A névmagyarosítás kedvenc családnevei balatoni módra

A névmagyarosítás kedvenc családnevei balatoni módra

583 views
0

Tudta, hogy a Füred  családnevünk a fürj madárhoz kapcsolódik? És azt, hogy Veszprém jelentése önfejű, békétlen ember? Akár igen, akár nem, fussa végig, hogy néhány Balatont vagy a nyarat idéző családnevünk jelentése, kialakulása mögött milyen beszédes történet áll. 

Hajdú Mihály Családnevek enciklopédiája című könyvét forgatva számos érdekességre bukkantam NEVEZETESEN, hogy a mi Balatonunk környékén és említése nyomán van pár érdekes családnév történetünk. Az adatokat a szerző könyvéből idézzük.

Balatoni mindenekelőtt

E magyar családnevünknek három változata ismert:  Balatoni, Balatony, Balatonyi. Szláv eredetű, a ’mocsaras, sáros’ jelentésű *blat n [bl™tn] szóból ered, amely vizek, lápos területek nevévé, azokból pedig a melléjük települt helységeknek nevévé is vált. A magyarban a névkezdő és név végi mássalhangzótorlódások föloldásával kialakult a Balaton ~ Boloton településnév. A -nyi végződés nyelvjárási ejtés. A Balaton tó nevéből ritkábban válhatott családnév, névmagyarosításkor azonban sokak számára az ismert tónév volt a névválasztás motivációja.
Ma már az egész nyelvterületen általánosan elterjedt, de Baranya megyében kissé gyakoribb. Érdekesség, hogy névváltoztatásra a XIX. században csak Balaton formában használta föl névmagyarosításra egy Baumbartner és egy Pollák család.

Bakonyi

Két változata ismert: Bakonyi és Bákonyi. Ha az eredetét szeretnénk tudni, ezt olvashatjuk róla: alapszava, a német eredetű, ’állat hímje’ jelentésű bak közszavunk metaforikusan, férfiakra jellemző külső-belső hasonlóság alapján személynévvé vált a középkorban. Ehhez járult az -n kicsinyítő képző, amely a név végén sokszor -ny-nyé vált (palatalizálódott). Megkaphatta az -i birtokjelet, s apanévi családnév lett belőle. Jelentése így’Bakonyé, Bakon ~ Bakony nevű személy fia, leszármazotta’.
Ugyanakkor a Bakon ~ Bokon ~ Bakony személynevekből magyar névadással (minden végződés vagy összetétel nélkül) településnevek lettek Baranya, Bihar, Fejér, Hunyad és Veszprém vármegyében. Ezekből ’onnan/oda való’ jelentésű -i képzővel eredetre, származási helyre utaló családnév alakulhatott. (Egyik Veszprém megyei település volt a Bakony hegység névadója.)
Családnév hegyek nevéből természetes úton nagyon ritkán keletkezhetett, de a névmagyarosításoknak elsősorban a jól ismert hegynév volt a motivációja. A Bákonyi alakban a hangsúly hatására nyúlhatott meg egyes vidékeken az első szótag magánhangzója.
Néhány Bachunek, Breuer, Ehrenthal, Hochstädter, Streicher nevű család a Bakonyi családnevet választotta a XIX. században névmagyarosítás céljára.

Füredi

Egy gyakori  (Füredi) és két kevésbé ismert (Füredy, Fűredi) változatáról tudunk. Eredete: alapszava a bizonytalan eredetű fürj madárnevünk, mely eredetileg -j nélküli volt. Ahol gyakori volt ez a madár, ’valamivel ellátott, valamiben bővelkedő’ jelentésű -d képzővel helynév és településnév lett belőle Heves, Somogy, Zala vármegyében. (Tévesen azonosították a név alapját később a fürdő szó tövével, Bármelyik Füred nevű helység megkaphatta az ’onnan/oda való’ jelentésű -i képzőt, s eredetre, származási helye utaló családnév vált belőle. A Dunántúl egészén, különösen Győr környékén gyakoribb. Igen sokan, Faszberger, Feigelstock, Feiksz, Feiler, Fischer, Filinger, Fleischl, Fleischbauer, Fleischmann, Friedmann, Fuchs, Führer, Fürst nevűek választották magyarosítási szándékkal új névül a XIX. században.

Hajós

Természetesen foglalkozásra utaló, magyar családnév. Változatai a Hajós és a Hajos. Alapszava a vitatott (ótörök vagy ősi finnugor, esetleg uráli) eredetű hajó szavunk. ’Valamivel való ellátottságot’ vagy ’valamivel való foglalkozást’ jelentő -s képzős alakjának (hajós) több jelentése is kialakult:
hajó tulajdonosa, birtokosa vagy hajón dolgozó, hajóval járó személy, esetleg hajót építő mesterember. Mint minden foglalkozásnév, gyakori családnévvé vált. Jelentése ’Hajós nevű személy fia, leszármazotta’. Többnyire hajózható folyóvizek melletti városokban, különösen Szegeden gyakori.
Igen sokan, köztük Schiff, Schiffblatt, Schiffler, de Hajerbacher, Hamburg, Hamburger, Hápp, Hartstein, Henkel, Heller nevűek is magyarosítottak erre a XIX. században.

Káli

Helynévi vagy apanévi eredetű, magyar családnév. Sok változata ismert: Káli, Kály, Kali, Kályi, Kaáli, Kaály, Káaly; Kálli, Kalli.
Eredete Alapszavának, az ótörök qal [k™l] szónak két különböző jelentése van: ’megmaradt, (élve) maradt’ vagy ’(anya)jegy az újszülött testén’, amit jó jelnek tekintenek ma is a törökös népek hagyományai. Mindkettőből személynév lett, és bekerült a magyar névkincsbe. A Kál egyénnévhez -i birtokjel is járulhatott, s akkor apai családnévvé vált, amelynek jelentése ’Kál nevű személy fia, leszármazotta’.
A nyelvterület északi részén, Heves és Borsod megyében gyakoribb

II. József, az állami névszabályozás kezdeményezője. Fotó: Wikipédia

Kárász

Foglalkozásra, esetleg tulajdonságra utaló, magyar családnév. Változatai Kárász, Karasz, Karász, Karas, Krasz, Krász, Kräsz, Krass.
Eredete: iszapos állóvizeink gyakori hala a kárász, amely talán a görög ’gyors’ jelentésű  [kar] szóból lett latinná, és a carassius különböző alakokban elterjedt egész Európában. Hozzánk valamely szláv nyelvből került be, de a németben is megtalálható kra alakban. Bármelyik nyelvből került is be a magyarba, itt megmagyarosodott, vagyis a névkezdő mássalhangzó-torlódása -a- bontóhanggal föloldódott. A kárász (mint sokszor más halnév is)
önmagában szimbolikusan foglalkozásnévvé, abból egyéni vagy családnévvé vált. Jelentése tehát ’kárász halászatával foglalkozó személy’ (később annak a fia, leszármazotta). Jelképezhetett azonban tulajdonságot is, akkor a családnév jelentése ’kárász halat (húsát) kedvelő személy fia, leszármazotta’ lehetett. A Dunán túl és Erdélyben gyakoribb.

Nyári

Változatai Nyári, Nyáry, Nyari, Njari, Nyárai, Nyáray.
Eredete: Alighanem két névnek az egybeesése. Egyik a vagy ősi uráli gyökerekre visszavezethető, vagy ótörökből vett, s ott is ’tavasz, nyár’ jelentésű nyár évszak nevének személynévvé válása. Ez vagy az -i birtokjellel családnév lett, jelentése pedig akkor ’Nyáré, Nyár nevű személy fia, leszármazotta’, vagy az -i eredetre utaló képző járult hozzá, akkor pedig ’nyári gyerek, nyáron született’ a jelentése. (Nehézsége ennek a származtatásnak, hogy az
Árpád-korból nem ismerünk *Nyár személynevet, igaz van bőséggel Nyarad, aminek az előzménye minden bizonnyal *Nyár volt, csak nem került följegyzésre.
A másik magyarázat valószínűbb, amely szerint ősi uráli ’mocsár’ jelentésű nyár szavunkból a gyakran mellette élő fafajta. neve lett, s ’nyárfa’ jelentésben külső tulajdonságot jelölő metaforikus személynévvé is válhatott (olyan magas, egyenes, mint a nyárfa). Ez a személynév egyrészt megkaphatta az -i birtokjelet, s ’Nyáré, Nyár nevű személy fia, leszármazotta’ jelentéssel családnévvé vált. Másrészt azonban a bőségesen tenyésző fafajtából helynév alakult, és Nyár településnévvé lett Pest és Somogy vármegyében. Ezek bármelyike megkaphatta az
’onnan/oda való’ jelentésű -i képzőt. A Dunán túl és a Dél-Alföldön gyakoribb.
Többen, elsősorban Sommer, de Necsov, Neuschloss, Joachim, Lichtenstern, Osika és egy Nyúzó nevű is ezt a családnevet nevet vette föl új névként a XIX. században.

Parti

Lakóhelyre utaló családnév. Számos változata ismert: Parti, Party, Párti, Pardi, Pardi, Párdi, Párdy. Az Árpád-kor fejlett olasz–magyar (főként velencei) kereskedelmi kapcsolatai révén több jövevényszó is került a magyarba Itáliából. Ezek egyike a ’rév, kikötő’, a korabeli olasz népnyelvben ’öböl, víz mente’ jelentésű port szó is, amelynek magánhangzója szabályosan vált nyíltabbá (-o- > -a- változás), s a part szó egy víz mellett
épült településnek is nevévé lett Arad vármegyében. Ez a település azonban nem volt eléggé jelentős ahhoz, hogy ilyen sok családnév kialakuljon belőle. Nyilván a földrajzi köznévvé lett part szó adta családneveink nagy részét. Olyan családok, akik közvetlenül valamely víz mellett, révnél, domboldalon építettek házat, ott volt a földjük, erdejük stb., először ragadványnévként megkapták az ’onnan/oda való’ jelentésű -i képzős Parti nevet. A Parti formák a Dunántúl délnyugati részén és Debrecen környékén, a Pardi alakok pedig a mai Békés megye északi felében gyakoribbak.

Tihanyi

A Tihanyi, Tihányi, Tihani, Tihany, Tihoni, Tichonyváltozatai ismertek.  Szláv eredetű a ’csönd, csöndes’ jelentésű [Tichon] nevünk. Puszta személynévként magyar névadással (minden végződés vagy összetétel nélkül) településnévvé vált. A Dunán túl gyakoribb. A XVIII. század végéig csak nagyon kevesen viselték a nevet. A XIX. századi névmagyarosításokkor kezdett szaporodni a számuk. Sokan, köztük több Teitelbaum, Weisz, néhány Theindl, Titl, Tivald, Travnicsek, Trnka, Tumann, Turek vette föl ekkor a nevet. Tihany település és táj népszerűvé válásával a fölvett nevek száma is szaporodott a XX. században.

Veszprémi

Változatai: Veszprémi, Veszprémy, Weszprémi, Weszprémy; Veszpremi. A szláv eredetű és ’makacs, önfejű, békétlen ember’ jelentésű Bezpřěm személynevet Vitéz Boleszló lengyel király második feleségétől, Szent István magyar király nőtestvérétől született fia viselte.
Magyar névadással (minden végződés vagy összetétel nélkül) róla kapta nevét a dunántúli vár, város és megye, amelynek első ispánja volt. Másik hasonló nevű településről nem tudunk a Történelmi Magyarországon. Ez a városnév tehát az ’onnan/oda való’ jelentésű -i képzővel ellátva eredetre, származási helyre utaló családnévvé vált. A Dunántúl északnyugati részén gyakoribb. Több Weisz, néhány Heinrich, Oksz, Rothauser nevű vette föl magyarosítás céljából a XIX. században.

Akárhogyan is, minden név igen beszédes és számunkra a Balatont és főleg a nyarat idézi meg. Ha ilyen névvel bír és családnevéhez kapcsolódó történetét elmesélné, írjon nekünk a partlap@gmail.com e-mail címre!

A szerzőről