vallási felekezet (református és római katolikus) választotta el egymástól. Csak később, 1947-ben olvadt össze a ma 100 főt számláló falu mai képére. 
Utána a szűréssel, derítéssel ki lehet bizonyos dolgokat balanszírozni. Viszont léteznek ennél radikálisabb dolgok is, hangsúlyozza a borász, például, a cukor, vagy a savak vagy kivehetők vagy belerakhatók, attól függően, milyen bort szeretne az ember. Ezeket nyilván nagyon sok konvencionális borász nem is csinálja, hiszen nagyon extrém, teszi hozzá, majd kiemeli, a konvencionális borok közt rengeteg vonal van, hiszen van, aki nem használ semmi mást, csak ként. Tehát a hagyományos boroknak nagyon sok kombinációja létezik a borkészítés folyamatát tekintve. 
Felmerül a kérdés, hogy ha annyi mindent nem használnak borkészítéskor, akkor ez költségkímélő módszer? A válasz egyértelmű nem. Maga az alapanyag az ára, az előállítása egy sokkal költségesebb dolog, mivel organikus a művelés. Nincsenek felszívódó vegyszerek, nincsenek gyomirtók, nincsenek műtrágyák, ezek meg csak azért jöttek létre, hogy olcsóbbá, egyszerűbbé tegyék magát a szőlőművelést. Azt mondja, sokkal egyszerűbb glifozáttal átfújni a sort, amitől kipusztul minden, ami valaha nőtt, mint ötször lekaszálni egy évben. “
Látogatást teszünk a pincékben is, ahol a címkézés és a dugó viasszal lezárása történik. Elmeséli, saját tervezésű címkét használ Pieter Bruegel 16. századi nématalföldi rézkarc alap grafikájával. Ő ragasztja rá az üvegekre. A palackok tetejét pedig 70 fokra hevített viaszba mártja, amely elég hosszadalmas, de szerinte nagyon meditatív folyamat – egyenként kap viaszt minden egyes palack. 
További részletek a programokból:
