A győri Járai Márk zenei pályája álomba illő. Fogorvosnak tanult, közben elkezdett gitározni, majd kávézókban, szórakozóhelyeken lépett fel és covereket adott elő híres előadók számaiból. Felfedezte őt Marsalkó Dávid és azóta is együtt zenélnek a Halott Pénz zenekarban. Mesélt nekünk arról, mennyit ért egy biológia ötös, hány évesen látta Cseh Tamást élőben, és arról is, melyik felmenőjétől örökölte tehetségét.

– Hogy kezdődött nálad a gitározás? 

Édesapámtól jött a zene szeretete. Kettesben éltünk otthon, nővérem már felsőoktatásban volt, és iszonyú sok zenét hallgattunk otthon: Led Zeppelint, Deep Purplet, klasszikus rock zenét, ill. Cseh Tamást. 14-5 éves lehettem, a győri Bencés gimnáziumba jártam, ahol igen erős az oktatás, és mivel orvosnak készültem, a biológia 5-ért cserébe apukám megígérte, hogy kaphatok egy gitárt. Egy elektromos gitárt választottam. Ott a kanapénkon kezdtem el felkutatni a különböző gitár tabulaturákat, akkoriban nem volt ennyi lehetőség a neten. Először szóló, rock számokat tanultam, Zeppelint például, majd átkattantam Nirvánára és az unplugged albumuk hatására elkezdtem akusztikus gitáron játszani.

Kottát nem tudok olvasni, teljesen autodidakta módon tanultam, nem jártam tanárhoz, ezért lassú volt a progresszió, és nem tartom magam jó gitárosnak emiatt. Ahhoz képest, hogy 20 éve gitározom, nem tartok ott, mintha tanártól tanultam volna.

Fotó: Czirják Pál

Egészen különleges, karakteres énekhangod van. Volt a felmenőid között zenész, akitől örökölhetted a képességeidet?

Anyai ágon nagypapám tudomásom szerint zenélt. Kántor volt, de tangóharmonikán is játszott. Sajnos fiatal voltam, mikor meghalt .

Júl. 30-án a Kultkikötő szervezésében Balatonföldváron lesz egy Cseh Tamást is megidéző ested. Gyerekként ő mit jelentett neked?

Cseh Tamás dalai alapvetően szövegcentrikusak és a dalaiban nincsenek nagy zenei megoldások. Nem értettem, ezért is volt vonzó akkoriban. Szinte misztikum övezte a Cseh Tamás-Bereményi “mondakört”, és valamiért az volt bennem, hogy nagyon érdekel, de ezt majd később fogom elővenni, csak felnőttebb fejjel fogom tudni értelmezni a mondanivalóját.

20 éves koromban csináltam először Cseh Tamás estet, de csak pár számot játszottam, azonban idővel egyre több dal vált kedvencemmé, és ez odáig “fajult”, hogy két évvel ezelőtt  csináltam egy újabb estet, ahol már prózai átköltéseim is voltak. Ezen meglepetésszerűen megjelent Bereményi Géza. Azóta  szoros barátságba kerültem vele és együtt írjuk a közös dalainkat. 

-Hallottam ,hogy barátodnak nevezheted…

Igen, nyilatkozta is egyszer, hogy életében kétszer ajánlotta fel, hogy dalszöveget ír, egyszer Tamásnak, majd én voltam a másik. 

-Cseh Tamást láttad élőben?

Egyszer igen. Édesapám elvitt a Művészetek Völgye Fesztiválra 11-12 éves koromban, életem egyik első koncertje volt. Egy klastrom romban lépett fel Tamás, gyönyörű este volt, kivilágított romok, misztikus és vonzó volt számomra, ahogy egy takarón ülve hallgattuk őt. 

Fotó: Cseh Eszter Sára

-“Nem szeretek középpontban lenni.” nyilatkoztad egyszer – ezt hogy oldod meg egy több ezer nézőszámú színpadon?

Szerintem sok zenész alapvetően introvertált, nem véletlenül kezdenek el zenélni, az ember magának játszik, abban éli ki magát. Ha egyedül vagyok a színpadon, akkor bezárok, beleburkolózom a dalszövegbe. Az, hogy emberek vannak körülöttem, nem feltétlenül azt jelenti, hogy én a saját extrovertáltságomat szeretném megmutatni. 

Másrészt, jó, hogy ott vannak. Szeretem annak a romantikus esetlenségét, hogy egyedül vagyok a színpadon. Magamra hagyatkozhatok, de sok minden történhet. Nem is szoktam setlistet írni: ha valaki bekiabál, vagy odajön egy fröccsel és kér egy számot, akkor eljátszom. Tetszik ez a freestyle jelleg. Teljesen más energiákat élek meg viszont, ha a zenekarral vagyok a színpadon. A hét ember együtt mozog, minden lépés ki van találva. Kifelé többet kell mutatnom, színpadi dominanciát gyakorolnom, végül is egy show-ról van szó.

-Nézed magad a klipekben? Mennyire vagy kritikus vagy önmagaddal?

Inkább csak a reakciókat szoktam nézni, magamat nem nagyon nézem vagy hallgatom vissza, mert mindig hallok valamit, amin javítanék. Kivéve persze a folyamatot, amíg a stúdiófelvételből egy maximálisan elfogadható verzió lesz.

Fotó: Halott Pénz sajtó