Nincs tavasz tulipánszedés nélkül! Április 13. és 23. között immár hetedik alkalommal rendezi meg az évről évre egyre népszerűbb Tulipánszüretet a Kőröshegyi Levendulás.
A gazdaságot 2012-ben alapították a Balatonföldvárral szomszédos Kőröshegyen. Nyáron csodás levendulamezőikkel várják a látogatókat, tavasszal pedig a legkülönfélébb színekben pompázó tulipánokban gyönyörködhetünk, sőt, ha kedvet kapunk hozzá, haza is vihetünk egy csokorra valót. A Kőröshegyi Levendulás volt az első, akik ezt az ízig-vérig tavaszi programot, a tulipánszüretet megrendezte Magyarországon.
Lássuk, mik a legfontosabb tudnivalók az eseménnyel kapcsolatban
A Tulipánszüretet 2023-ban április 13. és 23. között rendezik meg, minden nap 8 (esetenként 9) és 17 (esetenként 18) óra között látogatható a Kőröshegyi Levendulás weboldala szerint. (A szervezők felhívják az érdeklődők figyelmét, hogy az időpont az időjárás és a virágzás függvényében változhat.)
Két, fotózás céljára elkülönített tulipánmező garantálja a látványos hátteret a szüreteléshez. A Kőröshegyi Levendulás munkatársai szakaszosan nyitják meg a leszedhető sorokat, így biztosítva, hogy a szüret teljes ideje alatt legyen elérhető virág a látogatóknak.
A bevezető út két hatalmas, összesen kb. 1200 férőhelyes parkolóhoz vezet, melyek épp a bejáratnál találhatók.
A helyszín egy autentikus gazdaság, sok-sok tágas zöldterülettel. Váltócipővel, esős napokon gumicsizmával felszerelkezve érdemes jönni. A tulipánokat csak éles eszközzel, száruknál levágva lehet szedni, a hagymákat tilos a földből kivenni! Metszőolló letéti díjért cserébe kölcsönözhető a helyszínen.
A gazdaság kutyabarát, de arra kérik a látogatókat, tartsák kedvencüket pórázon.
Kedvet kaptál?
Bővebb információkat ide kattintva találsz.
A három éven át tartó felújítási munkákat követően március 16-án hivatalosan is újra megnyitotta kapuit a látogatók előtt a nagyvázsonyi Kinizsi-vár. A felújítás a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. koordinációjában megvalósuló Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében vette kezdetét 2020 nyarán.
A projekt során nem csupán örökség- és műemlékvédelmi szempontokat szem előtt tartva rehabilitálták Nagyvázsony emblematikus épületét, de a vár interaktív kiállítással és korszerű rendezvényteremmel is gazdagodott. A helyreállítás egyik fontos célja volt a belső vár még álló falakkal rendelkező tereinek bemutatása, hasznosítása is. Azon épületrészek esetében, ahol erre a kutatások alapján hitelesen lehetőség nyílt, megvalósult az épület részleges rekonstrukciója.
„A Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. hálózatába tartozó várakat és kastélyokat egy fenntartható és bevételorientált működési modellre állítjuk át. Kiemelt célunk, hogy proaktív szereplővé váljunk és magas színvonalú turisztikai attrakciókat, kiállítási tartalmakat, valamint minőségi szolgáltatásokat kínáljunk a turisztikai szektornak” – hangsúlyozta az ünnepélyes megnyitón Oláh Zsanett, a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nkft. ügyvezető igazgatója.
Fábry Szabolcs, Nagyvázsony polgármestere az eseményen arról is mesélt, mit jelent a vár Nagyvázsony életében. A településen a mai napig élnek olyan családok, akiknek ősei a török időkben telepedtek itt meg. A megnyitón Navracsics Tibor adta át jelképesen a vár kulcsait a polgármesternek, a szalagvágást követően pedig Puskás Antal atya, a Pálos Rend Tartományfőnöke áldotta meg a várat.
A Balaton-felvidék egyik legjellegzetesebb vára Mátyás király legendás hadvezéréről, Kinizsi Pálról kapta a nevét. A mai várépület elődjét Anjou Mária királynő étekfogómestere, Vezsenyi László építtette a 15. század első felében. Miután a család a század második felében férfiágon kihalt, Hunyadi Mátyás az erődítményt 1472-ben Kinizsinek ajándékozta a hadjárataiban tanúsított vitézségéért. A várat a hadvezér külsőtornyos védőfalakkal, palotaszárnnyal és kápolnával egészített ki, a település határában pedig néhány évvel később pálos kolostort alapított.
A Kinizsi-vár Nagyvázsony legalacsonyabban fekvő részén található. A helyszínválasztás mai szemmel nézve felettébb furcsának tűnhet. A szokatlan döntés hátterében gazdasági ok állt: a hely kiválasztásában fontos szerepet játszott, hogy itt ágazott el egymástól a Budáról Olaszország, illetve a dalmát tengerpart felé vezető kereskedelmi útvonal. A várárokban ráadásul bővizű forrás fakadt, amely amellett, hogy biztosította a lakók számára az ivóvizet, folyamatos utánpótlást adott a vizesároknak.
Kinizsi Pál túl a hatvanon is több alkalommal harcba indult a török ellen. 1494-ben megmentette Nándorfehérvárt az árulástól, megállítva a katonákat, akik pénzért átadták volna a várat az ellenséges seregnek. Nem sokkal később, Szendrő ostrománál hunyt el, 1494. november 24-én, 63 éves korában. Holttestét Nagyvázsonyba szállították, temetésre december elején került sor a vázsonykői pálos kolostorban.
Jóval több mindenben ott van a blues, mint sokan gondolják, hiszen a könnyűzene nagy része ebből a műfajból gyökerezik. Április 13. és 16. között a Veszprém Blues Fesztiválon ezt bárki megtapasztalhatja, hiszen több mint 50 koncerten a nemzetközi blues élő legendái és feltörekvő csillagai, valamint a hazai blues-roots szcéna kiemelkedő zenészei lépnek színpadra.
A Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa (VEB2023 EKF) programsorozat részeként megvalósuló fesztivál szervezőinek célja, hogy bemutassák a blues sokszínűségét, bízva abban, hogy ha hiteles előadókat láthatunk a színpadokon, ez a műfaj mindenkit rabul ejt, és senki sem fog tudni szabadulni tőle. Ráadásul a legtöbb nemzetközi fellépő két egymást követő napon is koncertezik, hogy biztosan mindenki megnézhesse a kedvencét.
Roberto Luti
De többekkel a színpadon kívül, kötetlenebb formában is lehet majd találkozni. Redbreast Wilson minden délután egy-egy fellépővel fog beszélgetni. A nyitónapon Brian Kramer Brooklynból indult blues gitárost és illusztrátort ismerhetjük meg, aki többek között Cory Harris és John Mayall zenésztársa is volt. Brian emellett illusztrátorként is dolgozik, ikonikus zenészekről készült rajzait a fesztiválon kiállítás mutatja be. Másnap Rick Estrin, a kortárs blues ikonja kerül fókuszba, aki 18 évesen már San Francisco legrangosabb klubjaiban szájharmonikázott. Zenekara, a Rick Estrin & The Nightcats világszerte a blues fesztiválok egyik legkedveltebb fellépője, amiben kiemelt szerepet játszik a frontember humorral átszőtt színpadi jelenléte is. Szombaton a testvérek által alapított The Cinelli Brothers titkaiba nyerhetünk betekintést, ők a blues kortárs ágát képviselik, friss anyagaikkal, melyek hangzásában a soul és az R&B jegyei is megjelennek, rendre a műfaj listáinak éléig jutnak. A zárónapon Early James mesél, aki az igazi költők különcségével szólaltatja meg a maga körül örvénylő abszurditást: elhagyott blues és elmélkedő népdalok, balladai hangulat és romantikus zongoramenetek keverednek a zenéjében.
Raphael Wressnig (fotó: Helmut Neuber)
Akik pedig zenei fortélyokat lesnének el a fellépőktől, őket minden nap workshopok várják. Nem másoktól tanulhatnak, mint Roberto Luti, aki nemcsak Olaszország legkiválóbb blues gitárosa, hanem a slide technika világon egyik legelismertebb alakja. Kid Andersen videósorozatában rendkívül szórakoztatóan mutatja be egy-egy dal esszenciális gitármotívumát, Rick Estrin zenekara mellett John Németh együttesének is oszlopos tagja volt. A hammond orgona kortárs mestere, Raphael Wressnig nemcsak hangszerének rejtelmeibe vezeti be az érdeklődőket, de azt is megmutatja egy dalon belül miként jelenhet meg a New Orleans-i stílusú funk, a soul és a rhythm and blues. D’MAR 17 évig volt Little Richard zenekarának a tagja, utána igazolt le a Nightcats-be. Elképesztő tudású muzsikus, producer és igazi showman is. Dobos workshopjai nem csak a hangszeresek számára jelentenek életre szóló élményt.
Négy nap a blues jegyében. Koncertek, kiállítások, pódium-beszélgetések, open stage, esténként pedig all stars jam sessionök Magyarország történetének legnagyobb blues fesztiválján 2023. április 13. és 16. között Európa Kulturális Fővárosában, Veszprémben.
A Balaton régió különleges színfoltja a hévízi termálfürdő, melyet nemrégiben a brit Mirror magazin is a világ legjobbjai közé választott szubjektív összeállításában.
Görögország, Izland, Nagy-Britannia, Svájc és Franciaország termálfürdői mellett két különleges magyar fürdő is szerepel a Mirror magazin szerkesztőinek összeállításában, akik a világ legizgalmasabb termálvizes fürdőhelyeinek eredtek a nyomába.
A budapesti Széchenyi fürdő esetében a cikk kiemeli, hogy ez Európa legnagyobb és a világ harmadik legnagyobb gyógyfürdője, amely 21 – köztük három szabadtéri – medencével rendelkezik. Hévíz kapcsán pedig azt említik meg, hogy ez a világ legnagyobb úszható termáltava – méretben ugyan az új-zélandi Frying Pan Lake megelőzi, ám annak 60 Celsius-fokos vize túl meleg ahhoz, hogy bárki belemerészkedjen. Természetesen nem mennek el szó nélkül a hévízi tó csodás tavirózsái mellett sem!
A maga nemében páratlan tavat 34 hektáros erdő öleli körül
A többezer éves tőzegfenekű gyógytavat egy 38 méter mélyen fekvő forrásbarlang több, ásványi anyagokban gazdag, hideg és a meleg vizű forrása táplálja. A 410 literes másodpercenkénti vízhozam mellett a tó vize három nap alatt kicserélődik. Hőmérséklete nyáron eléri a 37 fokot, de télen sem csökken 24 fok alá, így még a leghidegebb hónapokban is alkalmas a fürdőzésre.
Három földtörténeti kor találkozik a tónál és együttesen adják mindazt, ami a gyógyászatban hasznosítható: a jégkorszaki rétlápban tör fel az a pannon mészkőben tárolt termálkarsztvíz, amelynek utánpótlása a geológiai középkor triász dolomitjából jön. A dolomit adja a gyulladásgátló kalciumot és az idegcsillapító magnéziumot, a mészkőből származik az értágító szénsav és a karbonáttól lesz bársonyos a bőr. A veszélytelen mennyiségben jelenlevő, de mégis hatásos nemesgázok a mellékvesét több gyulladásgátló hormon képzésére, a pajzsmirigyet pedig több csontépítő hormon termelésére késztetik, így ízületi betegség és csontritkulás esetén a beteg saját természetes hormonjaival tudja a saját állapotát javítani.
Van olyan bakancslista, amin ne szerepelne a Balaton körbetekerése? Olyan álom ez, amit még a kevésbé edzett bringások is évről évre dédelgetnek magukban, bízva abban, talán jövőre tényleg összejön. A BalatonBike365 program fejlesztései nemcsak abban segítenek, hogy a kevésbé rutinosak is bátran nekiindulhassanak a felfedezésnek, hanem arra is felhívják a figyelmet, hogy nem csupán a Bringakört érdemes bejárni, ha már a Balaton vidékén nyeregbe pattanunk.
A BalatonBike365 program keretében 2019 és 2022 között mintegy 800 kilométernyi új útvonal kapott táblát, így a tó körül futó bringaúttal együtt már mintegy 1000 kilométeres, jól kerékpározható útvonalhálózat csábítja a rutinos és kevésbé rutinos bringásokat. Balatonfüreden, Keszthelyen és Balatonföldváron ráadásul kerékpáros központok is várnak a biciklistákra, ahol nemcsak kölcsönözni lehet, de vezetett túrák, személy- és csomagszállítás és esetleges mentés is szerepel a szolgáltatások között, illetve papíralapú térképek és kerékpáros kiegészítők megvásárlására is van lehetőség.
A balatonbike365.hu weboldal és a hozzá tartozó applikáció ajánlórendszerében 3600 szolgáltató, 1000 ingyenesen látogatható attrakció, 70 ajánlott túraútvonal szerepel. Legújabb, online is elérhető kiadványuk pedig – mely a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány kiadásában és a Turizmus.com gondozásában jelent meg – hat kerékpártúra-ajánlattal szeretné felhívni a figyelmet a Bringakörön kívüli kerékpárutakra.
De hogy pontosan merre kanyarognak ezek az útvonalak?
elvezetnek a Somogyi-dombság lankái közé (indulás Balatonföldvárról)
a Fekete István-regényekből ismert Nagyberekbe és annak környékére invitálnak (indulás Fonyódról)
sorra veszik a Kis-Balaton természeti szépségeit (indulás Keszthelyről)
a Festeticsek örökségének nyomába erednek (indulás Keszhelyről)
elvisznek a Káli-medence mesélő kövei közé (indulás Köveskálról)
és bejárhatsz velük egy 100 éves vasúti nyomvonalat is (indulás Balatonalmádiból)
Annak érdekében, hogy mindenki bátran nekivághasson, és felfedezhesse a Balaton vidékét két keréken, a BalatonBike365 munkatársai 30 darab kerékpáros szervizoszlopot is telepítettek a régióban, amelyek közterületeken kaptak helyet, hogy az év mindn percében a bringások rendelkezésére álljanak. Így bármikor elvégezhetők a kerékpár apróbb beállításai és javításai (defektjavítás vagy nyolcas megszüntetése), a BalatonBike365 Portok és a kerépárszervizek nyitvatartási idején kívül is.
#MeTime, #JólÉrzemMagam, #PositiveVibes, #CarpeDiem… De sikerül a való világban is megélni ezeket a hashtag-univerzum helyett? Rálátunk arra, mennyire visszás olykor a cselekedeteink és vágyaink ellentmondása? Ilyen és hasonló kérdésekre keresi a választ május 27-én Balatonföldváron a Love Me című produkció, amely a 10. Színházi Olimpia keretében mutatkozik be a Balaton partján, a Kultkikötő meghívásában.
Hiába is tagadnánk, az egyre inkább az online térbe költözött mindennapi kommunikáció és a közösségi média csillogó világa mindannyiunk életét befolyásolja kisebb vagy nagyobb mértékben. Ha pedig a párkeresés kapcsán is online „randihelyeken” próbálgatjuk szárnyainkat és karmainkat, a digitális platformok biztosította kényelem hamar a visszájára fordulhat. Hiába érzi bárki, hogy bátrabb, hogy az online térben azzá válik, akivé csak akar, hiába tűnik magabiztosabbnak, vagánynak – egymás szemébe nézni már egy másik feladat.
Talán már mi magunk is elhisszük, hogy az online csinosítgatott énünk a valóság, viszont a mindennapjainkkal nem tudunk mit kezdeni. Mikor az online-épített imázs köddé válik, kiderül, hogy a szépen felépített maszk mögött nincs semmi. Minden erőnkkel megpróbáljuk eltitkolni, hogy az egész csupán (ön)általás, mégis minden egyre üresebbé válik. Végeredményben mindenki magányos. S talán leginkább az, aki egy képernyő mögött ülve két hesteg, két filter s két emoji közt azt hiszi, hogy övé a világ. Mindennél jobban vágyunk az igazi, offline kapcsolódásra, de mégis, a magánynak eddig sosem ismert mélységeit tapasztaljuk nap mint nap. Ördögi kör, amit talán egy kis humorral tudatosíthatunk és bár nem tudunk teljesen kiszakadni ebből a világból, lehet mégis sikerül arra koncentrálni, ami igazán fontos.
Fotók: Nagy Norbert
A kellő humorral és iróniával felvértezett Love Me egy olyan jelenségre reflektál, amely a legtöbbünket érint: hogyan lehet, lehet-e egyáltalán valódi szerelmet találni az online párkeresés korában. Kin múlik, ha igen? Kin múlik, ha nem? A többi között Györfi Kata Love me Tinder című drámája nyomán készült produkció a 21. századi párkeresés ingoványos talajára merészkedik, a kézdivásárhelyi Udvartér Teátrum két tehetséges fiatal színésze, Pascu Tamara és Barti Lehel András tolmácsolásában. Az előadás rendezője Tóth Árpád, a Székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház művésze.
Sokunk életében voltak már hasonló pillanatok, így nemcsak értjük, de érezzük is a problémát, átélhetjük újra azt a furcsa érzést, hogy bárhogy is alakul az életünk, minden értelmét veszti, ha nincs akivel megosztanunk örömünket, bánatunkat. Valójában tehát rólunk szól az előadás, a társas lény elmagányosodásáról a virtuális kommunikáció végtelen lehetőségeinek korában. Mert a virtuális kommunikáció a valódi kapcsolatok leépülése felé vezet, a virtuális világban élő ember valójában rendkívül magányos. Az online társkereső szolgáltatások pedig csak fokozzák ezt a magányt, mert egyre jobban megnehezítik a valóságos kapcsolatok kialakulását. A társkeresés ördögi köre ez ebben az őrült iramban digitalizálódó világban
A Love Me május 27-én lesz látható a balatonföldvári Bajor Gizi Közösségi Házban, az előadás a Kultkikötő meghívására érkezik a Magyarországra. A produkciót az április 1. és július 1. között zajló 10. Színházi Olimpia keretében tekintheti meg a közönség, melynek eseményein – Budapesten és országszerte – a színházi élet olyan meghatározó alkotóinak előadásai láthatók majd, mint Theodórosz Terzopulosz, Suzuki Tadashi, Romeo Castellucci, Krystian Lupa, Szlava Polunyin, Heiner Goebbels, Silviu Purcărete, Eugenio Barba, Tiago Rodrigues, Alessandro Serra, Christoph Marthaler, Liu Libin, Declan Donnellan, vagy éppen Ivan von Hove. Ezeken túl tánc-, báb- és utcaszínházi előadások, összesen mintegy háromszáz program várja az érdeklődőket.
Teljes a Panoráma Színpad programja és még három tucat előadót jelentett be a Művészetek Völgye, amely idén július 21. és 30. között várja a fesztiválozókat a nyár legszínesebb 10 napjára Kapolcsra, Vigántpetendre és Taliándörögdre.
Az ország legnagyobb összművészeti fesztiválján már biztosan láthatjuk a Quimby koncertjét, akik 3 év után térnek vissza Kapolcsra, a Csík zenekar Presser Gáborral és Karácsony Jánossal a fesztiválon is bemutatja A Dal a miénk 2.0: Új dalokkal újratöltve című műsorát, itt ünnepli 10. születésnapját a Bagossy Brothers Company, izgalmas, „Völgy Special” show-val készül a 20 éves Punnany Massif, a Cirque du Tókertben lép fel Zorán, de velünk lesz a Carson Coma és a Bëlga is a 10 nap alatt.
Most pedig újabb három tucat fellépőt sorakoztat fel a már korábban bejelentettek mellé a 32. Művészetek Völgye. Teljes lett a fesztivál nagyszínpada, a Panoráma Színpad programja, ahol a felsoroltokon túl élvezhetjük még az Auveroir., a Blahalouisiana, a Bohemian Betyars, a Budapest Bár, a Csaknekedkislány, az Elefánt, az Esti Kornél, az Irie Maffia, a hiperkarma, a Margaret Island, a Lóci Játszik és a Vad Fruttik koncertjét is.
Fotó: Sípos József/Művészetek Völgye
A Művészetek Völgye műfajok tekintetében is egy színes kavalkád, ahol a könnyűzene mellett a jazz, a folk, a klasszikus-, a komoly- és a világzene is helyet kap. A fesztivál egyik legemblematikusabb udvara a Harcsa Veronika Udvar is erről árulkodik, ahol bár a jazz jelenti a fősodort, de Veronika udvarhölgyként a legfrissebb előadókból is válogat. Idén többek közt az Analog Balaton, Barkóczi Noémi, Ester Wiesnerova, a Modern Art Orcheastra, a Jazzbois, a Karaván Família és természetesen Veronika Gyémánt Bálinttal közös formációja is fellép a Harcsa Veronika Udvarban. Az udvar ezúttal új helyszínen, a természethez még közelebb, a Malom-parton várja a fesztiválozókat.
Fotó: Sípos József/Művészetek Völgye
De nem ez lesz az egyetlen újdonság az idei Művészetek Völgyében: A Kert szellemiségét viszi tovább, de nagyobb nézőtérrel, ezúttal is a legizgalmasabb, legfrissebb hazai előadókkal készül a taliándörögdi Lőtér, ahol többek közt a Mörk, a Hundred Sins, a 4S Street, a Cloud9+, a Random Trip és a 30. születésnapját ünneplő Anima Sound System zenéjére bulizhatunk.
Az irodalom szerelmeseinek stabil bástyája, a Kaláka Udvar is számos irodalmi programmal és koncerttel készül: már biztosan találkozhatunk az udvarban a Sebő-együttes, Ferenczi György és a Rackajam, a Rutkai Bori banda, Wolf Kati, Gryllus Vilmos, a Kaláka és Lackfi János előadásával. A Világzene Udvarban pedig olyan előadók dalaira rophatjuk majd, mint a Góbé, a Kerekes Band, Palya Bea, a Cimbaliband, a Besh o droM és a Los Orangutanes.
Aranyérmet szerzett kortárs kategóriában a ginek Oscar-díjának is tartott londoni World Gin Awards-on a Balaton Gin 2023 januárjában.
Több mint 800 gin érkezett Londonba a világ minden tájáról arra a nemzetközi megmérettetésre, amelyen a balatoni borrégióban, a Somló hegy lábánál készülő Balaton Gint találta a legjobbnak a zsűri kortárs gin kategóriában. Az ital tavaly ősszel is nyertesként távozott egy másik fontos versenyről: 16 országból több mint 250 nevező vett részt a Berlin International Spirits Competition rendezvényen, melyen a kedvenc tavunkról elnevezett ital dupla arany minősítést ért el.
A családi vállalkozásban készülő Balaton Gin története három évre nyúlik vissza, ötlete akkor pattant ki Fehér Péter fejéből, aki már az első pillanatban biztos volt abban, hogy a Balatonnak szeretné dedikálni ezt a különleges italt. Nem csupán azért, mert ő és családja sok szállal kötődik a tóhoz, hanem azért is, mert minden összetevőt Balaton környéki beszállítóktól szereztek be. Fűszerezése és alapanyagai a vidék jellegzetes összetevőiből tevődnek össze, úgy mint a birs, a bodza, a muskotályos szőlő és a levendula.
Darvas Iván, Krencsey Marianne, Pécsi Sándor, Dajka Margit, Ruttkai Éva, Soós Imre, Garas Dezső… Makk Károly 1954-ben forgatott filmje méltán foglal el kiemelkedő helyet a magyar filmalkotások sorában. A Szigligeti Ede vígjátékából készített film jeleneteinek nagy részét a Balaton partján, Badacsonynál forgatták.
A filmet, melyet 2012-ben a Magyar Művészeti Akadémia is a legjobb 53 magyar film közé választott, évtizedek óta töretlen népszerűség övezi. Nem is csoda: a korszak legnagyobb színészei önfeledt, jól működő helyzetkomikumokkal és egy kis szerelemmel megbolondított játékát láthatjuk a mozivásznon, tévéképernyőn, kijelzőn – kinek hogyan diktálja kedve…
… a szabadság, a játékosság és az ifjúság nevében készült, a képmutatás ellenében. Nagy leleménye a biedermeier világ megteremtése, ahogyan a Kolozsvárott játszódó Szigligeti Ede-vígjátékot idillikus badacsonyi, balatonfüredi környezetbe helyezte”
– mondta a Lilimfiról Bacsó Péter filmrendező. Makk Károly filmjét nem csupán itthon koronázta siker: a bemutatót követő évben a cannes-i filmfesztiválon Arany Pálma-jelölést kapott.
Darvas Iván és Krencsey Marianne, azaz Liliomfi és Mariska a film egyik jelenetében (a kép forrása: mafab.hu)
Noha a film elején a történet szerint az 1830-as évek Balatonfüredén járunk, amikor Liliomfi, a hősszerelmes vándorszínész, és a gyönyőrű, fiatal Mariska találkoznak egymással, a valóságban a stáb a füredi jeleneteket a Mafilm pasaréti stúdiójában építette fel.
A valós külső helyszínek közül a badacsonyi Szegedy Róza-ház kapott központi szerepet, amely a mai napig áll, sőt borászati és irodalmi múzeumként látogatható. Az épületet Szegedy Ignác leánya, Róza hozományul kapta édesapjától, amikor összekötötte életét a kor híres költőjével, Kisfaludy Sándorral. A ház a pár kedvelt tartózkodási helyévé vált, nemcsak Badacsony és a kiváló szőlők és borok miatt, de élénk társasági életet is éltek itt. Szegedy Róza ürmösbora országos hírnévre tett szert. A három részből álló épületegyüttes főépületének lakószobáiban az egykor ott élt házaspár tárgyi környezetét máig megtekinthetik a látogatók.
Itt, a Szegedy Róza-házban működik a filmben Kányai Zsigmond fogadója, ahol a Balatonfüreden indult kalamajka még tovább bonyolódhat. A ház konyhájában vették fel Erzsike, vagyis Ruttkai Éva és Gyuri, azaz Soós Imre emlékezetes csókjelenetét. A színészek és a stáb a forgatás alatt Badacsonytomajon laktak.
A Szegedy Róza-ház 1934-ben és napjainkban (az archív fotó forrása: Fortepan/Schermann Ákos)
Számos izgalmas momentumot kiemelhetnénk még a Liliomfi kapcsán, de elégedjünk most meg egy utolsó apró érdekességgel: néhány másodpercre feltűnik a filmben Latinovits Zoltán is, akinek Makk Károly visszaemlékezése szerint ez volt a legelső filmszerepe.
Január 21-én egy látványos nyitóshow-val hivatalosan is kezdetét vette a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa programsorozat, amely rengeteg izgalmas meglepetést tartogat majd az érdeklődők számára.
2023-ban Veszprém és a Bakony-Balaton régió közösen viseli az Európa Kulturális Fővárosa címet. Az ünnepélyes veszprémi megnyitó alkalmából rendezett nemzetközi sajtótájékoztatón Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter arról beszélt, hogy abból adódóan, hogy egy csaknem kétszázezer lakosú térség – a Bakonytól a Balaton déli partjáig, Veszprémmel mint központtal – együtt vesz részt az események lebonyolításában, az EKF-programnak regionális és területfejlesztési dimenziója is van.
„Szeretnék megmutatni a kultúra gazdasági erejét, valamint felhívni a figyelmet arra, hogy a kreatívipar, a kultúra és a kulturális örökség felhasználása egy gazdasági modell alapjává is válhat. A programsorozat célja az európai kulturális örökség, valamint ‘saját színeink, erősségünk’ felmutatása”
– tette hozzá Navracsics Tibor az MTI tudósítása szerint.
A sikeres EKF programévet előkészítő többéves munkáért az Európai Bizottság
Melina Mercouri-díjat ítélt Veszprémnek. A díjat Porga Gyula polgármester (jobbra) vette át Maksi Mátyástól,
az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének megbízott vezetőjétől.
Négy évvel ezelőtt 116 önkormányzat csatlakozott a programsorozathoz, melynek céljai között nem csupán a helyi alkotóközösségek megerősítése szerepel, de az is, hogy izgalmas programokat szervezzenek a kistelepülések lakói számára egész évben. A rendezvényeket a nem szokványos helyszínválasztással is igyekeznek majd színesíteni, így például romkoncertek és ipartelepen szervezett fesztivál is szerepel a kínálatban. Az év során több mint 3 ezer esemény várja majd az érdeklődőket.
A Ragyogj! című ünnepi nyitóműsort – amely fényfestéssel, zenével és különleges tánckoreográfiával varázsolta el a közönséget – január 21-én Veszprém három pontján, az Óváros téren, a Kossuth utcában és a Várban is figyelemmel lehetett követni, majd a műsor után két központi helyszínen is fergeteges parti vette kezdetét. A nap folyamán a gyerekeket az Expresszó Klubban PomPom Party várta, a Papírkutya Kultúrbisztróban pedig élő jazz-zene fogadta a vendégeket. A Hangvilla előtti téren bárzongoristák adtak koncertet egy fűtött fóliabuborék védelmében, a Szent Imre téren pedig népzenészek garantálták, hogy a hideg ellenére is parázs legyen a hangulat.
A Ragyogj! című ünnepi nyitóműsor fényfestéssel, zenével
és különleges táckoreográfiával varázsolta el a közönséget
Az Örkény Színház Jászai Mari-díjas színművésze. Az Üvegtigris Csokijaként – megkockáztatjuk – máig ő használta egyedül egy mondatban a Babetta és a macska szavakat a mozivásznon. A Mi kis falunk polgármestere. Az ő hangján szólal meg Torrente és Al Bundy. Tavaly novemberben portrékönyv jelent meg róla Imi, ne csináld! címmel, Csáki Judit tollából, a Corvin Kiadó gondozásában.
Keresve sem igen találnánk olyan embert, akinek ne csengene ismerősen Csuja Imre neve. A népszerű színművész január 27-én egy különleges önálló esttel várja a nézőket a Balatonboglári Varga Béla Városi Művelődési Házban, a Kultkikötő szervezésében.
Gyakori vendég a Balatonon?
Az utóbbi időben meglehetősen – legalábbis magánemberként. Balatonszabadiban öt éve van egy kis présházunk, gyümölcsös, szőlő, ahová nyaranta rendszeresen járok. Egy csoda ez a tó. Olyan élményt az ember nem talál az aszfalton, a városban, mint ha lemegy a Balaton partjára, nézi a vizet, ami számtalan színben pompázik, és hallgatja a vízcsobogást. Rák vagyok, vizes jegy, a folyókat is nagyon szeretem.
Január 27-én a színpadon is láthatja önt a balatoni közönség. Ady, Kosztolányi, Babits, Vörösmarty… Az Imi, mondj egy verset című önálló estjén a legnagyobb költők kapnak szót. Emlékszik még, hogy mi volt a legelső vers, amit megtanult?
Vagy az Anyám tyúkja, vagy a Füstbe ment terv – vagy ezek így egymás után… Öt éves lehettem. Az anyai nagyanyám mániája volt, hogy nekem már egészen kis koromtól kezdve verseket tanított, eleinte csak hallás után. Nagyon hamar kiderült, hogy fogékony vagyok rá, szerettem is. Ráadásul még gyakorlási lehetőségem is volt, nem is akármilyen: akkoriban még átjártak egymáshoz az emberek esténként beszélgetni meg kukoricát morzsolni. Amikor pedig már kifogytak az összes pletykából, és a kukorica is mind elfogyott, mindig megszólalt valaki: ‘Imi, mondj egy verset!’ Én pedig mondtam boldogan.
Ezeken a hajdúnánási estéken már kisgyerekként megtapasztalhattam, hogy milyen az, ha sokan néznek, hogy mi az, hogy közönség – úgy, hogy a szót magát még nem is ismertem. Az is csak később tudatosult bennem, hogy ez, amit én és az ismerős nénik és bácsik ott közösen átéltünk, már valamiféle katarzis volt. Voltak ott mosolyok, nevetgélés és pityergés, áhitat – mikor hogyan dolgozott a vers. Fantasztikus dolog volt ez, ezt már akkor is éreztem – csak még azt nem tudtam, pontosan mi is az, amit történik velem. Fogalmam sem volt, hogy ez lesz a színészet. Meghatározó élmény volt, nem véletlen, hogy innen ered az est címe is.
Csuja Imre önálló verses estje 2023. január 27-én, 18 órától lesz látható a Balatonboglári Varga Béla Városi Művelődési Házban, a Kultkikötő szervezésében (a kép forrása: kultkikoto.hu)
A nagymamájának honnan volt ilyen erős kötődése a versekhez?
Nagyon egyszerű, de kultúrakedvelő parasztasszony volt. Az anyukájával és a nagymamájával Szatmárnémetiben dolgoztak, a kalapgyárban. A harmincas években nagyon élénk volt ott a kulturális élet, rendszeresen jártak nótaestekre, koncertekre, színházi előadásokat néztek, fogékonyak voltak a művészetre.
Ezekből a gyerekkori versmondásokból egyenesen következett a színészi pálya? Nem is volt soha B terve?
Nagyon korán megerősödött bennem a színpad utáni vágy. A nagymamám, anélkül, hogy tudta volna, jól felkészített erre a pályára. Az általános iskolában, aztán a gimnáziumban is felfedezték, hogy van ehhez kedvem, affinitásom. Én a magam számára legelőször 17 évesen fogalmaztam meg, hogy nekem ezzel kell foglalkoznom. Anyámék azt akarták, menjek tanítani, de én azt nem akartam. Valójában soha nem volt semmi más tervem, csak a színészet.
Csuja Imre a tavaly novemberben megjelent Imi, ne csináld! című portékönyvét dedikálja a könyv bemutatóján (a kép forrása: Facebook/Corvina Kiadó, fotós: Székelyhidi Zsolt)
Mit adott a gyerekkorához ez a sok megtanult vers?
Az irodalmi élmény mellett egy vers azért is nagyon fontos, mert egy kamaszgyerek sokszor így találkozik a legpontosabb megfogalmazásával annak, hogy éppen hol is tart vele az élet. Velem is így volt: a versek kimondták helyettem azokat az érzéseket és gondolatokat, amelyeket megtapasztaltam a hétköznapokban, rá lehetett bennük ismerni az egyes élethelyzetekre.
Van olyan vers, amely kiemelten fontos önnek?
Az egyik ilyen a Nem tudhatom… Emlékszem, gyomlálás közben tanultam készre még a hajdúnánási konyhakertben.
Jól lehet szöveget tanulni gyomlálás közben?
Nagyon. Ahhoz nem kell különösebb egyetem, hogy az ember kihúzza a gyomnövényt, nemigen kell hozzá gondolkodni, és ez felszabadítja az agyat. Ebben a laza állapotban pedig elkezdenek betüremkedni megoldások egy-egy verssorra, jelenetre vagy monológra. Többször megtörtént már az is, hogy ilyenkor állt össze bennem egy rendezői gondolat, egy instrukció.
Gálffi László és Csuja Imre az Isten című, fontos közösségi és társadalmi kérdéseket boncolgató előadás olvasópróbáján, melynek bemutatója 2023. február 10-én lesz az Örkény Színházban, Mácsai Pál rendezésében (a kép forrása: orkenyszinhaz.hu)
Régi vágya volt, hogy legyen egy önálló verses estje?
Az már pályakezdő koromban is motoszkált bennem, hogy jó lenne egy önálló előadás. Nagy hatással volt rám fiatalon Mensáros Laci bácsi A XX. század című, legendás estje. Évekkel ezelőtt játszottam már egy monodrámát, a Novecentót, így volt alkalmam kitapasztalni, hogy el lehet viselni ezt a műfajt is, nem kell beledögleni – illetve bele kell, mert minden előadásba bele kell, de kiderült, hogy nem hal szörnyet az ember, ha másfél órát egyedül tölt a színpadon.
Az Imi, mondj egy verset mégis valahogy egészen véletlenül született… Az egész azzal kezdődött, hogy egy bábrendező szakos hölggyel készítettünk egy bábelőadást Babits Mihály Jónás könyve című költeményéből, amit több bábszínház is meghívott vendégségbe. Húsz előadás után viszont azt kezdtem érezni, hogy ez a fél óra önmagában kevés, jó lenne egy önálló estté kerekíteni. Korábban többedmagammal készítettem már Ady-esteket, így az rögtön adta magát, hogy odaszerkesszek a Jónás könyve elé néhány Ady-verset is, az est további részét pedig olyan nagy klasszikusok adják, mint a Családi kör, a Szózat, az Eszmélet vagy a Boldog, szomorú dal. A legfontosabb szempont az volt a válogatásnál és a rendezésnél, hogy a versek egymásból következzenek.
Más egyedül a színpadra állni, mint egy sokszereplős előadásban?
Részben ijesztő, részben óriási hatalom, hogy egyedül vagyok, és azt csinálok a nézőkkel, amit akarok. Mert azt csinálok… De ezt csakis azért tehetem meg, mert ők partnerek ebben, mert kíváncsiak a szép versekre, az irodalomra, a kultúrára, a katarzisra… És talán rám is.
A legnagyobb mínuszok és fagyok idején sem muszáj lemondani az evezésről: egészen különleges élményt nyújt a vizek szerelmeseinek a Hévízi-tó meleg vizét elvezető, éppen ezért soha be nem fagyó Hévíz-patak. Nem mindennapi kaland a téli hidegben vízre szállni, és útnak indulni a nagyjából 10 km hosszú, gőzölgő patakon, tündérrózsák és vízililomok társaságában. De nem árt, ha tisztában vagyunk egy-két dologgal, mielőtt útnak indulunk!
A terület állat- és növényvilágának védelmében a Hévíz-patak minden évben csupán meghatározott időszakban hajózható. Aki nem szeretné kihagyni ezt az egészen páratlan élményt, ebben a szezonban egészen március 15-ig vízre szállhat.
A patak vize az indulásnál 20 fok feletti, a vízmélysége jellemzően fél és másfél méter között ingadozik. A sodrás sebessége mindössze 1-2 km/h, így kevésbé rutinos evezők is bátran megpróbálkozhatnak vele.
A kép forrása a Balaton-felvidéki Nemzeti Park weboldala.
Aki kedvet kapott a kalandhoz, jelentkezhet szervezett vízitúrára, de nekivághat saját hajóval is. Utóbbi esetben azonban senki ne induljon útnak a Balaton-felvidéki Nemzeti Park engedélye nélkül. A Hévíz-patakon való vízitúrázás nem csupán engedélyköteles, de létszámkorlátos tevékenység is: a nemzeti park március 15-ig minden nap 250 főben maximalizálja a vízitúrázók létszámát.
A korlátozásra azért volt szükség, mert nagyobb létszám esetén olyan mértékű volt már a folyamatos emberi jelenlét, hogy a területen előforduló állatfajok minden egyede elhagyta a csatornát és annak közvetlen környezetét. A téli időszakban nem csupán olyan fokozottan védett madárfajok fordulnak itt elő, mint a kis kárókatona, a nagy kócsag, a rétisas és a vándorsólyom, de megtalálható a Hévíz-pataknál többek között a szürke gém, a vörös vércse, a karvaly, a jégmadár, a tengelic, a zöldike és a süvöltő is, és nem ritka vendég errefelé a hermelin, a vidra és a vadmacska sem.
Vízitúra-igazolás csak a Balaton-felvidéki Nemzeti Park weboldalán vásárolható meg, az ára 1000 Ft. Az oldal azt is mutatja, hogy a kiválasztott napra még hány szabad hely van. A vízre szállásra minden nap 9 és 12 óra között van lehetőség, a vízreszállóhely a Hévíz-patak zsilipjénél található.
A kép forrása: Facebook/Kőröshegyi Levendulás
A kép forrása: 
A fotó és a nyitókép forrása: 
Roberto Luti
Raphael Wressnig (fotó: Helmut Neuber)
A maga nemében páratlan tavat 34 hektáros erdő öleli körül
