Szoboszlay András a művész, aki ritkán kel fel hajnalban, de ha mégis, nagy örömmel dolgozik, mert a fények csodálatosak. Tavaly Füreden a kikötőben köszönthette a napfelkeltét, a Kékszalag egy napján, idén pedig Tihanyban sikerült megfognia pár pillanatot, amelyet mindennél inspiratívabbnak talált. Szoboszlay András grafikus művésszel beszélgettünk arról, mi az az urban-sketching, Hollandiát miért rajzolja, és az is kiderül, szerinte honnan a legjobban megrajzolható a Balaton. 

Úgy tudom, már a a köldökzsinóron keresztül is művészetet kaptál…
Nálunk az egész család rajzolt, apai és anyai ágon is, dédapáig visszamenőleg. Dédapám festő, rajztanár volt, nagyszüleim háza tele volt képekkel, amelyeket a sárospatak környéki festőktől gyűjtöttek össze. A falakon dédapám olajfestményeit láttam magam körül. Nekem a vizuális kifejezési eszköz alapvető volt az első perctől fogva, egy nagy képregényben nőttem fel, falon lógó jelenetekkel.

Forrás: Szoboszlay András

A kevés beszélgetés egyikében, amely a neten található rólad,  azt állítottad magadról, hogy rajz- és életművész vagy, utóbbit hogy kell érteni?
Bátyám fogalmazta meg, “büszke lehetsz magadra, mert te meg tudtad csinálni azt, amit a felnőtt lakosság 99%-a nem”. Azaz elhagytam a hétköznapi robotot és azzal foglalkozom, amit szeretek. Nehéz váltás volt, de egy olyan löketet adott az életemnek, melyben csodákkal teli hétköznapjaim vannak. Megvan itt is a napi rutin, de ez nem az a szigorúan betartott rendszer, amely másokat esetleg tönkretesz. Azt csinálom, amit szeretek, ezzel együtt olyan színes dolgok történnek, hogy elmondhatom, művészien élek.

A MOME-n végeztél animáció, rajzfilmrendező vagy, mint édesapád. Az egyetem után reklámstúdiókban helyezkedtél el. Miért váltottál?
Fontos része volt az életemnek, de a mostani sokkal fontosabb. Kétkezi munkám van, nem csapatmunka, mint akkor. Az azért volt fantasztikus, mert egy hatalmas gépezet csodálatosan működik együtt: sok ember munkájából születik valami utánozhatatlan dolog. Most viszont az analóg kézműves dolgok a meghatározóak és ez hozzám sokkal közelebb áll, mint a reklámban bármi. Sok mindent kipróbáltam, 3d-s animáció, grafika, stb, és ez azért volt fontos, mert miután abbahagytam ezt egyszer és mindenkorra, önmagam menedzselését is meg tudom oldani. 

Az urban sketching, ahogy elmondtad, a városi élet megrajzolása, egy-egy épület, helyszín, helyzet élettel teli ábrázolása. Rajzolod Budapestet, Szentendrét, a Balatont. Milyen szisztéma szerint haladsz?
Régebben romkocsmákat rajzoltam, a Dob utcában laktam és csak kiültem és rajzoltam a várost. Van ebből egy sorozatom. Aztán van egy idén indított tervem, Megrajzolt Magyarország  címmel, az oldala facebookon bekövethető, mellyel az a célom, hogy végigjárom az országot és a legérdekesebb helyeket felskiccelem. Mintha egy útikönyv lenne, megyek szépen előre: állat, növény, étel, helyszín, szép épület, szobor – mint amikor körbefordul az ember, felfedez részleteket. Ez egy több éves munka, ezért még támogatókat keresek hozzá, hiszen idő kell, hogy el tudjak menni különböző helyekre, és ehhez egy tematikát kell kialakítani. Ez a projekt új nézőpontból közelíti meg hazánkat.  

Forrás: Szoboszlay András

Ezen kívül Hollandia és Ausztria, amit még rajzolok. Hogy miért pont Hollandia? Két éve volt az urban sketching éves találkozója, ahol workshopokon van lehetőség tanulni, előadásokat hallgatni, szabad rajzolásokon bizonyos témákat végig rajzolni, amit aztán összehasonlítunk. Egy kedves barátom meghívott, hogy jöjjek hamarabb, megmutatta a vidéket, majd egy rokonomnál Amsterdamban végigrajzoltam mindent, amit lehetett – a végkimerültségig rajzoltam. Nagyon sok kép született, sok ismerősöm, barátom lett, ezt a kollekciót elkezdtem ott és lassan be is fejezem. 

Mi a munkamódszered? Kitalálod, mit szeretnél ábrázolni, és ezek eladhatóak, vagy fordítva: azt rajzolod meg, amivel pénzt lehet keresni?
2014-ben, amikor ott hagytam a reklámipart, rengeteg szabadidőm lett, nem volt munkám, próbáltam magamnak ügyfeleket szerezni, de ez ugyanúgy reklám volt, nem is szerettem, így nem is ment. Akkor volt már egy anyagom, amiből kiállítást is csináltam, aztán beültem a belvárosba és elkezdtem rajzolni életjeleneteket – azt rajzoltam, amit szerettem. Születtek képek Budapestről is, és magukról az életjelenetekről is. Ezek a képek a mai napig megállják a helyüket. Születtek természetesen újak, de az igazi erő ezekben van, tehát azokban, amiket a nézőközönség is szeret. Ez egy nagyon jó visszaigazolás volt, hiszen szabadon jól csináltam a dolgot. 

Forrás: Szoboszlay András

Kaptam iránymutatást persze, hogy mi az, amit rajzoljak és mi az, amit inkább ne, de mivel  nekem ez egy teljesen új terep volt, mert végre tényleg rajzohattam, festhettem, örömmel mentem bele a kísérleti dolgokba. Bevallom, azóta is kísérletezek, de örömből. Alakítom azt, mit készítek a magam kedvére és a visszajelzést megkapva megmondani, hogy ezt jól csináltam vagy nem, ez a tanulási folyamat része.

Konkrét felkéréseid is vannak. Üzletek fala, esküvői jelenetek. Ezek a te igényeidhez igazodnak és nem vállalsz el olyat, ami nem passzol bele a neked tetsző ábrázolási módba?
Balatonfüred város kulturális részlege, a Vaszary-villa, felkért egy tíz képből álló sorozat megfestésére. Ami részben Balatonfüredet, részben a kiállítóhelyeiket, főbb eseményeket, olyanokat, mint az Anna-bál, mutatta be. Készült belőle egy nagyon szép kollekció, füzettel, hűtőmágnessel, kis nyomattal, nagy nyomattal. Ez is egy nagyon jó visszaigazolás volt: hogy amit csinálok arra szükség van, és arra is, hogy a képeimet használati tárgyként népszerűsítsék. Ez volt az első és azóta is jönnek megkeresések. Számomra az a fontos, hogy festés és rajz legyen, no meg urban-sketching. Már javarészt evvel is keresnek meg. Beltéri falfestés, pl. volt egy közel 100 nm-es tapéta egy üzletben, ahol három belvárosi témát mutattam be, ez nagyon tetszett nekem, belsőépítésszel dolgoztam össze, és végül nagyon jól illett az üzlet hangulatába. Ezeket látva úgy érzem, jó úton haladok. Volt, amit nem vállaltam el, egy üveg címke tervét, például. Nem éreztem magaménak és végül visszaadtam. 

Forrás: Szoboszlay András

A tanulási folyamatot említetted. Vannak korszakaid, fejlődési szakaszaid, esetleg olyan stádium, ahova még, úgy érzed, nem jutottál el?
Vannak, nagyon is. A vászonra festésből még keveset csináltam, hál’istennek kipróbáltam az elmúlt években azért. Budapesti életképeket, Szabadság-hídat festettem például, ezek nagyon izgalmas kihívások voltak, mert teljesen másképp kell hozzáállni, mint az általam képviselt stílushoz, amikor tussal megrajzolom a képet és utána adom hozzá a színeket akvarellel. A másik meg, tanulni és tanulni, mert van egy elég kötött stílusom, amit próbálok felrúgni, meghaladni, de így egyedül az ember elég nehezen tud lépni, nyitni az új felé. Csinálni kell, ez a titka, a másik meg, hogy tanulni kell a mesterektől. Ebben a covid időszakban nyílott rá lehetőség, de még mindig van mit. 

Forrás: Szoboszlay András

A webshopodban megszámlálhatatlan képed van a Balatonról és ezeket füzeten, hűtőmágnesen, egyéb dekorációkon, sőt még  memóriajátékon is megvásárolhatjuk. Van gyönyörű tavunknak legideálisabban festhető része, vagy ami művészileg a legideálisabb?
Én a hegyeket meg a vizet szeretem. Ha a lapos vizet kell megfestenem, akkor ott legalább vitorlásoknak, többnek kell lennie, hogy számomra izgalmasabb legyen. De jobban szeretem a déli partról az északi partot nézni,  Füred felől Tihanyt, vagy Almádiból visszakanyarodva a mólóról, hogy a dombok is látszódjanak. Az északi partot jobban ismerem, Szigligetet nagyon szeretem. Szigliget és Keszthely között vissza lehet nézni a várra, meg a Badacsony-hegyre, ott van egy nagyon szép kilátó, azt kiszemeltem magamnak. Tervben van nagyon sok téma a Balatonról. Este is gyönyörű, amikor megy le a nap. Annyi szép pillanat volt idén is, hogy egy életműnyi kép témával lehet találkozni akár egy délután alatt, ha elég változatos az idő. 

A képeidnek  eladás szempontjából a Balatonéhoz hasonló a szezonalitása? Nyár a csúcsszezon?
Nyáron találkoznak a képeimmel az emberek a különböző vásárokon, eseményeken a személyes találkozás érinti meg őket. De szeptemberben már jóval kevesebb az érdeklődés, mint nyáron. Januárban, februárban van egy fellángolás, hogy nemsokára jön a nyár, aztán megint pihenés következik és júniustól kezdődik a szezon. Készítettünk Balaton mintájú kendőket, amely egy teljesen új termék, még nagyon nem is tudok róla beszámolni. Augusztus 20-ára készült el, azóta nagyon jó visszajelzések érkeztek.  

Forrás: Szoboszlay András

Családod többi tagja is művész? Két nagylányod van, ők követnek a pályán?
Mindkét lányom kreatív, csak másképp. Nagyobbik kitartó munkával készüL a MOME építőművész szakára, örömmel látom, mennyire magával ragadja  a kreatív alkotás. Rengeteget fejlődött az elmúlt években. Kisebbik lányom pedig szuper kreatív. Merészen belefog az akrilfestéstől kezdve a bútorkészítésig sok mindenbe. Ha tervezek valami új terméket a kollekcióimhoz, vagy egy jó ötlet kell, mindig megkérdezem és ő ontja magából a fantasztikus ötleteket. Családom többi tagja is a művészetet választotta, különböző formában. Bátyám akinek kiemelkedő rajztehetsége van reklámstúdiót vezet több mint 20 éve. Ezenkívűl a HVG címlapját készítette majd 30 évig még attól az időszaktól, amikor kézzel rajzolta meg a sokatmondó kompozíciókat. Édesapám második házasságából született hugom vitte tovább az animációs irányt a családban. Kecskeméten él és alkot.

Forrás: Szoboszlay András

A közösségi oldaladat te magad csinálod, rajzoktatást is kínálsz, vállalsz esküvői rajzolást, emellett a webshopos termékeket is nagy örömmel két kezeddel csomagolod. Ha van még időd a 24 órában, amikor nem alszol és nem dolgozol, mit csinálsz?
Vakarom a macskámat, együtt vagyok a gyerekeimmel, párommal, élem az életem. Gyermekeim portfoliom legszebb darabjai, számos grafikát rajzoltam róluk szabadidőmben, de közel sem eleget!