Kezdőlap Blog Oldal 32

Már lement a Művészetek Völgye fele, de nem akárhogy

30. alkalommal nyitotta meg kapuit a Művészetek Völgye. A tíz napos fesztivál első felében napi tízezer látogató érkezett a Völgybe. Az ország legnagyobb összművészeti eseménye augusztus 1-ig várja a kultúra és természet kedvelő közönséget.

A Művészetek Völgye volt az ország első összművészeti fesztiválja, mára pedig a legnagyobbá nőtte ki magát. Korábban itt írtunk róla. 2021-ben negyven programhelyszínen közel kétezer programon vehetnek részt a Völgyezők. Színház, irodalom, koncertek, újcirkusz, kiállítások, opera, minden udvarban, épületben, téren más hangulat és program várja a Völgylakókat, felfedezni mindezt igazi kincskeresés. 

A jubileumi Völgy első öt napja felülmúlta a várakozásokat, teltházas színházi, irodalmi előadások és koncertek jellemezték és sok improvizáció.

Ferenczi György és a Blue sPot improvizál a Művészetek Völgyében

 

A Művészetek Völgye második felében fellép többek között a Bohemian Betyars, az Anna and the Barbies, a Quimby Plusz Mínusz, a Random Trip, a Szabó Balázs Bandája és Rúzsa Magdi. 

Kapolcson, Taliándörögdön és Vigántpetenden átalakultak a terek, irodalmi helyszín az óvoda udvar, galéria a tűzoltószertár és a buszmegálló, színház a közösségi ház, hangversenytermek a templomok. Kapolcson saját udvart vezet többek között Harcsa Veronika, a Kaláka és Lackfi János, Kőbánya, a Nemzeti Filmintézet, a Momentán Társulat, a Hagyományok Háza, a MANK és a Budapest Fejlesztési Központ, gyalogos és e-bike túrákat szervez az Aktív Magyarország. Taliándörögdön helyszínt indított a Petőfi Kulturális Ügynökség, visszatért a Fonó és erősödött a Hangfoglaló Udvar. Vigántpetendre költözött Hobo, és idén először itt szervez programokat Vecsei H. Miklós és a POKET.

A hazai kulturális élet szinte minden tagja fellép hol kisebb, hol nagyobb színpadokon, hol spontán a tábortűz mellett.

A csodálatos, egyedi portékák és a színes vásári hangulat fontos eleme a Művészetek Völgyének. 2021-től a Malomsziget is kicsit átalakult, egy részét átadták a piknikezni, fűben ücsörögni vágyóknak, a másik fele pedig a Szurdi Éva keramikusművész által létrehívott fazekastalálkozó otthona. A további kiállító standoknak több új udvar ad helyet, például Kapolcs új főtere, a MűvészVölgy Kúria is megtelt kézműves termékekkel. Így a malomszigeti sokadalmat kicsit felszabadítva, a vásári pezsgést szellősebbé téve, mindennek kellő teret adva és a sokszínűséget megőrizve várják a látogatókat a Völgyben. 

A teljes program megtalálható a Művészetek Völgye weboldalán és a fesztivál alkalmazásában. 

Gipsy Kings érkezik a Paloznaki Jazzpiknikre

Az örökzöld Gipsy Kings lép fel a Paloznaki Jazzpiknik nyitóestjén! A Jazzpiknik szervezői a hétfői napon jelentették be közösségi oldalukon a hírt, miszerint a programban korábban szereplő Al McKay’s Earth, Wind and Fire Experience formáció betegség miatt nem tud fellépni idén a Paloznaki Jazzpikniken. 

A Jazzpiknik szervezői a hétfői napon jelentették be közösségi oldalukon a hírt, miszerint a programban korábban szereplő Al McKay’s Earth, Wind and Fire Experience formáció frontembere Al McKay, betegsége miatt azonnali kezelésre szorul, így az összes koncertjüket le kellett mondaniuk, nem tudnak ellátogatni idén a Jazzpiknikre. A formáció helyett szintén egy legendás örökzöld lép fel július 29-én, csütörtökön; a világhírű Gipsy Kings zenekar hozza el szívmelengető flamenco-pop dalait a paloznaki dűlőkbe! 

A Gipsy Kings az 1970-es években alakult Dél-Franciaországan, ahol José Reyes, a híres flamenco-gitáros fiai és unokatestvéreik, a Baliardo fivérek alapították az együttest. Flamenco, salsa és pop hangzásaik sikere több mint négy évtizede töretlen, a „Bamboleo”, a „Baila Me” és az „Volare” számaikkal a világ legkeresettebb és legnépszerűbb zenekarai között jegyzik őket. 13 stúdióalbummal, 9 válogatás-, valamint live anyaggal és rengeteg Grammy-jelöléssel a hátuk mögött, még ma is aktívan zenélnek, koncerteznek és perdítik táncra közönségüket a világ minden pontján. Latin alapú flamenco, tradicionális spanyol- és dél-amerikai hangzás, izgalmas, fúziós folkzene vegyítése a modern műfajokkal – világslágerek élőben a csillagfényes paloznaki éjszakában, Gipsy Kings by Diego Bailardo a 9. Paloznaki Jazzpiknik nyitóestjén!

A Paloznaki Jazzpiknik Nagyszínpadának fellépői: július 29-én, csütörtökön Mario Biondi viszi a nyitóeseményt, őt követi a legendás Gipsy Kings – a koncertek előtt és után Jazzkovács Lászlóval hangolódik a fesztiválélményekre éhes közönség. 

Július 30-án, pénteken a Mörk lép fel, majd Rúzsa Magdi hangja tölti be a paloznaki dűlőket, végül az est a DELADAP utánozhatatlan elektroszving dallamaival folytatódik. 

A szombati záróest valódi megkoronázása a három napnak: július 31-én a Manaky nyitja az estet, őt követi a De Phazz német jazz kollektíva, majd a világhírű holland szaxofon-királynő, Candy Dulfer lép fel, végül a Kraak&Smaak Live Band utánozhatatlan hangjai töltik be a piknikezők szívét.

Idén 9. alkalommal látja vendégül a jazz, a funk és a soul szerelmeseit a mesés Paloznak július 29-31. között. A Jazzpikniknek köszönhetően a festői Balaton-felvidéken, a fűben piknikezve, klubkoncerteket hallgatva, a műfaj nemzetközi sztárjainak dallamával kísérve élvezhetjük a balatoni nyarat. A Nagyszínpad nemzetközi fellépői mellett a jazz széles spektrumán mutatkoznak be a magyar szekcióban a műfaj jeles hazai képviselői a Fábián Juli; az Audi Jazz Stage és a Taittinger Pezsgőterasz színpadokon.

További információk: http://jazzpiknik.hu

Napi programbontás: https://jazzpiknik.hu/programtabla2021/

Játssz velünk és nyerj Két kis dinó könyvet!

Még van pár nap a játék végéig, amelyet a Partlap nyári számában hirdettünk meg. Adj esélyt magadnak és küldd be a megfejtést!

Ha ismered a Két kis dinó eddigi történeteit, jó hírünk van!

Június 5-én megérkezett a Pagony kiadóba a Két kis dínó és a honfoglalás című új része Kőszeghy Csilla rajzaival!

amelyből oldalunkon olvashattatok is részletet ITT!

Ezzel kapcsolatban a kis dinók egyikre játékra invitál!

Szia! Emlékszel még rám? A nevem Trikó. A barátom pedig Nyamm. 

Ha arra is emlékszel, ki az írója a Két kis dinó könyveknek, küldd el a választ a  partlap.jatek@gmail.com e-mail címre!

A helyes választ beküldők között 3 db Két kis dínó és a honfoglalás könyvet sorsolunk ki!

Beküldési határidő 2021. Július 31. 

 

A sorsolás időpontja: augusztus 1.

A nyerteseket e-mailben értesítjük. 

Ha pedig havonta egy, névre szóló levélben érkező mese csomagot szeretnél kapni a két kis dinótól ezzel támogatva az UNICEF kampányát, látogass el ide:

https://www.pagony.hu/cikkek/szeretnel-levelet-kapni-a-ket-kis-dinotol

 

Mi a szösz az a „Kövesd a Mucit”?

Önöket is biztosan megfogta az óriásplakát és rajta a nem mindennapi reklámszöveg. De mi lehet ez a mondat? Rájöttek már?

Végy pár tojást, törd bele őket egy tálba, adj hozzá tejet, tejszínt és egy kis vajat. Hintsd meg sóval, borssal. Keverd össze az alapanyagokat, és helyezd át egy lábasba, melybe előzőleg vizet forraltál. A tál alja persze ne kerüljön bele a vízbe. Alacsony hőmérsékletre tekerd a gázt és szép lassan készítsd, olykor óvatosan megkeverve. A folyamat akár 15-20 percig is eltarthat. A végeredmény egy nagyon krémes tojás. Heston Blumenthal, a molekuláris gasztronómia fenegyerekének, a világ egyik legismertebb szakácsának rántotta-variációja ez, mely jó régóta hódít világszerte. Mucit is megtalálta. Ő valójában nem más, mint Csanda Eszter és Susánszky Ádám (fiktív) szerelemgyereke, akik – amikor éppen nem egy újabb Zing egységet nyitnak, újítanak fel vagy a budai oldal új, trendi helyét, a Hello Budát hívják életre, hogy a „crunchyzásról” már ne is beszéljünk – július 24-én mutatják be őt a nagyközönségnek. 

Az idén tíz éves Zing Burger csapatának régi vágya teljesül a Kövesd a Mucit! Kertjével – egy békebeli oázis a Balatonnál – ahol találkozhatsz a Zing kínálatával, és meglepetésként debütál Muci villásreggeli menüje.  Muci Balatonfüred és Tihany ölelésében, Aszófőn, a 71-es út és a bicikliút közé beékelődő széles placcon invitálja – nem csak a balatoni gasztroszíntéren, de országosan is unikálisnak számító – nyári konyhájába az érdeklődőket. „Mucit egy nagyvilági asszonynak képzeljük el, aki ugyan szebb napokat látott, de köszöni, most is nagyon jól van – még ha nem is azon a hőfokon ég, mint régen, de érettebben gondolkozik. Vidéken tölti idejének nagy részét a saját maga teremtette világban” – ad karakterelemzésbe bújtatott márkaszületéséről tápszercsöppeket Susánszky, a büszke szülőatya, aki jól emlékszik a – járvány nehezítette – januári fogantatás pillanatára. Muci létrejöttében nagy segítsége volt az ex-Balettcipős gárda két legendás tagja Varga Gábor, és Hefkó Kristóf is.  

A reggelit, ebédet és vacsorát is kínáló Muci nevű új egységükben Susánszky azokat a konyhákat mutatja be, ahol „Peggy” Bundyra valamelyest emlékeztető, képzeletbeli nő járhatott. „Ilyen értelemben világi konyha, melyben megtalálhatók ízek a Közel-Keletről és a Távol-Keletről. De kontinentális alapokon nyugszik és határozottan modern” – mondja a 2019-en nyarán egy izraeli pékségben kovászt is dédelgető Susánszky, és sorolja a sok zöldfűszerrel, frissítő ízekkel készült dipeket, finger foodokat, többek között a  hummuszt, a borsosberényi kecskesajtkrémet, a petrezselyem salátát, a za’atarral fűszerezett csirkecombot. Valójában délelőtt gáblihoz, azaz villásreggelihez terítenek, majd a délutánra fordulva olyan ételeket adnak, „amiket te is készítenél grillezéshez a barátainak, de egy apró csavarral, nagyvilágiasan előadva. Nagyon fontos, hogy leülsz, nem sietsz, a gyereket elengeded. El van mindenki” – világít rá a sztorira családbarát nézőpontból Susánszky.  

A teljes étlapot egy személyben jegyző Zing-alapító – aki többször főz majd saját kezűleg Muci konyhájában – különösen büszke a briós bucira a Zingtől (ebbe kerül a Blumenthal-féle rántotta!), illetve a lepényre, amit az à table! szállít, mely önálló egységet kap a Muci mellett, csakúgy, ahogy a Zing is, valamint a Ráday utcai MAMO is „bebalatonozódik”. A borlapot   Blazsovszky Péter, a Michelin-csillagos Babel Budapest ex-head-sommelierje állította össze. „Kitaláltunk egy-két Muci italt. Ezek alkoholmentesek. Ilyen például az ecetes fröccs, amely kap egy kis spiccet. Olyan mintha alkoholt innál, de valójában mégsem. Nagyon nyári, nagyon hűsítő.” 

A Muciban csütörtöktől vasárnapig a grillezés élménye kap nagyobb hangsúlyt, és az ötletgazda azt is ígéri, hogy pár hétvégén Green Eggben készítik majd a fogásokat, például Aranyszalag minősítésű Royal Pisztrángot.

Árak tekintetében Susánszkyék próbálnak a földön maradni. Az alap briósos, rántottás szendvics bringásoknak 990 Ft lesz, mindenki másnak 1290 Ft. A small plate-ek délben 1500 és 2000 Ft között mozognak, vacsoraidőben minimálisan drágábbak. „Az eggs benedictek felszaladnak 3000 forintig, de úgy gondolom, hogy egy pár 7000-8000 Ft-ból bőven jól lakik.” 

A Muci reggel 8-től 19 óráig, hétvégén pedig este 10 óráig tart nyitva. 

Illatok és hajfonatok – részlet Berg Judit új Két kis dinó könyvéből

Ha ismered a Két kis dinó eddigi történeteit, jó hírünk van!

Június 5-én megérkezett a Pagony kiadóba Berg Judit: Két kis dínó és a honfoglalás című új része Kőszeghy Csilla rajzaival!

Az alábbiakban ebből olvashattok részletet!

Illatok és hajfonatok

A triceratopszok szaglása nem olyan fejlett, mint a tirexeké, ezért beláttam, hogy jobb lesz, ha követem Nyammot, aki orrát a magasba emelve körbeszimatolt, aztán határozottan elindult az egyik irányba.

– Finom husit érzek! – cuppogott lelkesen.

– Sült vagy rántott? – érdeklődtem óvatosan, mert a barátom ízlése igencsak eltért az enyémtől. Én például sosem ropogtattam volna bogarakat ebéd utáni desszert gyanánt!

– Nyers! Véres! – ujjongott Nyamm, és már szinte futott a szagok irányába.

– Várj, hé, keressünk inkább valami mást! – kérleltem, de persze hiába. Szerintem, ha Nyamm éhes, akkor megsüketül, mert olyankor sosem hallgat az okos szóra. Hiába beszélek hozzá, rám se hederít!

Az egyik kupolás sátor mögött néhány lovat pillantottunk meg. Egy szép nagy fához voltak kötve, de olyan lazán, hogy nyugodtan legelhessenek. Mindegyik fel volt szerszámozva, és Nyamm egyenesen ahhoz futott, amelyiknek a hátán a legszebb, legdíszesebb nyereg virított.

– Fel kell rá másznunk, Trikó! – szuszogott vágyakozva.

Megharagudtam. Abban biztos voltam, hogy nem lovagolni szeretne. Akkor mit akar a ló hátán? A kis mohó képes lenne egy élő lovat megharapni, csak azért, mert éhes? Azt már nem! Ez már tényleg több a soknál. De a barátom csodálkozva nézett, amikor megdorgáltam a gonosz szándéka miatt.

– Hát nem érzed, Trikó? A díszes nyereg alatt lapul a fincsi husika! Fogadok, hogy egy egész nagy szelet!

– A nyers húst hűtőszekrényben tartják, nem a nyereg alatt – vélekedtem, mert mi triceratopszok, a tirexekkel ellentétben, az eszünkről vagyunk nevezetesek.

De Nyamm nem törődött velem. Éles karmait a fa kérgébe vájva megpróbált felmászni a törzsön, hogy onnan lendülhessen át a ló hátára. Komolyan mondom, pteranodonnak, vagyis szárnyas dínónak képzeli magát! 

Ám ekkor megjelent egy lány, bő nadrágban, bőrcsizmában, térdig érő kaftánban, hosszú hajfonataiba tűzött aranykorongokkal, amelyek úgy csillogtak, mint a nap az égen. Azonnal észrevette Nyammot, és mit sem törődve a karmokkal és az éles fogakkal, két ujja közé csippentette.

– Hát te miféle jószág vagy? – kérdezte ámulva. De akkor döbbent csak meg igazán, amikor Nyamm, akit elég régóta próbálok jólneveltségre tanítani, nagyra nyitotta a száját, és morgás helyett értelmesen válaszolt.

– Nyamm vagyok, tirexkölyök a zsírkréta korból, és mindjárt éhen halok, ha nem adsz abból a finom véres husiból, amit a nyereg alá dugtál.

A lány döbbent arccal bámult rá.

– Trikó, szólj már neki, hogy engedjen el, vagy megharapom! – kalimpált Nyamm, mire a lány azonnal forgatni kezdte a fejét, hogy megnézze, kihez beszél a barátom. Nem valami nagy taktika elárulni az egyetlen szövetségest, aki ügyesen meglapult egy fűcsomó alatt! Persze ezek után én is hamarosan a lány mancsában vergődtem, aki szerencsére nem akart bántani minket.

– Vajon az alsó vagy a felső világból jöttetek, kicsi lények? – kérdezte tűnődve. – Mert itt, a középsőben nem élnek hozzátok hasonlatos állatok. Külsőre inkább az alvilági fenevadak kölykeire emlékeztettek, de olyan kicsik és kedvesek vagytok, hogy tán mégis a jó szellemek küldtek benneteket, hogy megsegítsétek nemzetségünket a nagy úton! Apor örülni fog az érkezéseteknek!

Jaj úgy élvezem én a strandot! – egyedül, két kisgyerekkel

“Ha végre itt a nyár, és meleg az idő…” emlékeznek még a Pancsoló kislány dalára? Sok szülőnek szervezést igényel a nyár gyerekekkel, hiszen rengeteg szempontot kell figyelembe venni, amikor a pihenést tervezzük. Amikor azonban egyedülálló anyaként akartam ugyanezt megugrani, rájöttem ezerszer nehezebb helyzetben vagyok.

Kisgyerekek, két kisfiú, öt és hat évesek, akik állandó figyelmet igényelnek. Szerencsés helyzetemből adódóan édesanyám nyaralótulajdonos Balatonon, így a szálláson nem kellett legalább aggódnom. Már csak azokat a lehetőségeket kellett megnéznem, amelyek az idő eltöltése szempontjából komoly tényezők: hol van ideális gyerekbarát strand, de ne legyen túl messze, legyen parkolóhely, ha nincs parkolóhely, a vasútállomástól ne legyen túl messze, a vonat reggel ne túl korán menjen, hazafelé ne túl korán és ne túl későn jöjjön vissza, legyen büfé, fagyi, tiszta mosdó, ne legyen elviselhetetlen tömeg. Amikor ezeket végiggondoltam, kiválasztottam az egyik strandot.
Eljött az aktuális nyaralás ideje. Első kihívás: egyedül összepakolni, ami a következő kb. egy hétre szükséges lehet: ruhát, cipőt, játékokat, mesekönyvet, alvó barátot, gyógyszert, szúnyog- és kullancsriasztót, naptejet, és néhány napra előre megtervezett élelmiszert.

 

Második kihívás: kocsiba lecipelni egyedül, addig erősen bízva benne, hogy addig nem tesznek kárt magukban. Úton a Balatonra alvás van, én pihenek vezetés közben.
Harmadik kihívás: a strand. Gyerekeket összekészíteni, felöltöztetni, de teszek el azért másik nadrágot, pólót, fürdőruhát, mert leöntik, leeszik, lesarazzák magukat. Naptej, törölköző, rágcsa.
Negyedik kihívás: parkolás a strandnál. Egyrészt drukkolok, hogy legyen, de ha már van, ne legyen túl messze a bejárattól. Messze találok csak, azt is nagy nehezen. Elvergődünk a bejáratig, kicsit problémás ugyan a felfújható krokodil és űrhajó (amelyeket kb. 45 perc volt felfújni), és közben fognom kell a kezüket. Mégiscsak egy parkoló, járnak autók.
Ötödik kihívás: sorban állunk, gyerekek addig ide-oda rohangálnak, de végre megvesszük a jegyeket, bemegyünk. Sajnos, ha nem sikerül időben kiérni, hosszú percekig gyalogolhatunk fel s alá, mire nagyjából megfelelő helyet találunk (ne legyünk senki nyakán, ne legyünk a tűző napon, ne legyen irdatlan messze a vécé, az ivókút, a part, a játszótér, stb). Letelepedünk. Gyorsan kell mindent csinálni, mert a kisgyerek nem türelmes, menni akar a vízbe.
Következő kihívás: levetkőztetem mindkettőt és bekenem őket úgy, hogy az egyik már félig a vízben van. És még magamat is be kell kennem – ha nem, úgy járok mint egyszer, fél karom, hasam és a hátam közepe csúnyán leégett.
Hetedik kihívás: a pancsi. Teleaggatva homokozó vödörrel, vízi játékkal és felfújható produktumokkal indulunk a vízbe, fejemben egy kávé délibábja lebeg. Kiérünk a partra, lepakolunk, elindulunk a vízbe. “Anya, pisilni kell!” Természetesen egyszerre csak egy gyereknek kell. De nincs mit tenni, mindkettő jön. Végre pancsolunk, homokvárat építünk, elég sokan vannak, alig van hely a víznél ücsörgő szülők miatt, akik az enyémeknél kisebb gyerekekre vigyáznak. Beljebb is sokan vannak, néha felfigyelek ismeretlen eredetű vízipisztolyból származó vízsugarakra, egy elrohanó kamasz fröcskölésére vagy egy síró gyerekhangra. De nem merek sehova se nézni, le nem veszem a szemem a gyerekekről.
Nevetnek, fröcskölnek, ugrándoznak a derékig érő vízben, és végre van idő, hogy gyönyörködjem bennük, hogy megnőttek tavaly óta és örüljek, hogy itt vagyok. Közben azért széjjel izgulom magam, hogy elesnek és ellepi őket a víz. Józan eszemmel tudom, hogy egyből felállnának, de a felkavart iszaptól zavaros, átláthatatlan Balaton fenyegető takaróként lebeg szemem előtt. Folyamatos figyelemmel nézem a gyerekeimet a tűző napon, ráadásul nagyon sokan vannak, és néha felkapom a tekintetem egy nálam sokkal csinosabb anya-társamra (ő hogy fogyott le így szülés után?) vagy egy cuki apukára cuki gyerekkel. Aztán észlelem, hogy már sokkal erősebb a nap, be kellene menni az árnyékba, ez a következő kihívás: a nyolcadik.


Lefoglalni a gyerekeket árnyékban, ráadásul jó lenne egy kis gyümölcsöt enniük és nem fagyiért nyafizni. Jó időbe telik, mire ráveszem őket, hogy menjünk és sikerül az összes lapátot és homokozó formát begyűjteni az őshonos, csak itt megtalálható kincskereső bébiktől. Persze az egyik dínót nem találjuk és nekem kell felásni a fél partot, mire meglesz – szintén egy kisgyerek kezében.
Hűs időkben eltöltünk egy kis időt, játszunk a kirakóval, aminek egy darabját a szomszéd néni törölközőjén leljük meg. Aztán rám másznak, egyszerre akarnak anyán ülni, megy az állandó rivalizálás, ki kap több puszit. Közben sikerül a közeli büfénél egy tejeskávét venni, de végig rálátok a gyerekeimre – megnyugszom és boldog vagyok, hogy itt vagyok.


Aztán éhesek lesznek. A szendvics nem mindig nyerő, egy-egy alkalommal még elmegy, de minden nap nem eszik meg szívesen. Újabb kihívás, a kilencedik: sorban állni két gyerekkel ebédért. Leültetem őket egy asztalhoz, de mindvégig rajtuk tartom a szemem. Rendelek gyrost vagy sült krumplit hekkel, az asztalnál látom, hogy kérésem ellenére mégis került az előbbibe hagyma – kicserélni már nincs idő, könyékig zsíros leszek, mire kiszedem belőle az összeset. Így se eszik meg az egészet, én tömöm magamba a maradékot, hiszen nem dobunk ki ételt, dugig leszek, lecsöppen a mellkasomra egy zsírcsepp, elfogyott a szalvéta, messze a pult, nem is férnék oda, tömeg van, gyerekek türelmetlenül várják, mikor fejezem már be, nem bírnak egy helyben ülni sokáig. Hülyéskedni kezdenek, én aggódom ,hogy túl hangosnak látják őket mások, pedig nem azok. Csak melegük van és szomjasak, elfogy a víz, kakilni kell és mikor eszünk már egyébként fagyit?…. Nem folytatom… néhány homokvár, iszapozás és kürtőskalács vagy palacsinta múlva lassan vége a napnak, hazamegyünk PIHENNI, hogy holnap indulhasson újra minden elölről. Mert egyedülálló szülőnek lenni sokszorosan kihívásokkal, de egyben boldogsággal teli! 

Sokkal tudatosabban tudunk választani és kevesebbet is költünk -a NekedTeremnél

Sikeresen szakmát váltani csak lelkesedésből lehet. Molnár Eszter foglalkozott marketinggel, majd évekig lakberendező volt, amikor lelkesedésből elkezdte felépíteni párjával a NekedTerem webáruházat. 

PARTLAP: Mi volt az oka, hogy váltottál?

Kilenc éve szerettünk volna egészséges és hazai termesztésű élelmiszereket enni. A kezdeti időszak döcögős volt, mert sok termelő idegenkedett az online értékesítéstől. A beszerzés azonban nem volt mindig egyszerű, ráadásul azt éreztem, hogy amikor eljutok végre a piacra, akkor nagyon sok felesleges dolgot is megveszek. Ezért kényelmesebb és sokak számára hozzáférhető megoldáson gondolkodtam. Ráadásul, az oldalon recept dobozokkal és szezonális dobozokkal is segítjük a választást. Sokkal tudatosabban tudunk választani és kevesebbet is költünk, miközben helyi élelmiszert vásárolunk.

PARTLAP: A Telecom online üzleti szolgáltatásait népszerűsítő reklámfilmjében szerepelsz. Hogy lett belőled egy multi reklámarca?

Számunkra is meglepetés volt, hogy minket választottak.  A kiválasztási szempontok között hangsúlyos volt a pozitív fogyasztói visszajelzések, a Covid helyzetre és az ebből fakadó Home office-ra való gyors reagálás és a merészség. PARTLAP : Kik a beszállítóitok?

– Az első beszállítóinkkal piacokon, illetve termékkóstolókon ismerkedtünk meg, ekkor még sokan nem láttak fantáziát az online értékesítésben. A zöldség és a gyümölcs mellett most már húsárut, olajos magvakat, lekvárokat és borokat is forgalmazunk. Ma már ott tartunk, hogy a termelők egymásnak ajánlják a nekedterem.hu-t, vagyis bíznak bennünk. Számunkra a járványhelyzet piaci bővüléssel járt, hiszen olyan beszállítók kezdtek nálunk kopogtatni, akik korábban a HORECA-szektort látták el áruval.  Már üzletet is nyitottunk, Tervezzük az üzlethálózat bővítését is franchise partnereken keresztül, de ez még a jövő…

Tavaly óta pedig már hetente kétszer szállítunk a Balatonhoz is. Bízunk benne, hogy sokan elkerülik majd nyaralás alatt a boltok tumultusát, a sorbanállást és a cipekedést és a nekdterem.hu kényelmes házhozszállítást választják.

Ha te is szeretnél minőségi, friss gyümölcsöt rendelni, akkor itt találod a nekedterem.hu-t: https://nekedterem.hu/

Egy lélekemelő hétköznapi rítus – 5 ok, amiért imádunk piacra járni

Ezer és egy dolog van, ami miatt az évnek ezt a szakaszát szeretem a legjobban. Ilyenkor végre megint lehet biciklivel járni, a kiülős helyek megtelnek élettel, ideális szintre emelkedik az átlaghőmérséklet (számomra legalábbis) és a napsütéses órák száma. Aztán ott van még a nyári Balaton, a zölden duzzadó természet, a Római-part és a fagyi.

Egy szó, mint száz, javíthatatlan nyárimádó vagyok, aki akkor sem hajlandó kiejteni a száján, hogy túl meleg van, ha a hőmérő higanyszála már a 40-es számhoz közelít. Ez mindig is így volt, és amíg világ a világ valószínűleg hűséges rajongója maradok ennek az évszaknak, aminek az egyik szintén fontos hozadékára csak az utóbbi néhány évben figyeltem fel.

Ez pedig nem más, mint a PIAC…

…amivel már pontosan úgy vagyok, mint a nyárral: rajongok érte. Főleg ilyenkor, amikor az árusok standjai megtelnek színes, élettel teli zöldségekkel és gyümölcsökkel. Szerintem nagyon kevés olyan hely van a világon, ahol úgy igazán ki lehet szakadni a hétköznapok pörgéséből.

A piac számomra – függetlenül attól, hogy egy teljesen „szokványos”, sokak életében talán kötelességként számon tartott tevékenység – azon kevés helyek egyike, ahol úgy igazán jelen lehet lenni. Össze is szedtem azt az 5 okot, ami miatt szerintem a piacra járni lélekemelő és nagyon „mindful” dolog.

1. Hétköznapi rítus

Ünnepek, szokások, szertartások – amióta világ a világ, szükségünk van rítusokra, amelyek fontos szerepet töltenek be az életünkben: segítenek fenntartani és átörökíteni az identitásunkat, a történelmünket meghatározó hagyományokat, emellett valamiféle keretet adnak az életünknek. Elválasztják a pihenést a munkától, a hétköznapit az ünnepitől. Számomra a piac egy hétköznapi rítus, ami ebben a furcsa átmenetben mégis valamiféle állandóságot jelképez a hétköznapok és a hétvége határán, ahova meghatározott időben, meghatározott céllal megyek, és ahonnan majdnem mindig vidáman, feltöltődve jövök el.

2. Igazi…

Egyre kevesebb dolog van ma már, ami nem mesterséges, ami nem instant, vagy hamis. A piac egy olyan hely, ami azért még mindig igazi. És itt nem feltétlenül a szabadföldi paradicsomra gondolok… A piacon a stand egyik és másik oldalán álló emberek is valahogy igazibbak. Szép napot kívánnak egymásnak, nem sajnálják az időt arra, hogy váltsanak egymással néhány kedves szót, érdeklődjenek a másik hogyléte felől. Kevés hely van, ahol így viszonyulunk egymáshoz és minden olyan helyet, ahol mégis így van, nagyon meg kell becsülni…

3. Mindful

Mi is sokat foglalkozunk a mindfulness témájával. A tudatos jelenlét állapotát (aminek legalább annyi pozitívuma van, mint amennyi jó dolog van a nyárban) nem valami könnyű manapság megtapasztalni. Ezerfelé cincálják a figyelmünket a szélrózsa minden irányából érkező ingerek, millió és egy dolog cikázik a fejünkben – ritkán adódik alkalom arra, hogy úgy igazán jelen legyünk.
A piac szerintem valahogy a „profiljából adódóan” egy olyan hely, ahol igazán jelen lehet lenni: a színek, az illatok, az ízek egyszerre és nagyon intenzíven vannak jelen. Piacra járni tulajdonképpen egy tökéletes mindfulness-gyakorlat.

4. Slow-üzemmód – ON

Azt vettem észre, hogy amikor piacon vagyok, akkor nem sietek. Olyankor piacon vagyok. Nem érdekel, hogy hol rövidebb a sor, birkatürelemmel kivárom szépen amíg a kedvenc standomnál (mert ugye minden rendes piacra járó embernek van ilyenje) megkérdezik tőlem, hogy „Mit adhatok?”. Van, hogy ez 15-20 percig is eltart, de furcsa mód ilyenkor valahogy nem szokott zavarni, nem esik nehezemre várni. És tudjátok mi az érdekes? Hogy ezzel – úgy látom – a többiek is ugyanígy vannak.
A stresszes hétköznapok és az azzal járó zaklatott életvitel valahogy a piac területén kívül marad, nem türelmetlenkedünk, hanem ha úgy adódik, várakozás közben nézelődünk, vagy szépen kedélyesen elbeszélgetünk egymással. Nem is értem, hogy máshol miért nem így működünk…

5. Emberi

Egy bevásárlóközpontban viszonylag ritkán fordul elő velem, hogy a zöldséges pultnál az eladó segít kiválasztani a legszebb paradicsomot, és közben a töltött paprika receptjét is pontról pontra ismerteti velem… Ott az sem tűnik fel, ha kicsit ritkábban megyek, a felvágottas pultnál kiszolgáló személyzet nem kérdezi meg tőlem, hogy hol voltam ez elmúlt pár hétben. A piacon ezzel szemben valahogy jobban figyelnek egymásra az emberek: jó egészséget vagy szép napot kívánnak, és nem fukarkodnak akkor sem, ha segíteni kell.

Az egész valahogy nagyon emberi. Amikor ott vagyok, akkor úgy érzem, közelebb vagyok, néhány vékony szállal még kapcsolódok egy már “letűnt világhoz”, ami nem volt ilyen kegyetlenül gyors, ahol gépek helyett egymásra számíthattak az emberek…

Jó, hogy vannak még ilyen helyek! Ha tehetitek, menjetek el ti is, töltődjetek a hétköznapokban.

Kérdésed van? Hozzászólnál?

“Dél előtt, délután úsztam”, avagy Wesselényi úszta át először a Balatont vagy nem?

Nyaranta a Balaton egyik legjelentősebb eseménye a Balaton-átúszás. Legyen az öböl-átúszás Füred és Tihany között, vagy Révfülöp és Boglár között a teljes táv, esetleg Zamárdi és Tihany között a legkisebb távolság. Bármelyik is legyen említve, szép sportteljesítmény. De ki volt, aki először ekkora távolságokkal kacérkodott a magyar tengeren?
A Balatonfüreden 1992-ben felavatott és másfél évvel ezelőtt nyomtalanul eltűnt Wesselényi Miklós emléktáblán az alábbi felirat volt látható: „Wesselényi Miklós /1796 – 1850/ emlékére, aki a hagyomány szerint elsőként úszta át a Balatont Tihany – Balatonfüred között 1836-ban.” A Füredi História és Tóth-Bencze Tamás nem olyan rég kicsit jobban beleásta magát a dologba, ennek részleteit közöljük.

Fotó: Tóth-Bencze Tamás

Első és legfontosabb, hogy számtalan forrás áll rendelkezésre Wesselényi Miklós báró balatoni úszásairól, talán több is, mint kellene, mert természetesen ezek a feljegyzések sokszor ütik egymást. De vajon, melyik volt AZ átúszás? A báró nagyon szerette a Balatont,  ez tény, naplójában számtalan helyen említi, hogy az 1835-1837-es időszak között rendszeresen járt a füredi Anna-bálra és a fürdőhelyre regenerálódni, egyúttal a Balaton vizében úszni. A témában kutatók között van, aki 1835-re datálja, a többség 1836-ot ír, de olyan is akad, aki szerint csak 1837-ben történt meg. Bodrossy Leó „A Balaton regénye” c. munkájában így számolt be: „Wesselényi Miklós báró … július 23-án érkezett Füredre, ahol ebben az időben a fürdőhelyen nyaralt Deák Ferenc is, ki a perben , védője volt, s ezt a napot a per előkészületeinek tárgyalására fordították. Másnap, július 24-én Wesselényi olyan tettre szánta el magát, amire az egész ország felfigyelt, elsőként átúszta a tavat Balatonfüred és Tihany között, ami légvonalban mintegy 4 kilométernek felel meg.” Bodrossy Tóth-Bencze Tamás szerint Zákonyi Ferenc „Balatonfüred” c. monográfiájának 761. és 762. oldaláról másolhatta ki az esemény leírását.

Fotó: Unsplash


Bodrossy ugyancsak írt az 1836. július 26-án megtartott Anna-bálról, amelyen Deákkal együtt Wesselényi is részt vett. Ezt követően beszámolt arról, hogy két estén a füredi partok előtt forgolódó komphajón vacsoráztak, és Deákkal különböző tréfás csínytevésekkel múlatták az időt. Nem kizárt tehát, hogy az öböl átúszása is egy volt e csínyek közül 1836-ban.
Jászai Mari apjával kapcsolatos emlékeiből származik az alábbi feljegyzés: “A nagy Wesselényi néha két-három óra hosszat is töltött a Balaton vizében, hol úszva, hol pihenve a felszínen, s azt is megtette nem egyszer, hogy a vízben lábolva borotválkozott.” 

Mivel a megidézett írók is korábbi íróktól, naplófeljegyzésekből, megfigyelésekből idéztek, sok bizonytalanság van a dologban. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményeiben található az alábbi: “A füredi öbölben kilométereket úszó Wesselényi 1836-ban még megbotránkoztatta a gyógyfürdő köznemesi közönségét, amely – legalábbis John Paget megfigyelése szerint általában is a <tajtékpipát> részesítette előnyben a testgyakorlással szemben. Majd fél évszázaddal később azonban Szekrényessy Kálmán dsidáskapitányt, aki öt óra ötvenkét perc alatt tette meg úszva a Siófok – Almádi távolságot, már hősként ünnepelte a nyaralósereg.” (Schleicher Vera: Kéjpart, lidósítás és velencei est a Magyar Tengeren. Minták és hatások a balatoni fürdőkultúra fejlődésében)

A legautentikusabb forrás persze a napló, de ott konkrétan nem találunk leírást a nagy hőstettről, amely Tóth-Bence Tamás szerint is mindenképpen fura, mert miért pont erről ne írna az árvízi hajós?!
1835. aug. 14-i  és 15-ei napló bejegyzésében így emlékszik vissza Wesselényi például: „A nagy melegben s a sok por után felséges érzés volt a Balaton vizében úszkálni … Hajóval Tihanyba, ott jó sokat járkáltam. Visszajövet újra sokat úsztam.” „Három óráig úsztam, de. és du. viszont egy órát. “  1837. évi feljegyzései között ez szerepel: “Dél előtt, dél után úsztam.”

Tóth-Bence Tamás a napló bejegyzéseket a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában található mikrofilm-másolatból vette, tehát feltételezhetően ez a történetnek a leghitelesebbnek tekinthető változata.
Voltak tudósítások Wesselényi történelmi jelentőségű úszásáról, de ezt a cikk szerzője nem tekinti hitelesnek, ugyanis a leírások dátuma és az azt megíró újság neve kronológiai szempontból ellentmondásosak. Egyúttal az érdekesség kedvéért elhelyezem itt a Tóth-Bence Tamástól vett cikk részletet: A Honti jelzésű tudósító sétacsónakázáson vett részt, amikor a vízben egy embert úszni, Tihany hegyét és a füredi partokat pedig sokaságtól ellepni látja. „Ki lehet ezen ember – kérdezte az újdondász –, akinek a hatalmas elem is meghajolni látszatik? S nemes-e a lélek, melly e hatalmas karokat kormányozza? Szóval ki lehet ő? Siessünk felé! … A hatalmas úszó – az árvízi hajós volt.” Tóth-Bence egyúttal megemlíti, hogy ekkortájt Wesselényi már több egészségügyi problémával is küzdött, tehát nem valószínű, hogy abban az évben megúszta volna a légvonalban 4 kilométeres távolságot.
Nem hagyhatjuk ki a visszaemlékezésből, hogy 1855-ben a Vasárnapi Ujság szeptember 30-i (39.) számában a következő, rövid hírt tette közzé: „Vidéki hirek. z.[vélhetően: a tudósító szignója] B.-Füreden gróf Csáky többed magával átúszta a Balatont Füred és Tihany közt. Az egész út déltől kezdve délutáni 4 óráig tartott. Wesselényi Miklós óta gr. Csáky az első, ki e nagy vízi utat tette.”

További érdekesség, hogy 1880-ban a Vasárnapi Ujság szeptember 5-i (36.) számában Szekrényessy sikeres – már valóban Balaton – átúszása alkalmával szintén megemlékezik 

Wesselényiről: „A Balatont 1837-ben báró Wesselényi Miklós úszta át, de nem Füred és Siófok közt, hanem Füredtől Tihanyig, körülbelül a tihanyi templom alján érvén a száraz földet. Wesselényi a vízi utat, mely körülbelül 1 mértföldnyi távolság, 3 óránál valamivel több idő alatt tette meg.” 

Az első Wesselényi emlék úszóversenyt báró Wlassics Tibor ötlete nyomán 1931. augusztus 23-án, vasárnap rendezték meg. A Budapest Hírlap aznapi számában így harangozta be az eseményt: „A Magyar Úszó Szövetség vasárnap úszóversenyt rendez a Balaton első átúszójának, Wesselényi Miklós bárónak az emlékezetére.
Két dologgal zárnám írásomat: az biztos, hogy báró Wesselényi Miklós sokat úszott a Balatonbanl, a másik pedig, hogy nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja. E kettő birtokában mindenki döntse el magában, miként gondol Wesselényi Balaton-átúszúsára!  

Az eredeti cikk szerzője Tóth-Bencze Tamás / Füredi História XVI. évf. 3. szám

Ami minket támogat, az a természeti erők jelenléte

Három betű – S U P és biztos vagyok benne, hogy mindenki a vízre asszociál. Négy betű – J Ó G A – itt már nem biztos. De létezik egy újfajta szenvedély, a sup jóga, amelynek egyik képviselőjével, Harmati-Nagy Orsolya siófoki oktatóval tisztázni tudtuk a kérdést, mi a szösz az a SUP jóga, hogy nem esnek be a vízbe közben és miért a vízen kell ezt csinálni.


– Ha kimondom Jóga, mi az első szó / dolog, ami eszedbe jut? 

Önismereti út. Amikor rálépsz a jóga útjára, elkezdesz gyakorolni, fejlődik a tudatosságod, amely az életed minden területére hatással van. A jóga által megtanulod uralni az elméd és irányítani a gondolataidat. Talán ez az, ami a leginkább megkülönbözteti más mozgásformáktól a jógát: a figyelmünket tudatosan irányítjuk. 

– Ha kimondom SUP…

Kapcsolódni a természeti elemekhez. Egyensúly, áramlás, lebegés, önátadás, evezés az Arany-hídon, egy vagy a mindennel érzés.

– A SUP deszka nagy koncentrációt igénylő sporteszköz. A jóga egy szintén koncentrációt igénylő, elsősorban légzésközpontú mozgásforma. Hogy jön össze a Sup és a jóga?

A SUP jóga a SUP és a jóga különleges egybeolvadása. A Kaliforniából indult új jóga irányzat, kiemeli a jógát megszokott környezetéből és áthelyezi a vízre. A jóga üdvös találkozása a vízzel. Nagyon fontos a természet tisztelete. Azt látjuk, hogy rengetegen élünk úgy, hogy elszakadtunk a természettől. A SUP jóga segít kapcsolódni önmagunkkal, ami akár egy jógaszőnyegen is megtörténhet, de ami minket támogat, az a természeti erők jelenléte. A Nap, a Szél és a Víz egy nagyon-nagyon erős energia együttes.
Jómagam SUP jóga oktatóként arra törekszem, hogy rajtam keresztül megnyilvánuljon  ez a résztvevőknek; hogy lehorgonyozzak bennük egy érzést, egy élményt a Balaton szeretetéből.
Ahogy távolodunk a parttól a deszkánkkal, úgy halványodnak el az anyagba sűrített gondolataink, megérkezvén a jelen pillanatba. Ez az a mozgásforma, ami talán a leginkább a jelenben tart. Hisz folyamatosan dacolunk a hullámokkal, a billegéssel, hogy fent maradjunk a deszkán. Ha picit is engedjük elkalandozni a gondolatainkat, könnyen a vízben találjuk magunkat. 

Fotó: Harmati-Nagy Orsolya

– Egyszerre hány fővel jógázol a habokban, és főként milyen korosztály jár?

Van lehetőség privát jóga órára is, ilyenkor teljes figyelmet kap a résztvevő. 12 fő volt a legtöbb, akivel együtt gyakorolhattam. A korosztály változó, korábban úgy tapasztaltam 30+-os az érdeklődés, viszont szezonról-szezonra látom, hogy egyre szélesebb körben jönnek a sup jógázni vágyók, fiúk-lányok vegyesen, akár tizenévesek, saját deszkások és bárki aki érzi a hívást, hiszen nem szükséges jógás tapasztalat, csak nyitott szív és biztos úszástudás.

– Milyen rendszeresen érdemes gyakorolni?

A SUP jóga irányzatra erősen hat a turizmus. Sokan az itt töltött idő alatt, nyaralás alatt próbálják ki és vannak összeszokott társaságok is, akik hétről-hétre jönnek evezni, jógázni.

A SUPra manapság már rengeteg programot lehet építeni, lánybúcsút, túrát, pikniket, kutyás programot. 

Fotó: Harmati-Nagy Orsolya facebook oldala

-Az alakzatnak van jelentősége?

A vízen mozgó deszka más élményt nyújt, mint a stabil stég vagy egy felfújható csillag alakú „dokkoló”. Én szintén horgonyzott deszkáról szeretek legjobban órát tartani, mert így látják a résztvevők, hogy minden gyakorlat kivitelezhető a deszkán, nem kérek lehetetlent. Minden jóga órát megelőz egy kis evezés technikai átbeszélés. A SUP nagy előnye, hogy használata pár perc alatt könnyedén elsajátítható.


További információk és órák: https://www.facebook.com/Harmati-Nagy-Orsolya-J%C3%B3gaoktat%C3%B3-2297680967172074

 

Könyv Jelző

Szerintünk nincs jobb, mint a Balatonból kijönni és beülni törölközőbe csavarva az árnyékba egy jó könyvvel. Egy jó balatoni könyvvel?! Az is lehetséges! A legjobb könyvek, hogy hangulatba kerülj a Balatonon! Neked ajánljuk.

Tóth Gábor Ákos: Balatoni futár, 21. század kiadó, 2021

Az író legújabb regénye mintegy közvetlenül a Millennium előtti évbe kalauzolja az olvasót. A magyar metropoliszból száműzött újságíró, Csengődi István a Balaton legfontosabb településén, Balatonfüreden próbál szerencsét. A Michelini-villa vendégeként és a Sturm családnak köszönhetően számtalan izgalmas történetet ismer meg a környékről, többek között Jókai Mór szerelmi életét, házasságának eseményeit és egyéb szívbéli kalandjait. Tóth Gábor Ákos napfényes, kalandos könyve igazi nyári kötet, mely könnyed és lenyűgöző olvasmány, és a könyvet lapozva óhatatlanul azon kapjuk magunkat, mennyi irodalomtörténeti, helytörténeti és kulturális érdekességet tanultunk.

Megvásárolom

Kiss Noémi: Balaton, Magvető kiadó, 2020

„Az NDK-val együtt tűnt el a Balaton. Az augusztusi vihar elfújta a strandunk forró lángosainak szagát. A felhők, akár tépett szélű, fehér papírszalvéták ültek a hullámzó víz fölött. Minden vad volt, és húsbavágóan mulandó.” Balaton-part, forró nyár, nyolcvanas évek. Egy kislányt a nagyapja úszni tanít. Mikor elhagyják a stéget, a nádas szélén egy hullát találnak. Ahogy Kiss Noémi többi erőteljes Balaton-novellájában, itt is a felfedezés izgalma és a szorongás felkavaró érzései keverednek. A szocializmus gazdagjainak és kisembereinek nyári világa mellett bepillanthatunk a legszegényebbek életébe, és átélhetővé válik a kor várakozó, feszült csendje… A Balaton a szabadságvágy könyve.

Megvásárolom

 

Zajácz D. Zoltán: Véres Balaton, General Press kiadó, 2021

A zánkai úttörőtáborból titokzatos körülmények között eltűnik a tizennégy éves Marion Morel, a Francia Kommunista Párt párizsi titkárának egyetlen gyermeke. Néhány nappal később pedig az úttörőváros strandján holtan találnak egy huszonegy éves tanárképző főiskolás lányt, aki a gyermekek kísérőjeként vett részt a hajókiránduláson. A nyomozással Adorján Máté hadnagyot bízzák meg, Lendvay Laura, a szomszédos vállalati üdülőben nyaraló orvostanhallgató segít neki. A mindvégig izgalmas, fordulatos történetben megelevenedik a Kádár-korszak Magyarországa, a hetvenes évek végének tipikus karaktereivel: párttitkárokkal, örökké elégedetlenkedő hivatalnokokkal, vadászgató, jachtot és szeretőket tartó, a nyugati életstílust majmoló nagyvállalati vezetőkkel.

Megvásárolom

 

Járai Márk: Szeretem a romantikus esetlenségét annak, hogy egyedül vagyok a színpadon

A győri Járai Márk zenei pályája álomba illő. Fogorvosnak tanult, közben elkezdett gitározni, majd kávézókban, szórakozóhelyeken lépett fel és covereket adott elő híres előadók számaiból. Felfedezte őt Marsalkó Dávid és azóta is együtt zenélnek a Halott Pénz zenekarban. Mesélt nekünk arról, mennyit ért egy biológia ötös, hány évesen látta Cseh Tamást élőben, és arról is, melyik felmenőjétől örökölte tehetségét.

– Hogy kezdődött nálad a gitározás? 

Édesapámtól jött a zene szeretete. Kettesben éltünk otthon, nővérem már felsőoktatásban volt, és iszonyú sok zenét hallgattunk otthon: Led Zeppelint, Deep Purplet, klasszikus rock zenét, ill. Cseh Tamást. 14-5 éves lehettem, a győri Bencés gimnáziumba jártam, ahol igen erős az oktatás, és mivel orvosnak készültem, a biológia 5-ért cserébe apukám megígérte, hogy kaphatok egy gitárt. Egy elektromos gitárt választottam. Ott a kanapénkon kezdtem el felkutatni a különböző gitár tabulaturákat, akkoriban nem volt ennyi lehetőség a neten. Először szóló, rock számokat tanultam, Zeppelint például, majd átkattantam Nirvánára és az unplugged albumuk hatására elkezdtem akusztikus gitáron játszani.

Kottát nem tudok olvasni, teljesen autodidakta módon tanultam, nem jártam tanárhoz, ezért lassú volt a progresszió, és nem tartom magam jó gitárosnak emiatt. Ahhoz képest, hogy 20 éve gitározom, nem tartok ott, mintha tanártól tanultam volna.

Fotó: Czirják Pál

Egészen különleges, karakteres énekhangod van. Volt a felmenőid között zenész, akitől örökölhetted a képességeidet?

Anyai ágon nagypapám tudomásom szerint zenélt. Kántor volt, de tangóharmonikán is játszott. Sajnos fiatal voltam, mikor meghalt .

Júl. 30-án a Kultkikötő szervezésében Balatonföldváron lesz egy Cseh Tamást is megidéző ested. Gyerekként ő mit jelentett neked?

Cseh Tamás dalai alapvetően szövegcentrikusak és a dalaiban nincsenek nagy zenei megoldások. Nem értettem, ezért is volt vonzó akkoriban. Szinte misztikum övezte a Cseh Tamás-Bereményi “mondakört”, és valamiért az volt bennem, hogy nagyon érdekel, de ezt majd később fogom elővenni, csak felnőttebb fejjel fogom tudni értelmezni a mondanivalóját.

20 éves koromban csináltam először Cseh Tamás estet, de csak pár számot játszottam, azonban idővel egyre több dal vált kedvencemmé, és ez odáig “fajult”, hogy két évvel ezelőtt  csináltam egy újabb estet, ahol már prózai átköltéseim is voltak. Ezen meglepetésszerűen megjelent Bereményi Géza. Azóta  szoros barátságba kerültem vele és együtt írjuk a közös dalainkat. 

-Hallottam ,hogy barátodnak nevezheted…

Igen, nyilatkozta is egyszer, hogy életében kétszer ajánlotta fel, hogy dalszöveget ír, egyszer Tamásnak, majd én voltam a másik. 

-Cseh Tamást láttad élőben?

Egyszer igen. Édesapám elvitt a Művészetek Völgye Fesztiválra 11-12 éves koromban, életem egyik első koncertje volt. Egy klastrom romban lépett fel Tamás, gyönyörű este volt, kivilágított romok, misztikus és vonzó volt számomra, ahogy egy takarón ülve hallgattuk őt. 

Fotó: Cseh Eszter Sára

-“Nem szeretek középpontban lenni.” nyilatkoztad egyszer – ezt hogy oldod meg egy több ezer nézőszámú színpadon?

Szerintem sok zenész alapvetően introvertált, nem véletlenül kezdenek el zenélni, az ember magának játszik, abban éli ki magát. Ha egyedül vagyok a színpadon, akkor bezárok, beleburkolózom a dalszövegbe. Az, hogy emberek vannak körülöttem, nem feltétlenül azt jelenti, hogy én a saját extrovertáltságomat szeretném megmutatni. 

Másrészt, jó, hogy ott vannak. Szeretem annak a romantikus esetlenségét, hogy egyedül vagyok a színpadon. Magamra hagyatkozhatok, de sok minden történhet. Nem is szoktam setlistet írni: ha valaki bekiabál, vagy odajön egy fröccsel és kér egy számot, akkor eljátszom. Tetszik ez a freestyle jelleg. Teljesen más energiákat élek meg viszont, ha a zenekarral vagyok a színpadon. A hét ember együtt mozog, minden lépés ki van találva. Kifelé többet kell mutatnom, színpadi dominanciát gyakorolnom, végül is egy show-ról van szó.

-Nézed magad a klipekben? Mennyire vagy kritikus vagy önmagaddal?

Inkább csak a reakciókat szoktam nézni, magamat nem nagyon nézem vagy hallgatom vissza, mert mindig hallok valamit, amin javítanék. Kivéve persze a folyamatot, amíg a stúdiófelvételből egy maximálisan elfogadható verzió lesz.

Fotó: Halott Pénz sajtó