A Vaszary Galéria Balatonfüred kiemelkedő kiállítási tere. Nemrég írtunk Szoboszlay András grafikusművésszel készült interjúnkban is róla, hiszen csodálatos tíz képből álló sorozatot rendelt tőle a villa. A galéria időről-időre csodálatos kiállításoknak ad otthont, mi ebből a jelenlegi hármat ajánljuk figyelmükbe.

Balatonfüred számos érdekessége, kötődése közül kár lenne kiemelni egyet. A teljesség igénye nélkül mind Bujtor István, mind a vitorlázás, a szívkórház, az Anna-bál „megérne egy misét”. Ha folytatni kellene a sort, íme egy újabb ok, hogy elmenjünk az északi part kulturálisan is legszínpompásabb városába: a Vaszary Galéria. Első gondolatom rögtön az volt, milyen épületben helyezkedik el ez az intézmény, amely jelenleg is több kiállításnak ad otthont. A honlapon nézelődve kerestem a helyszínről információt, amelyet végül facebook oldalukon találtam meg. A Vaszary villát 2010-ben újították fel és a „kulturális negyed koronadísze”-ként nevesítik. Azt írják, „Az egykori prímási nyaraló szobáinak kiállító terekké történő átalakítása óta olyan művészek munkáinak adott otthont, mint Csók István, Amrita Sher-Gil, Kondor Béla, Pablo Picasso és Robert Capa.” Része a Vaszary Alkotóműhely, ahol nyaranta gyerekek fejlesztik kreativitásukat, év közben pedig múzeumpedagógiai programokat kínálnak, amelyek mindig az aktuális kiállításhoz kapcsolódnak. Ezenkívül könyvesbolt és kávézó gazdagítja az élményeket a helyszínen, ez utóbbi kiváló rálátást nyújt a Balatonra.

Jelenleg az alábbi kiállítások tekinthetők meg:

MESE, MÍTOSZ, HISTÓRIA
Archaizálás és mágikus realizmus az 1960-70-es évek magyar művészetében.

A kiállítás a Kádár-kor magyar művészetének egy eddig kevéssé feltárt és méltányolt szeletét mutatja be. E kör alkotói a szocializmus szürke hétköznapjaival szemben egy álomvilágot, mítoszok és mesék világából szőtt alternatív valóságot teremtettek műveiken. Előszeretettel archaizálnak, azaz követik a művészet klasszikus történeti korstílusait, főként a középkor és reneszánsz látásmódját. Ideáljuk Dürer grafikája és Van Eyck és Bosch festészete.
A tárlat három témakörre szervezve ad áttekintést e tendenciákról. A mítosz kapcsán az antik és keresztény mitológiához kapcsolódó feldolgozásokat láthatunk, köztük olyan műveket, amelyek (némi aktuális áthallással) Daidalosz és Ikarosz mítoszán keresztül a művész helyzetét és a menekülés lehetőségét gondolják újra. A második nagy témakör, a história arról ad áttekintést, hogyan viszonyultak e művészek a történeti múlthoz, annak olyan átpolitizált hőseihez mint Dózsa, Zrínyi vagy Petőfi vagy Dürer művészeti örökségéhez. A válogatás kitér a a művész korabeli szerepére, megidézve a mesterember művész és a varázsló művész szerepeit. Ez kapcsolódik a tárlat harmadik témájához, a meséhez, ami a mágikus realista művészek által teremtett alternatív kisvilágokból mutat be ízelítőt, ilyenek a színház, bábszínház, cirkusz és a vásári mutatványosok varázslatos közege és a magánmitológiák utópisztikus világa. A tárlat augusztus óta látható és január 9-ig megtekinthető.

50 ÉVE VÁROS FÜRED
Képes történetek a várossá válás első évtizedeiből

Június óta megtekinthető az a kiállítás, amely hírügynökségi és privát fotókkal az 1970-80-as évekből mutatják meg, hogy Balatonfüred nemcsak a Tagore-sétány, az Anna-bál és a vitorlázás, hanem egy furcsa, kettős identitású település.
1971-ben nyilvánították várossá Balatonfüredet, az ötvenéves évforduló apropóján a Vaszary Galériában nyílt archív fényképekből álló kiállítás igyekszik képet adni arról, milyen volt a hetvenes-nyolcvanas években a település. Egy nagyrészt csatornázatlan falu, két négyszáz szobás, országos hírű szállodával, szívkórházzal, indiai Nobel-díjas költő kultuszával, buja bárokkal, szépségversenyként funkcionáló Anna-bállal. Tízezer helyi lakos, és többtízezer idelátogató, más-más kultúrával és igényekkel.
A 120 darab fényképet tartalmazó tárlaton korabeli MTI fotók illetve a Fortepan révén privát felvételek idézik meg a várost. Láthatók egykor és most képpárok, korabeli illusztrált újságcikkek, beszámolók a várossá nyilvánítás miatt erőltetett tempóban zajló beruházásokról, plakátok, részletek dokumentumfilmekből. A falakon Pilinszky Jánostól olvashatók szikár idézetek, amelyek elemelik az emlékképeket. A kiállítás ugyancsak január 9-ig látható.

Vissza a művészethez – PRAELUDIUM

Az augusztusban megnyílt tárlat – ahogy a cím is sugallja – voltaképpen egy nagyobb lélegzetű kezdeményezés és kiállítás-sorozat előjátéka, a Balatonfüreden tervezett MOdern MŰtár (MOMŰ) induló eseménye. A MOMŰ a Szöllősi-Nagy – Nemes Gyűjtemény képzőművészeti és fotográfiai anyagából áll. A modern és kortárs, zömében a nemzetközi geometrikus, ill. a konkrét művészetet reprezentáló gyűjtemény harminc év után került haza Párizsból és kerül Balatonfüredre, részeként az Európai Kulturális Főváros rendezvénysorozat eseményeinek. Szöllősi-Nagy András (hidrológus, egyetemi tanár) és Nemes Judit (festőművész) a hetvenes évek elején kezdtek képzőművészeti gyűjteményük felépítésébe Budapesten. A nyolcvanas évek végén a házaspár gyűjtői koncepciója és célkitűzése a XX. században Franciaországban élt magyar művészek – ideértve a fotográfusokat is – még fellelhető munkáinak gyűjtése volt, majd a nemzetközi konstruktivista – geometrikus – konkrét művészet került érdeklődésük középpontjába. A kiállítás ugyancsak január 9-ig látható.

Kérdésünkre a galéria elmondta, márciusban lesznek az újabb kiállítások, de hogy miről, az egyelőre maradjon titok!
A galéria keddtől-vasárnapig 10 – 18 óra között látogatható. További információk a Vaszary Galéria (vaszarygaleria.hu) címen találhatók.

A kiemelt kép a Mese, Mítosz, História című kiállítás egyik alkotása.