Közel 10 éves doktori kutatásának eredményét foglalta össze Wettstein Domonkos építész a Balatoni építészet című könyvében, melynek célja az volt, hogy a különböző korszakokat elemezve mutassa be azokat a tervkoncepciókat és épületeket, amelyek hozzájárultak a tópart 20. századi összképének kialakulásához.
„Hogyan építsünk a Balaton-parton?” – a két világháború közötti publikációkban egyre gyakrabban jelent meg a kérdés, majd a Balatoni Intéző Bizottság 1929-es megalapítása adta meg a lehetőséget először az egységes rendezésre és fejlesztésre. Ettől kezdve az építészet meghatározó pozíciókat alakított ki a regionális fejlesztési intézményekben, ami nagyban hozzájárult a táji, települési és építészeti léptékű kérdések egységes kezeléséhez.
A tervezéstörténet fókuszában a hatvanas évek építészetét meghatározó Balatonkörnyéki Regionális Terv áll, amely 1965-ben elnyerte a Nemzetközi Építészszövetség (UIA) Abercrombie-díját. Az első regionális terv előzményeinek és a későbbi változások, torzulások megértéséhez azonban a tervezéstörténeti folyamatot tágabb időkeretben szükséges elemezni.
A könyv a Balaton-part 20. századi építészetének történetéről szól. Elsősorban azokat a regionális szintű koncepciókat vizsgálja, amelyekkel a korabeli szakemberek, köztük Kotsis Iván, Farkas Tibor vagy Polónyi Károly a tóparti építészet problémáira megoldásokat kerestek.
A minta- és típustervek elemzésén túl a rekreációs célú építészet jellegzetes funkciói illusztrálják a korszakos fejlesztéseket. A szezonális használatú vízparti strandok, kempingek, vendéglátóhelyek, valamint a nyaraló- és szállásépületek könnyed megformálásában a tervezők kísérletező mentalitása tükröződik. Invenciózus szerkezeti kialakításuk a Balaton-parti modern építészet védjegyévé vált. Bár a huszadik század örökségéből egyre kevesebb emlék marad fent, a köztudatban ma is meghatározó képként élnek ezek a szezonális karakterű vízparti épületek.
Bővebb információ a könyvről a Balatoni építészet Facebook-oldalon található.
Nyitóképünk forrása: Fortepan/UVATERV
2023 nyarán is több mint 20 ezer néző látogatott el a Kultkikötőbe azért a különleges élményért, amelyet a szabadtéri színház jelent. Akárcsak a korábbi években, idén is olyan művészek érkeztek a Balaton partjára, akiknek a neve garanciát jelent a minőségi kikapcsolódásra. Három produkció – a korábbi évek hagyományához hűen – Kultkikötő Közönségdíjban részesült.
Közel kétszáz program várt a nézőkre Földváron, Szárszón, Bogláron, Fenyvesen és Alsóörsön: a színházi előadások mellett helyet kaptak a koncertek, önálló estek és gyerekelőadások is, a Kultkikötő Kápolnatárlatok kiállítássorozat keretében pedig négy kiváló kortárs alkotó is bemutatkozott a balatonboglári Vörös és Kék kápolnában. Olyan művészek léptek színpadra a nyár folyamán, mint Hernádi Judit és Kern András, Földes László Hobo, Udvaros Dorottya, Csákányi Eszter, Szabó Győző és Rezes Judit, Hegyi Barbara, Bezerédi Zoltán és Mertz Tibor, vagy éppen Fullajtár Andrea, de ellátogatott a Kultkikötőbe a Csík Zenekar, A GRUND – vígszínházi fiúzenekar, a Budapest Bár, illetve a kaposvári Csiky Gergely Színház és a budapesti Karinthy Színház társulata is. A legkisebbeket az ország legjobb gyerek- és bábszínházi társulatai várták, hogy a strand, a fagylalt és a vizibicikli mellett még tovább színesítsék a nyarat.
A Kultkikötő legénysége idén is köszönetet mondott azoknak a produkcióknak, amelyek a legnépszerűbbek voltak a balatoni közönség körében. A Kultkikötő Közönségdíjat 2023-ban hárman nyerték el: A GRUND – vígszínházi fiúzenekar koncertjén, az Orlai Produkció Kalamazoo című előadásán, valamint a Csukás-mese – Süsü és barátai című gyerekelőadáson teltek meg legjobban a nézőterek.
Nagy Viktor, a Kultkikötő alapító igazgatója a Csukás-mese színészeivel,
Hermányi Mariann-nal és Szekeres Mátéval, és az előadás rendezőjével, Hajdú Lászlóval
„Évek óta tartó hagyománya van a Kultkikötőben ennek a díjnak, sok kiváló művésznek adhattuk már át, megköszönve, hogy emlékezetessé tették nézőinknek a nyarat. Külön nagy boldogság, hogy idén számunkra különösen fontos művészek produkciói iránt volt a legnagyobb az érdeklődés: Hernádi Judit és Kern András, a Kalamazoo lehengerlő párosa – a legnagyobb megtiszteltetésünkre – visszajáró vendégei a Kultkikötőnek, és azt is igen nehezen tudnánk elképzelni, hogy legyen nyár A GRUND – vígszínházi fiúzenekar koncertje nélkül” – mondta a díj kapcsán Nagy Viktor, a Kultkikötő alapító igazgatója.
A GRUND – vígszínházi fiúzenekar 2017 májusában, a Vígszínház 121. születésnapján adta első koncertjét. Tagjai – Wunderlich József, Ember Márk, Zoltán Áron, Medveczky Balázs és Fesztbaum Béla – mindannyian A Pál utcai fiúk vígszínházi ősbemutatójának szereplői. De repertoárjukon nemcsak a nagy sikerű zenés játék dallamai bukkannak fel, hanem legendás vígszínházi slágerek és a hazai és a külföldi rock klasszikusai is.
„Nagyon fontos helyszín a Kultkikötő a zenekar életében, a megalakulásunk utáni pillanatban, 2017 nyarán kaptuk tőlük az első felkérést, amely nagy örömünkre azóta is minden évben megérkezik. Abban, hogy a zenekar olyanná váljon, amilyennek ma ismernek bennünket, nagy szerepe volt ezeknek a Balaton-parti koncerteknek: sokat köszönhetünk annak, hogy mindig volt egy biztos pont az életünkben, és tudtuk, akárhogy alakul is az élet, egy nyári bulin biztosan találkozhatunk a közönséggel. Amikor a srácokkal átvettük a díjat Nagy Viktortól, büszkén veregettük hátba egymást. Egy garázs-, vagy inkább nagyszobazenekar a miénk, pusztán szívből, szeretetből zenélünk, A Pál utcai fiúk című vígszínházi előadás holdudvarából elindulva, a koncerteken az előadás és talán az alapmű szellemiségét is megidézve. Az, hogy Magyarország egyik legjelentősebb nyári fesztiválján egy ilyen díjat elnyerhetünk, ebben az előkelő és értékes mezőnyben, hallatlanul nagy büszkeség. Köszönjük a közönségünknek, hogy évek óta kitartanak mellettünk, és hogy a régi rajongók mellé újak is érkeznek – akik talán éppen a Kultkikötőben hallgatnak meg bennünket először” – mondta Fesztbaum Béla.
A GRUND – vígszínházi fiúzenekar
Sebestyén Aba, a 2023 áprilisában bemutatott Kalamazoo című előadás rendezője így nyilatkozott a díj kapcsán:
„Nagyon szeretem a szabadtéri színházakat, mert fontos dolgot képviselnek: olyan emberekhez is elérnek, akiknek egyáltalán nem biztos, hogy havi bevett szokása, hogy színházba járjanak, de ha sikerül megérinteni a lelkület ezzel a csodával, amire a színház képes, nyerhetünk még száz vagy akár ezer nézőt, akik aztán rendszeres színházlátogatók lesznek. Örülök, hogy a Kalamazoo ilyen közkedvelt volt a Kultkikötőben ezen a nyáron. Ennek a két színésznek a neve kemény valuta, valós az értékük. Én ebben a próbafolyamatban találkoztam velük először, csodálatos munka volt, felkészülten jöttek a próbára, igazi partnerek voltak, vérbeli profik, két igazi bohóc. Isteni kegyelem, hogy velük dolgozhattam. Nem véletlen, hogy az évtizedek alatt a nézők lelkében is az ültetődött el, hogy erre a két névre érdemes bemenni – függetlenül a Kalamazoo-tól vagy Sebestyén Abától. De nem csak miattuk örülök annak, hogy ez az előadás megszülethetett: amellett, hogy a szöveg tele van poénokkal, egy nagyon fontos, sokakat érintő társadalmi problémáról, az elmagányosodásról is beszél. Úgy érzem, a színészek személyisége által sikerült olyan tartalmait és rétegeit is megszólaltatni, amelyek ma különösen aktuálisak, így amellett, hogy alaposan megdolgoztatjuk a rekeszizmokat, elgondolkodtató kérdéseket is fel tudunk tenni.”
Kern András és Hernádi Judit, a Kalamazoo szereplői, Nagy Viktor, a Kultkikötő alapító igazgatója, Orlai Tibor, az Orlai Produkciós Iroda vezetője és alapítója,
valamint Sebestyén Aba, az előadás rendezője
Második otthon, népzenei gyökerek, süllő-szerelem, retró életérzés és hajósélet – megannyi emlék, amelyekben a Balaton a közös nevező. A Petőfi Kulturális Ügynökség Nyári gyerekek című podcastsorozatában ismert emberek – a Bagossy fivérek, Lábas Viki, Lékai Máté, Ördög Nóra és Szerednyey Béla – vallottak a magyar tengerhez fűződő különleges viszonyukról.
A Petőfi Kulturális Ügynökség podcastsorozatában Rédl Ádám műsorvezető olyan ismert emberekkel – a Bagossy fivérek, Lábas Viki, Lékai Máté, Ördög Nóra és Szerednyey Béla – beszélgetett, akiknek az élete összefonódott a Balatonnal. A beszélgetésekből kiderül például, mi az első emlékük a tóról, melyik balatoni település áll a legközelebb a szívükhöz, milyen slágerek juttatják eszükbe a balatoni nyaralásokat, de mesélnek azokról a helyekről is, ahová újra és újra ellátogatnak.
Ördög Nóra televíziós műsorvezető felnőttként szeretett bele a Balatonba, itt kötött házasságot férjével, számukra Balatonakarattya nemcsak a Balaton, hanem – ahogy fogalmazott – a szívük csücske is. A műsorvezető azt is elárulta, hogy szenvedélyesen szereti a retró dolgokat, ugyanakkor úgy véli, a retró és az újhullámos Balaton jól megfér egymás mellett: „Mindent megtartani a Balatonból, ami miatt szerettük már gyerekként is, és ami miatt szeretjük már évtizedek óta, és belehozni olyan dolgokat is, ami miatt meg szeretni fogjuk a jövőben”.
Ördög Nóra és Rédl Ádám (fotó: Petőfi Kulturális Ügynökség)
A Bagossy testvérek, Bagossy László és Norbert második otthonukként tekintenek Balatonföldvárra, ahol számos kalandba keveredtek már az évek folyamán. „Mi a Balatont egész éves távlatból nézzük, és inkább azt a részét tapasztaltuk meg, hogy milyen helyi lakosnak lenni” – hangsúlyozták a zenészek. A Bagossy fivérek a balatoni bob mellett a fűzfői csillagvizsgálót ajánlották a helyi látványosságok közül.
Rédl Ádám és a Bagossy Brothers (fotó: Petőfi Kulturális Ügynökség)
Kevesen tudják, hogy Lékai Máté, a Ferencváros kézilabdázójának nagypapája nem más, mint a szigligeti strand legendássá vált keszegsütője, a tavaly elhunyt Oszi bácsi. A sportoló többek között arról is mesélt a Nyári gyerekekben, milyen szerepet játszott a halsütöde abban, hogy elhívta randevúra későbbi feleségét, Lékai-Kiss Ramónát.
Lábas Viki, a Margaret Island énekesnője tősgyökeres balatoni, vagy ahogy ő nevezte magát a podcastban, „igazi déli parti gengszter”. Fonyódon nőtt fel, és a mai napig központi helyszín számára a déli parti város. „A Balaton definiál engem, azt, ami én vagyok a művészetben. Ez egy olyan hely, ahol nagyon jó inspirációra lehet lelni” – mondta az énekesnő, aki szerint fontos megismerni a Balaton autentikusabb arcát.
Lábas Viki és Rédl Ádám(fotó: Petőfi Kulturális Ügynökség)
A Nyári gyerekek ötödik, záróepizódjában Szerednyey Béla színész arról mesélt, hogy már gyerekként vonzotta a hajósélet, első vitorlását Tréfinek hívták – a színész az 1980-as években a Hupikék törpikék rajzfilmsorozat Tréfijének kölcsönözte ugyanis a hangját.
Vajon mit ért Szerednyey Béla „lennhéjázós Balaton” alatt? Egy tősgyökeres balatoni számára mit jelent a magyar tenger? Hogyan hoz össze két ismert embert egy balatoni süllő, és honnan szemlélve igazán tengerszerű a Balaton? Kiderül a Petőfi Kulturális Ügynökség podcastsorozatából, a Nyári gyerekekből. Az öt epizódos sorozat elérhető a Magyar Kultúra Podcastok YouTube-csatornáján, Spotify-on és Apple Podcaston is.
Szerednyey Béla és Rédl Ádám (fotó: Petőfi Kulturális Ügynökség)
Kiemelt kép: Lékai Máté és Rédl Ádám (fotó: Petőfi Kulturális Ügynökség)
Kiváló évjáratra számít a balatoni borrégió két fiatal borásza, a Veszprémi Érseki Pincészetet 2020 óta főborászként vezető Benesch Antal, valamint a 90 hektár szőlőt művelő és sikeres borászatot működtető Bujdosó család harmadik generációjának tagja, Bujdosó Ferenc. Mindketten a tradíció és az innováció ötvözésében hisznek, az Érseki Pincészet főborászának egyik célja például, hogy új borokkal bővítse kínálatukat – mindezt a mostanihoz hasonló, magas minőségben.
„Nem indult egyszerűen a 2023-as év, hiszen nagyon csapadékos és fülledt volt az idő, emiatt a szőlő gombás betegségeinek megelőzésére fokozottan oda kellett figyelnünk. Azt gondolom, hogy mindent megtettünk az ültetvény védelme érdekében, fehér szőlőink nagyon jól tudtak aromásodni, így – ha szép napos lesz az ősz – várhatóan jó lesz az idei termés” – mondta Benesch Antal, a Veszprémi Érseki Pincészet főborásza. Az érsekség – illetve jogelődje, a Veszprémi Püspökség – 1277 óta foglalkozik szőlészettel és borászattal, ma már két, saját tulajdonú birtokon, a Balatonfüred-Csopak borvidékhez tartozó Felsőörsön, valamint a Káli-medencében található Mindszentkállán termesztenek szőlőt.
Bujdosó Ferenc, a balatonlellei Bujdosó Pincészet borásza szintén optimista. „Jó szőlőből lehet jó bort készíteni. Idén a sok csapadék ellenére ez megadatik, köszönhetően a szőlőben dolgozó csapat kitartó munkájának” – mondta a Somogyi-dombság kiemelt adottságú dűlőiben 90 hektárt művelő családi borászat idei várakozásairól.
Benesch Antal (fotó: Dancsecs Ferenc)
A Balaton északi és déli partján készített borok fajtákban hasonlók, de terroirban, vagyis egyedi jellegben és ízben különböznek. „Nálunk inkább a vulkanikus, sós jegyek dominálnák – fehérborainkban ez teljes mértékben megjelenik, de a vörösborokban is érezhető. A déli parton a löszös talaj miatt az erőteljesebb, gyümölcsös ízek dominálnak, így a dél-balatoni vörösborok között nagyon különleges tételekre bukkanhatunk, de fehér fajták terén is nagyon erős az a terület” – magyarázta a Veszprémi Érseki Pincészet főborásza. A régióban kiépült borturizmus ma már nagyban hozzájárul a Balaton vonzerejének növekedéséhez. „Az itt készülő borok sajátossága, hogy egy életérzést adnak át, vagy éppen egy régi balatoni emléket idéznek fel” – véli Bujdosó Ferenc.
A balatoni borrégió két fiatal borásza az egyetemen, a szőlész-borász mérnöki képzésen ismerte meg egymást, és hamar megtalálták a közös hangot – már akkor mindketten erős elhivatottságot éreztek a szakma iránt. „Feri harmadik generációs borász, akinek a vérében van a borkészítés, mérnöki pontossággal készíti a borait, amelyek új köntösbe öltöztetik a déli Balaton ízeit” – fogalmazott pályatársáról a Veszprémi Érseki Pincészet vezetője. Az egymás iránti szakmai tisztelet kölcsönös. „Anti stílusában a maximalizmus a minél tisztább és intenzívebb íz-illatra való törekvésben jelenik meg, mindez a termőhelyi karakter tiszteletben tartásával” – magyarázta Bujdosó Ferenc.
Benesch Antal egyetemi tanárai mellett sokat tanult Liptai Zsolttól, a Pannonhalmi Főapátság pincészetének főborászától, akit szakmai gyakorlata során ismert meg. Az egyetem elvégzése után hónapokat töltött Új-Zélandon, hogy megismerje az ottani szőlészeti, borkészítési folyamatokat, az ország ugyanis élen jár a környezettudatos és fenntartható borkészítés, szőlőművelés terén. Ezt követően Ausztriában, az Esterhazy Pincészetnél folytatta a tanulást, tapasztalatszerzést.
A Bujdosó Pincészet alapítója unokájával, Ferenccel (fotó: Dancsecs Ferenc)
Bujdosó Ferenc is Új-Zélandon, valamint Olaszországban és Franciaországban szerzett szakmai tapasztalatokat, majd a 2022-es szüretre tért haza Balatonlellére. Úgy látja, saját generációja sok szempontból előnyből indul, hiszen számos külföldi tapasztalattal gazdagodhattak, ráadásul modernebb technológia és szaktudás áll rendelkezésükre. „A pincénkben az 50 éves tradíciót ötvözöm az innovációval. Ennek a munkának nem egy-két év alatt, hanem hosszú távon lesz érezhető hatása a borok minőségén és stílusán” – magyarázta, hozzátéve: a Bujdosó Pincészetben három generáció dolgozik együtt, ez a fiatalabbakat tiszteletre és alázatra neveli, az idősebbeket pedig folytonos nyitottságra és gyorsabb alkalmazkodásra tanítja. Mint mondta, a borászok fiatal generációjának sajátossága, hogy nyitott kommunikációt folytatnak, megosztják egymással tapasztalataikat, és ami a legfontosabb: mernek tanácsot kérni a másiktól, így gyorsabban fejlődhetnek.
Benesch Antal is a hagyományokat és az innovációt ötvözi a 750 éves Veszprémi Érseki Pincészet főborászaként. „A főegyházmegye mottója – Őseink hite a jövő reménye – számunkra is iránymutató. Tiszteljük a hagyományainkat, ugyanakkor az a célunk, hogy új szőlőfajtákat is telepítsünk, új borokkal bővítve a portfóliót. Mindezt a mostanihoz hasonló, kiváló minőségben” – fogalmazott.
Két új komp és két új katamarán érkezik a Balatonra: előbiek várhatóan még idén decemberben, utóbbiak pedig a következő hajózási szezon megkezdésekor, jövő márciusban kezdik meg szolgálatukat a BAHART színeiben. Július eleje óta folyamatosan dolgoznak a kifejezetten a magyar tenger adottságaira tervezett 4 új hajó összeszerelésén a szakemberek.
Az eddigi legnagyobb utas és jármű befogadóképességgel rendelkező két új komp és két új katamarán egyaránt fontos szerepet kap majd a turizmusban és a helyi közlekedésben is, hiszen a gyorsabb hajók sűrűbb, a tágas, korszerű belső terek pedig kényelmesebb átkelést biztosítanak majd a révek között.
A 11 méter széles és 35, illetve 45 méter hosszú hajókat a szállítás miatt az indulásuk előtt részlegesen visszabontották, így a Balatonra való megérkezésük után a munkálatok első lépése a felépítmények felszerelése volt. Egy 450 tonnás daru emelte le egyenként a több tonnát nyomó, óriási nyitott fedélzetet, az utastereket és a kormányállásokat a szállítóhajókról és helyezte rá a hajótestekre. Ezt követte a gépészeti, villamos, hidraulikai rendszerek visszaépítése.
A kompokon összesen 11, a katamaránokon pedig 14 km hosszú elektromos vezeték húzódik, emellett a gépészeti csövek is kitesznek hajónként 1-1 kilométert. A hajók összeszerelése ütemterv szerint halad a BAHART siófoki telepén. Jelenleg a belső terek belsőépítészeti, burkolási munkálatai folynak, amelyekkel párhuzamosan zajlik az ablakok beszerelése, a tetőszerkezetek építése, valamint a klímarendszerek és rádiónavigációs rendszerek beillesztése. Hamarosan pedig megkezdődnek a beüzemelési feladatok is.
A forgalomba állás engedélyezését hatósági szemle előzi meg. A kifejezetten a Balatonra tervezett, egyedi kompok és katamaránok a legmodernebb környezetvédelmi normáknak megfelelő motorokkal rendelkeznek, modern kormányzással és technológiákkal felszereltek, és elődeiknél gyorsabb − a kompok 15km/órás, a katamaránok 18km/órás − utazósebességgel bírnak.
A kompok előreláthatólag decemberben, a katamaránok pedig a következő hajózási szezon megkezdésekor, jövő márciusban kezdik meg szolgálatukat.
Augusztus utolsó hétvégéjén a Balaton aktuális ökológiai kihívásaira hívják fel a figyelmet változatos és mindenki által szabadon látogatható programokon. Augusztus 25-én Tihanyban nyílt napot tart a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet és most először a Magyar Képzőművészeti Egyetem tihanyi művésztelepe is. Augusztus 26-27-én az örvényesi szabadstrand vízi bejárásokkal, algafröccsel, társasjáték bemutatóval, úszó kutatóállomással, strandkönyvtárral és gyermekprogramokkal várja a Balaton iránt érdeklődőket.
Az Ökológiai x Kulturális Hétvége keretein belül augusztus 25-én nyílt napot tart a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet. A Balaton vízi- és környezettani kutatásával foglalkozó szakértők laborbejárásokon, beszélgetéseken és játékos programok keresztül mutatják be tevékenységüket. Megtudhatjuk, milyen őshonos és invazív fajok élnek a Balatonban, milyen éghajlatváltozási forgatókönyvekkel számolnak és hogy hogyan dolgozzák fel a tóról készült műholdfelvételeket. A Magyar Képzőművészeti Egyetem tihanyi művésztelepe is nyílt napot tart ezen a pénteken: az első alkalommal megszervezett esemény célja, hogy a tihanyi lakosság és az odalátogatók számára láthatóvá és érzékelhetővé tegye, hogy a Balaton nemcsak az üdülés, hanem az környezeti szempontokat figyelembe vevő innovatív és kísérletező művészeti projektek helyszíne is.
Augusztus 26-án és 27-én az örvényesi szabadstrandon fürdőzés közben minden érdeklődő megismerkedhet a Balaton aktuális ökológiai helyzetével és jövőjével. Kutatók és művészek mutatják be a tavon zajló ökológiai és vízrajzi folyamatokat, sulymot, algát és hínárt kóstolhatunk az erre kialakított bárban. Vízi bejárásokon is részt vehetünk a BALATORIUM nádhajó flottájával. Egy egészen különleges kutatóállomás is várja a látogatókat: a strand vízterületén, egy úszó tutajon eszközök, műszerek sokaságát helyezik el a szervezők, melyek láthatóvá teszik a strand körül zajló kisebb-nagyobb élőlényeket, természeti jelenségeket. Hidroszkóppal nézhetünk le a víz alá, periszkóppal láthatunk át a nádas felett, távcső hozza közel a nádas madarait, mikroszkóppal vizsgálhatjuk a vízi gerincteleneket. Műszerek segítenek nekünk, hogy összehasonlíthassuk a vízpart és a nádas mikroklímáját, és így megismerkedjünk azokkal az élőlényekkel, akik rajtunk kívül a strandot használják.
Aki a passzívabb kikapcsolódást kedveli, olvashat és beszélgethet a strandkönyvtárban, ahol a Balatonról szóló ismeretterjesztő- és szakkönyvek mellett a programban résztvevő szakemberek, kutatók, kertészek, művészek ajánlásai is szerepelnek. A folyamatosan bővülő tudástárban könyvek mellett fotódokumentációk, prezentációk, plakátok és zine-ek, de még versek is találhatóak.
Jelek a szigetről címmel kiállítással és művészeti akciókkal is készülnek a szervezők, hiszen a BALATORIUM művészeti rezidenciaprogram alkotói az inváziós fajok, a tájhasználat, az algák témáin keresztül közelítik meg a Balaton élő rendszerét: műtárgyak, videók, installációk küldik a jeleket az átalakulóban lévő, szigetszerű élőhelyekről. A kiállítás keretében váratlan helyeken is felbukkannak majd a művészek munkái. Mátyási Péter nád installációját például Balatonfüred és Tihany között találhatják meg az arra járók. Az alkotás egy, az utat két oldalról szegélyező nádfal, mely utal arra, hogy az utazók épp egy egykori nádas területén haladnak át autóval, vagy kerékpárral. Az alkotó így hívja fel a figyelmet arra, hogy a Balaton nem ér véget a partvonalnál, hanem kiterjed a tó egész vízgyűjtő területére.
A program a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa és a PAD alapítvány szervezésében jön létre.
Koppány vezér legyőzése és a keresztény magyar állam születése, Szent Imre herceg fogadalma, a koronázási palást készítése, Gizella királyné ereklyéje – államalapításunk meghatározó mozzanatai, valamint a hozzájuk kapcsolódó történelmi emlékek mind-mind Veszprémhez, az első keresztény magyar püspöki székhelyhez köthetők. A megújuló veszprémi várnegyedben szinte mindenütt Szent Istvánhoz és családjához kapcsolódó építészeti és kultúrtörténeti emlékekre bukkanhatunk – ezeket augusztus második felétől a Work in Progress 2023 programsorozat keretein belül új, vezetett tematikus séták során járhatják majd be az érdeklődők.
„Minden bizonnyal Veszprém volt a Szent István király által alapított püspökségek közül az első. Talán nem véletlen, hogy így alakult, hiszen első szent királyunk itt aratott győzelmet Koppány felett” – mondja Szent István király veszprémi kapcsolódásairól Dr. Nagy Veronika múzeumigazgató.
Az államalapítás, az első keresztény püspökség megalapítása és Veszprém története ezer szálon fonódik össze. Ispánki József Szent István királyt és Boldog Gizella királynét ábrázoló ikonikus szobra mára a város jelképévé vált, az államalapítóhoz, valamint családjához köthető emlékekkel a várnegyed több pontján is találkozhatunk.
Szent István király és Boldog Gizella királyné szobra (fotó: Nagy Lajos)
„A keresztény államiság kialakulását idézik fel a barokk korban épült, államalapítónknak szentelt ferences templom mennyezetképei. A karzaton Szent Imre herceg fogadalomtétele tűnik fel, a hajó feletti részben pedig az a jelenet látható, amikor Szent István fogadja a pápa követeit, és megkapja a koronát. A pápa másik ajándéka Istvánnak az apostoli kettős kereszt, amellyel a királyt apostolnak ismeri el a magyar nép megtérítése miatt. A mennyezetre festett történet további részleteit a várnegyedbéli túrákon ismerhetik meg az érdeklődők” – tette hozzá Dr. Nagy Veronika
Szent István legendája szempontjából ugyancsak fontos emlék a Szent György-kápolna is. Szent István király legendájában fennmaradt történet szerint Szent Imre herceg ezen a helyen tett szüzességi fogadalmat. Ugyanitt őrizték Szent György ereklyéjét is, amelyet államalapító királyunk a bolgárok felett aratott győzelme emlékére a bizánci császártól kapott, majd Veszprémbe hozatott. A Szent György-kápolna ettől kezdve fontos és látogatott zarándokhellyé vált. Mindezt az épület küszöbén a 14. századból ránk maradt latin felirat („in limine no sedeto”, vagyis „ne üljetek a küszöbre”) is jelzi, amely az ebben az időszakban idelátogató zarándoktömegeket figyelmeztette a helyes viselkedésre. A koponyaereklyét később a Felvidékre akarták vinni a török elől menekítve, de útközben elporladt. A porladékból készült egy új ereklye, amelynek egy a darabja Salzburgba került, majd onnan a mai Répceszentgyörgyre.
Szent György-kápolna (fotó: Nagy Lajos)
A „királynék városában” az Istvánhoz és Imre herceghez kapcsolható emlékeken túl nem szabad elfeledkeznünk Boldog Gizella királyné örökségéről sem. Veszprém és környéke már Sarolt (Szent István édesanyja) idején királynői kegybirtok volt, a település Gizella életében különösen nagy jelentőségre tett szert. A Veszprémi Főegyházmegye basilica minor rangú templomának, a Szent Mihály Főszékesegyháznak az építtetését – 1030 körül – első szent királyunk felesége kezdeményezte, akinek karereklyéje ma is a főtemplomban, a Szent Imre-oltárnál található.
Egy másik hagyomány szerint a Veszprém-völgyi apácáknál készült az a hímzett miseruha, amelyet később koronázási palástként ismerhettünk meg. A hagyomány szerint Gizella saját maga hímezte ezt, hiszen királynéként elsősorban ő gondoskodott az egyházak felszereléséről. A kiemelt jelentőségű műtárgyat jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzik.
A Gizella-ereklye (fotó: Nagy Lajos)
A Gizella királyné nevét viselő 13. századi kápolnát Koller Ignác, a barokk kor egyik kiemelkedő püspöke a 18. században első királynénk tiszteletére újíttatta fel, és ezzel jelentősen hozzájárult a veszprémi Gizella-kultusz megerősödéséhez. Az Érseki Palota és a Nagypréposti Ház között megőrzött épület ebben az időszakban kapta a ma ismert jellegzetes kaput és homlokzatot. A Veszprémi Főegyházmegye szándéka szerint első királynénk karereklyéje a Gizella-kápolna megújítása után 2025-ben a kápolnába kerül majd át. Ezzel Udvardy György érsek révén valósul meg, amit egykor Koller Ignác püspök tervezett.
A Gizella-kápolna (fotó: Nagy Lajos)
A veszprémi várnegyed Szent Istvánhoz, Gizellához és Imre herceghez köthető emlékeit a Veszprémi Főegyházmegye Work in Progress 2023 programsorozatának keretein belül, tematikus vársétákon ismerhetik meg a látogatók. A különleges eseménysorozat keretében a várnegyed beruházásban megújuló több épület, többek között a Körmendy Ház és a Biró-Giczey Ház és a Szent István Templom (egykori ferences templom) is bejárható. A Biró-Giczey Ház emeletén augusztus második felétől a Nemzeti Múzeum régészeinek friss kutatási eredményeit bemutató kiállítás várja a látogatókat. A vezetett séták keretében az Érseki Palota egyes terei, a Gizella-kápolna továbbra is megtekinthető, ugyanakkor hamarosan a Szent György-kápolnában zajló régészeti kutatásokba is bepillanthatnak az érdeklődők.
Dögkeselyű, 80 huszár, Mephisto, Az ötödik pecsét, Amerikai anzix. A sort vagy kétszáz további címmel folytathatnánk, és akkor még mindig csak a filmeknél tartanánk. Cserhalmi György nélkül nehéz volna elképzelni a 20. század második felének magyar színház- és filmművészetét. Augusztusban egyik rendezése, a Tizenhét hattyúk című Esterházy-regényből készült monodráma érkezik Balatonboglárra, a Kultkikötőbe. Ennek apropóján, de nem csak erről beszélgettünk.
Van egy Balaton-parti település, amelyhez ezer szállal kötődik…
Révfülöp. A kedvenc helyem. Háború utáni gyerekek voltunk, 1948-ban születtem. Pesten akkoriban nem volt kaja, ezért hároméves koromig Révfülöpön laktam, a nagyanyáméknál – ő és a sógornője panziókat vezettek itt. Aztán elkezdtem otthon hiányozni, hazavittek, viszont a nyarakat később is Révfülöpön töltöttem. Egész életemben talán három vagy négy nyár maradhatott ki, de azokat is bepótoltam ősszel.
Hogy képzeljük az ötvenes évek Révfülöpjét?
Picike volt és emberszabású. A Szigeti strandra jártunk, egy nagyon keskeny sáv volt, tele a 20-as és 30-as évekből itt maradt kis kabinokkal. Többnyire középpolgárok járkáltak ide. Volt fölötte egy nagy, gyönyörű tölgyes erdő, jégvermekkel. Aztán jött Kiss úr, a bakter kukoricása, utána pedig már a vasút következett. A nagyanyámék egyik panzióját úgy hívták, Két nővér villa. Itt laktunk az unokatestvéreimmel nyaranta egy szaletliben, amit az idősebb férfiak ütöttek össze nekünk, fából. Baromi jó volt, nem zavartuk az öregeket. Rengeteg szánkópályánk is volt a hegyoldalban, ahol ma már lebetonozott utak vannak. A gyümölcsök helyére is benőttek a házak.
A révfülöpi strand 1940-ben (forrás: Fortepan/Góg Emese)
Milyen gyerek volt? Reggel elköszönt, aztán este látták legközelebb?
Ebédre mindig hazaevett a fene. Az unokatestvéremmel minden héten átúsztuk a Balatont. Senki nem tudott róla, az égvilágon. Nagy titok volt. Még tíz sem voltam.
Semmi veszélyérzet?
Nem volt mitől. Elindultunk, finom, langyos volt a víz. Amikor átértünk, Bogláron egy nagyot pihegtünk, aztán gyerünk vissza. Ebédre megjöttünk.
Több évtizede él már ezen a vidéken – ha nem is Révfülöpön, hát a szomszédságában. Mi a titka a Balaton-felvidéknek?
Hamvas Béla is ír erről a vidékről Az öt Géniusz földjében. Ez egy toszkán ék. Egy géniuszi táj, amely Toszkánából indul és egészen a Móri-árokig tart. A pleisztocén és a miocén is munkálkodott itt, egészen különleges flórája és faunája van.
Nagyon szerethető. Nem tudom, hogy mitől. De az biztos, hogy én nemigen tudom elképzelni nélküle az életet. Olyan hely ez, ahová valahogy kényszeresen, mindig jönni kell. Sokszor csak úgy leautóztam Pestről is, lófráltam egyet a tóparton, aztán elmentem haza. Megnézhetném persze ilyenkor Akarattyánál is a Balatont, de nekem mindig Révfülöpig kell jönni.
Cserhalmi György (fotó: Dragon Zoltán)
Idén nyáron rendezőként is ellátogat a Balaton partjára, egészen pontosan Balatonboglárra. Augusztus 18-án Péteri Lilla a Kultkikötőben is előadja a Tizenhét hattyúk című monodrámáját. Sem színészként, sem rendezőként nem lehetett könnyű vállalás ez.
Fantasztikus Esterházy Péternek ez a szövege. Emlékszem arra, amikor megjelent. A nyolcvanas években nagyon komoly irodalmi esemény volt. Mentek a nagy találgatások, hogy ez meg ki fia-borja lehet. Voltak akkoriban mások részéről is hasonló kísérletek, de az ősforrás persze Weöres Sanyi bácsi volt, a Psychével és Lónyay Erzsébettel.
Nem adja magát könnyen ez a regény.
Ez egy olyan szöveg, amivel időt kell tölteni. Minden nap valami mást mond, egyre jobb viszonyba lehet kerülni vele – hacsak persze az ember nem vágja az első 10 perc után a sarokba. Mint minden jó szerző, egyszer csak Esterházy is ad a művéhez egy kulcsot, ami a legreménytelenebb pillanatban pont beleillik a zárba, és akkor elindul valami. Jó játék ez nagyon. De egy ilyen monodráma semmit nem ér a színész nélkül. Rendezhetek én akármit.
Hogyan indult a közös munka Péteri Lillával?
A növendékem volt a Kaposvári Egyetemen. Már ott elkezdtük összerakosgatni az előadást. Friss volt még akkor nagyon a Péter halála, de a család is beleegyezett. Lilla Kecskeméten járt gimnáziumba, és remek irodalomtanára lehetett, úgy feltételezem, mert már akkor elkezdtek foglalkozni ezzel a szöveggel. Negyedévre látszott, hogy bír-e vele. Kemény cucc ezt cipelni, leszívja az akksikat nagyon. De lehetett látni, hogy akár még pluszban is lehet őt terhelni, ő és a szöveg is bírja az érzékeny instrukciókat. Persze estünk közben túlzásokba is, de csak azért, hogy elhagyjuk őket.
Lilla ettől az előadástól színésznő lett. Van egy ilyen tulajdonsága egy ilyen remekműnek. Ha jól érzi magát annál, aki mondja, akkor fölemeli magához és viszi. De meg kell nézni az előadást, akkor lehet majd pontosan érteni, miért is lelkesedem én itt ennyire.
Péteri Lilla a Tizenhét hattyúk című előadásban (forrás: Pesti Magyar Színház)
Féltek attól, hogyan fogadja majd a közönség?
Szorongás volt bennünk, félelem kevésbé. Azt gondolom, ez egy ilyen mű esetében jogos. De nagyon ránk cáfolt a közönség, már az egyetemen, aztán pedig a Pesti Magyar Színházban is. Perceken belül megérkezett ugyanis a nézőtérre a derű. Mondjuk ez nem meglepő. Iszonyú jó humora van Esterházynak.
Az előadás a regény erősen húzott változatával dolgozik. Vigyáztunk, hogy a hossza 1 óra 36 és 37 perc között maradjon, mert akkor szól a legjobban. Érzékeny műszer a közönség, egyetlen percen el tud billenni a dolog. Ha 1 óra 38 perc, akkor már letolom a Lillát, ha 1 óra 35, akkor is. Szerencsénkre Szegő Jancsi, a Magvető szerkesztője, aki többek között Esterházy-regényeket is gondoz, beszállt dramaturgnak. Ez azért előny.
Nagy kérdés volt, hogy lassítsunk-e be az elején, hiszen rengeteg információ hangzik el, és a nyelvhez is hozzá kell szoknia a nézőnek. Egy darabig próbálgattuk ezt, aztán úgy döntöttünk, dobjuk inkább be azonnal a gyeplőt a lovak közé. Lilla így berobban, nem pedig csak becsámborog egy történetbe.
Színészpróbáló szöveg a Tizenhét hattyúé.
Lilla gyönyörűen dolgozott, már a próbákon lehetett érezni, hogy nagyon jó irányba viszi az agya és a szíve. Ez egy nehéz, régies nyelv, de nagyon jó helyen rögzült neki az egész. Nemcsak a fejében, hanem a szájizmokban is, képes volt ezen a nyelven gondolkozni, ami egy kivételesen ritka színészi képesség. Az volt köztünk a diskurzus a próbák alatt, hogy ez akkor lesz jó, ha olyanná válik, mintha egy mai pesti szlenget beszélne. És egyszer csak elkezdett megszólalni ez a szleng. Folyékony lett az egész. Annyira jó volt hallgatni.
Ezt a szöveget megtanulni önmagában is egy brutális teljesítmény. Pláne úgy, hogy folyamatosan én is ott vagyok, és megállítom, ha például nem figyel egy hosszú magánhangzóra. Ezért majdnem megölt a Lilla. Legalább a szemével meg is tette.
Péteri Lilla a Tizenhét hattyúk című előadásban (forrás: Pesti Magyar Színház)
Szigorú a próbákon?
Ezekben a kérdésekben nagyon. Mert a szerző ezeket a dolgokat nem véletlenül írta úgy, ahogy. Ha a helyükön vannak a hosszú magán- és mássalhangzók, rögtön ki is adják a darab ritmusát. Dallama lesz. Olyan családból jövök, ahol anyám minden reggel énekelte az operaáriákat. Én is mindig ezt keresem: hogy milyen lágéban szólal meg jól az adott dialógus.
A szöveg fontos. Azt sem szeretem, ha nincs meg időben a szövegtudás. Amikor elkezdünk egy próbafolyamatot, elolvassuk a darabot, aztán azt szoktam mondani a színészeknek, menjenek haza, és aki nem tudja két hét múlva a szöveget, automatikusan kiiratkozik a produkcióból. Annyira rossz látvány, amikor gyönyörű nők és szép férfiak papírlapokkal az arcuk előtt vonulnak a színpadon.
Megannyi színházi és filmes szerep után hogyan jött az életébe a rendezés?
Én nem vagyok rendező. Hályogkovács vagyok. Isten őrizz, hogy valaminek kikiáltsam magam. Vannak a színházakban zavarba ejtő pillanatok, amikor szeretnének valamit megcsinálni, de nincs, aki megrendezze. Olyankor előfordul, hogy megkérdezik: „Tyutyu, nem csinálnád meg?” Erre én általában azzal kérdezek vissza: nekem ehhez a darabhoz mégis mi közöm van? Aztán elolvasom, egyszer, többször, és arra jutok, jó, hát próbáljuk meg. Így lehet nagyokat bukni és jó kis meglepetéseket okozni.
Izgalmas még?
A színház? Igen. Van neki egy szaga. Van egy olyan furcsa tulajdonsága, hogy ha bekötött szemmel lép is be az ember egy ismeretlen ajtón, azonnal tudja, hogy színházba érkezett. Olyan, mintha hazamenne. Egyebekben pedig olyan, mint egy munkahely.
Milyen a fiatalokkal dolgozni?
Ezek nagyon jó csávók, a lányok is, meg a fiúk is. Nagyon sokat tudnak. Többet, mint mi valaha. Áramvonalasak, minden tekintetben nagyon rendben vannak. Azt viszont nemigen tudják, valójában mi is ez a szakma.
Hoznak olyan rögződéseket hazulról vagy az iskolából, hogy alig lehet leszedni róluk, rájuk van száradva. Rettenetes titkokat őriz egy 18-20 éves, és azt hiszi, hogy ezek vállalhatatlanok, ezeket dugdosni kell. Ha ezt az ember leszedi róluk, egyszer csak a színpadon is nagyon érdekesek lesznek. Attól, hogy őszinték.
Közben valahogy meg kéne őrizni azt a rajongást is, ahogy szeretik ezt a szakmát. Nehéz ez, mert amikor már elkezdik kapiskálni, mibe is vágták a fejszéjüket, hamar rájönnek, hogy ez épp az ellenkezője annak, amit gondoltak. Rohadt sok meló, nagyon komoly önfegyelem. Meg kell tanulni odatartani a hátukat, hogy vágják rajta a fát. Nem egy túl vonzó sport.
Cserhalmi György (fotó: Dragon Zoltán)
Könnyebb volt a hetvenes években kezdőnek lenni?
Összehasonlíthatatlanul. Volt televízió például, sok tévéfilm, sorozat, rengeteg szerep. Minden szempontból sokkal könnyebb volt, anyagilag is. Ma kicsit el van vadulva ez az egész.
Önből miért lett színész?
Nem akartam vívóedző lenni. Jelentkeztem a főiskolára és felvettek. Most mit csináljak? Ott valami eldőlt. Pedig nagyon nem szerettem nézni a színházat akkoriban. Minden le volt vasmacskázva. Álltak a színészek, szinte mozdulatlanul, szemben a nézőkkel… Rettenetes volt. Én a sportból érkeztem ebbe a világba, több dimenzióhoz voltam szokva. Mellesleg a színpadon is illett volna lennie háromnak. Elhatároztam, hogy ezen változtatok. Sokan nem kedveltek érte. Volt például egy ominózus mondatom 1975-ben a televízióban: „Én nem tehetek róla, hogy Magyarországon a lefúrt lábú színészet a divat.” Nagy botrány lett belőle, sokan csúnyán néztek rám a kollégák közül. Aztán egyre több helyen előkerült a próbán a melegítőgatya és a tornacipő, lekerült a nylon ing és a nyakkendő. Egész jól belejöttünk. De ez is mikor volt már – lassan hatvan éve.
Mindig komolyan vettem a dolgomat. Az egyik rendező bácsi egyszer azt mondta nekem: „Fiatal barátom, maga nem ismeri azt a szót, hogy mintha?” Visszakérdeztem, hogy ezt hogy tetszik érteni. Erre az volt a válasz: „Hát úgy, hogy nem kell ennyire beleélnie magát.” Akkor azt kérdeztem tőle, mi lenne, ha a tanár mintha tanítana, az orvos mintha gyógyítana, az építész pedig mintha házakat építene. Ezt a minthát én mindig is gyűlöltem. Akárcsak azt a hozzáállást, hogy majd prömierre hozom, majd a bemutatóra megtanulom a szöveget. Mindig is úgy voltam vele, hogy ha erre a dologra adtam a fejem, akkor csináljam rendesen, hadd szóljon.
Nincs még veszve semmi, ha eddig esetleg kimaradt volna a nyárból a közös pancsolás négylábú kedvenceddel! A kutyabarat.hu idén is összegyűjtötte az ország kutyás strandjait, melyek között három szuper balatoni fürdőhely is akad.
A kutyások legnagyobb örömére az elmúlt években nem csupán a kutyabarát éttermek és szállások száma szaporodik szerte az országban, hanem egyre több az olyan strand is, ahol örömmel látják a négylábúakat is, nem csak a gazdikat. A kutyabarat.hu weboldal először 2015-ben készített listát a kutyás fürdőhelyekről, melyen ekkor még csak 8 helyszín szerepelt. Idén nyáron viszont országszerte már 22 helyen csobbanhat, aki nem akarja a nyári élményekből kizárni a kutyáját.
A Balaton partján három olyan strand üzemel, ahová az ebeknek is szabad bejárásuk van. A fonyódi kutyastrand a kikötő és Vízirendőrség mellett várja a kutyásokat, egészen nagy területen. A strandon mellékhelyiség, büfé, sőt még SUP-kölcsönző is található. Balatonföldváron a Rákóczi utca felé vegye az irányt, aki négylábúval menne a vízbe, Keszthelyen pedig az Entz Géza sétányon várja a gadikat a Keszthelyi Kutyás Park, Piknikkert és Strand.
Mielőtt elindulnánk valamelyik kutyabarát strandra, nem baj, ha tisztában vagyunk néhány íratlan szabállyal annak érdekében, hogy a fürdőzés minden négylábú és gazdi számára felhőtlen legyen:
Csak egészséges kutyát vigyünk a strandra.
Érkezéskor, távozáskor, illetve olyan pillanatokban, amikor kevésbé tudunk rá odafigyelni, tartsuk a kutyát pórázon.
Legyünk képesek behívni a kutyát! Ez az alapvető készség egy kutyás strandon még nagyobb jelentőséggel bír: sok a kutya, rengeteg az inger, így különösen fontos, hogy minden helyzetből képesek legyünk azonnal magunkhoz hívni kedvencünket.
Folyamatosan figyeljünk a kutyára! Ne csak az ő épsége miatt, hanem mert azt is azonnal észre kell vennünk, ha esetleg a mi ebünk kezd el zavarni más kutyákat.
Végül, de nem utolsó sorban: a strand sem kivétel, a kutyakaki nem szedi össze magát ott sem.
Jazz, funk, pop és soul szerepelnek a 11. Paloznaki Jazzpiknik menüsorában, Nik West, Rick Astley, Dirty Loops, Thievery Corporation, Incognito, Level 42 és még sokan mások fűszerezik a háromnapos balatoni fesztivál hangulatát. A zenei programok mellett a gasztronómia is előtérbe kerül, ahol válogatott street food kiállítók, pezsgők és balatoni borok várják a gourmet közönséget. A Jazzpiknik házigazdája a Homola Pincészet, de a piknik nem piknik további hozzávalók nélkül! A fesztiválhangulatot ínyenc falatok, piknikkosarak, behűtött borok és zöld megoldások teszik teljessé augusztus 3-5. között.
Egy fesztivál, ahol a szelektív hulladékgyűjtés aránya 70%…. Ahhoz, hogy a butikfesztivál évről-évre visszatérhessen a paloznaki dűlőbe, a szervezők kulcsfontosságúnak tartják a zöld törekvések és a fenntartható fesztiválmegoldások integrálását. A korábbi évek hagyományát folytatva, a szelektív hulladékgyűjtésben idén is a Zöldövezet Társulás a Jazzpiknik partnere. A fesztiválon a teljes hulladékmenedzsment környezettudatos szervezése, újrahasznosítása, a környezetbarát termékek alkalmazása és a szemléletformálás az Egyesülettel közösen valósul meg. Az elmúlt 5 év együttműködése során több mint 170 m3 hulladékot szelektáltak, ez több mint 18 tonna CO2 kibocsátás csökkentést eredményezett a fesztiválnak.
Fotó: Mónus Márton
Egy fesztivál, ahol nincs pohár a földön… A Jazzpikniken az évek alatt közös erővel érték el, hogy nincsen eldobható pohár a fesztiválon. A boros- és pezsgőspoharak mellett a repoharak is zárt, betétdíjas rendszerben működnek, visszavételi lehetőséggel a pohárgyűjtő pontokon – tokenek nélkül –, melyek újratölthetők. Az idei év egyik zöldítő újítása a visszaváltható, újratölthető félliteres szódásüveg, ami hiánypótló a fesztiválpiacon.
Az egész területet takarítására magyar gyártmányú, környezetbarát terméket használnak a szervezők. Az idei évben már nem csak a „hattérben” lehet találkozni a Társulás sárga pólós hulladékmentő csapatának tagjaival: edukációs programmal és Zero-Emisszió standdal készülnek, amely a hulladékgazdálkodás kérdéseit, a körforgásos gazdálkodás lehetőségeit interaktív játékokkal mutatja be a fesztiválozóknak.
Fotó: Chripkó Lili
Az idei Jazzpikniken különleges programokkal várják a szervezők a kisebbeket; a Zöldike Gyerekudvarban a Jane Goodall Intézet Magyarország tart játékos workshopokat, az állatvédelemre és a környezeti nevelésre fókuszálva, de lesz Betonka workshop is, ahol a magyar tervező egyedi betontárgyait festhetik meg a gyerekek.
A zenei és egyéb kísérőprogramok mellett a gasztronómia is előtérbe kerül, ahol válogatott street food kiállítók, pezsgők és balatoni borok várják a gourmet közönséget. A Jazzpiknik menüjében a street foodé a főszerep; az idei kiállítók között szerepel a Smokey Monkies autentikus amerikai BBQ ételekkel, a Dream Steam édes és sós gőzgombócokkal, a The Grilled Piggy grillezett szendvicseivel, mexikói burritóival, a Nemo Fish & Chips & Salad Bar friss tengeri- és édesvízihalas ételeivel, a Che Che spéci burgereivel, a Rétescake gyerekkorunk ízeit idéző réteseivel, a Macesz Bistro pedig ezúttal fesztiválkörnyezetben is kulináris kalandra csábítja vendégeit. A gasztrokiállítók között szerepel még a Las Vegans vegán ételeivel, a Pola Pola pljeskavica és csevap különlegességekkel, a Lili’s Truck 100% gluténmentes finomságaival, a Pizz’Burger, Magyarország első hibrid pizzaburger truckja, illetve a Stelázsit is megtalálja idén a gourmet közönség a fesztiválon. A Faluközpont elengedhetetlen eleme a lángos és a szalagos fánk, a Zabáljcsak! pulled pork szendvicsei és a Meraki autentikus görög gyrosai, hazai pályán pedig a Sáfránkert Vendéglő várja a piknikezőket a faluban. Aki pedig valami édesre vágyna a paloznaki éjszakában, ott lesznek a Waffel Land mennyei bubblegofrijai, a Levendula kézműves fagylaltjai, valamint a Happy Churros hamisíthatatlan spanyol fánkjai.
Fotó: Mónus Márton
A házigazda Homola Pincészet egy dedikált tételt ajánl a piknikhangulathoz: a Homola borcsalád hordós erjesztésű, érlelésű borát, a Jazzpiknik Olaszrizlinget. A borászat figyelemre méltó pezsgői, natúrborai és a 100% borcsalád mellett számos italkülönlegesség vonul fel a Jazzpikniken. A Faluközpontban és immár a Nagyszínpadnál is helyet kapó Taittinger Champagne Bar a csúcsminőségű champagne-ok mellé a Pezsgőteraszon a hazai jazz legjavával társul. Akinek a piknikhangulathoz inkább a koktél dukál, az az Aperol Spritz Bar standjánál enyhítheti szomját. A Nobilis gyümölcsbe zárt pillanatokat ígér pálinkáival, aki pedig a kézműves sörök hódolója, az a Legenda Sörfőzdénél talál izgalmas ízeket. Az idei Jazzpiknik egyik újítása, hogy a szervezők 30%-kal megnövelték a gasztroudvar kapacitását, ezzel is komfortosabbá téve az élményláncot a fesztiválon.
Augusztus 3-án Nik West és Rick Astley nyitja a háromnapos pikniket. Augusztus 4-én a Dirty Loops és a Thievery Corporation zenél a MOL Nagyon Balaton Nagyszínpadon, augusztus 5-én pedig az Incognito, majd a legendás Level 42 lép fel. A kisebb színpadokon a jazz és társműfajainak jeles képviselői ringatják a fesztiválozókat.
Négy színpadon, több mint 40 koncerttel a festői szépségű balatoni településen, a fűben ülős pikniktől a klubhangulaton át a nagykoncertig, a jó boroktól a fantasztikus zenéig minden együtt lesz a 11. Paloznaki Jazzpikniken!
Fotó: Chripkó Lili
További információ, program: jazzpiknik.hu
Nyitókép: Mónus Márton
Petőfi Sándor János vitézét senkinek nem kell bemutatni, aki Magyarországon volt gyerek. Kukorica Jancsi története idén nyáron – a költő születésének kétszázadik évfordulója alkalmából – a színpadon is megelevenedik: az Összpróba és Kultkikötő Produkció legújabb előadásában az utazás, a kaland és a veszély pillanataiban követhetjük végig a hősöket, akik megélik az egymásra találás szépségét, a másiktól való elszakadás fájdalmát, majd az újbóli viszontlátás örömét. A János vitézt legközelebb augusztus elején láthatja a közönség a Kultkikötőben, Földváron, Szárszón, Bogláron és Fenyvesen. Az előadás rendezőjével, Szilágyi Bálinttal beszélgettünk.
Emlékszel arra, mikor találkoztál először a János vitézzel?
Egészen messzire nyúlik vissza a közös történetünk. Édesapám irodalomtörténész, ráadásul Petőfi-kutató, az egyik legkomolyabb szaktekintély az országban. Nagyon meghatározó emlék a gyerekkoromból, ahogy a János vitézt meséli nekem diafilmről. Mély hatást tett rám a történet. Hatéves lehettem, olyan korú, mint a fiam most, és mint azok a gyerekek, akiknek ezt az előadást készítettük. Nekik szeretném tovább mesélni Kukorica Jancsi történetét, és olyan meghatározó élményt szerezni általa, mint amilyenben nekem volt részem annak idején. A szívem közepébe zártam a János vitézt az életem elején, és azóta is mindig nagy szeretettel gondolok rá. Négy évvel ezelőtt Szombathelyen már majdnem megrendeztem az előadást, de az utolsó pillanatban máshogy alakultak a dolgok. Szerencsére – mondom mai fejjel -, mert most valóban tökéletes csillagállás alatt jöhetett létre a produkció. A két színésznek örülök igazán. Hevesi Laci, a Thália Színházban tag, Erdős Lili pedig negyedéves hallgató a Színművészeti Egyetemen. Lacival dolgoztunk már többször is, sőt, eddig vele dolgoztam a legtöbbször a színészek közül. Lili pedig tanítványom a egyetemen, ráadásul Laci is tanította őt, tehát jól ismerik egymást.
A Petőfi-év jó alkalom arra, hogy erre a fontos életműre tereljük a figyelmet. Persze, sok haknit is termel az évforduló, de aki tényleg szeretne elmondani valami fontosat Petőfivel kapcsolatban, azoknak remek lehetőség. Bízom benne, hogy ez az előadás nem csak erre az egy évre szól.
Fotó: Dawid Stube
Mi volt izgalmas neked ebben a műben hatévesen?
Többek között a nyelv. Ez a stilizált nyelv, amit versnek hívunk, olyan közlési forma, amihez az ember jellemzően nincs hozzászokva. Gyerekként ennek az újdonsága hatványozott erővel hatott rám. A másik, ami megfogott a János vitézben, az a szerelem. Persze nem értettem belőle sokat, nem tudtam, hogy az pontosan micsoda, de az ereje, a szépsége megérintett, és vágytam arra, hogy megtudjam, vajon mi lehet.
Édesapádnak biztosan nagy szerepe volt abban, hogy ennyire közel kerültél Petőfihez.
A 18-19. századi magyar irodalom a szakterülete, Petőfi életműve neki is a szíve csücske, nagyon sokat foglalkozott vele. Vérbeli tanár, aki nekem is rengeteget tanított Petőfi Sándorról már kisgyerekként is, de később, a gimnáziumban is nagyon izgalmas kiegészítései, kommentárjai voltak a tananyaghoz, sokat tanultam tőle erről a korszakról.
Szerinted mi a legizgalmasabb ma Petőfiben?
Nehéz megmondani. Bizonyos műveit nagyon kedvelem, másokat nem annyira, mint embert rendkívül figyelemreméltónak tartom. Foglalkoztam már Az apostollal is – talán ez és a János vitéz a legfontosabb Petőfi-művek a számomra. Az, ahogyan a szerelemről ír, ahogy annak a helyét kijelöli az emberi életben, teljesen magával ragad. De nagyon sokra becsülöm azt a látszólagos egyszerűséget és közvetlenséget is, amellyel nagyon sokakat meg tudott szólítani a saját korában. Olyan széles rétegekhez ért el a szavaival, ami páratlan volt akkoriban. Szerintem a szövegeinek ez a képessége mit sem változott az idővel. Miközben nagyon költői, közvetlen és mély is – ritka az ilyen együttállás.
Erdős Lili és Hevesi László a János vitézben Fotó: Gradvolt Endre
Mit szeretsz abban, ahogyan a szerelemről ír?
Sokféleképpen mutatkozik meg a szerelem Petőfi műveiben, éppúgy, ahogy az ember életében is. Aki csak egyszer is volt már szerelmes az életben, jól tudja, hogy az jó is, meg rossz is, sokszor fáj, és különféle csapdákat is rejt magában. Petőfi ezt mind megírta. A János vitézben az a legszebb – és erre főként édesapám hívta fel a figyelmemet –, hogy létrehoz egy Tündérországot, egy eszményi helyet, amelyet a mesékből is jól ismerünk, amelynél feljebb nem lehet stilizálni a létezést, majd azt mondja, hogy az, amit a földi ember a szerelmével átélhet, az még ennél is magasztosabb, arról a tündérek is csak álmodnak. Vagyis nincs a szerelemnél fontosabb dolog az életben. De amilyen szépen hangzik ez, annyira keserű is, a János vitéz hősei is csak egy pillanatig élhetik át ezt az érzést, aztán elszakadnak egymástól és különféle megpróbáltatásokkal találják szemközt magukat.
Úgy döntöttetek, hogy az előadásban csakis az eredeti szöveget, az eredeti nyelvezetet használjátok. Nem tartottatok attól, hogy ez a nyelv ma már kicsit nehezebben befogadható?
Illyés Gyula mondja: „Dörmögj, testvér, egy sor Petőfit,/ köréd varázskör teremtődik.” Ez egy áradó, szenvedélyes, egyszerűségében nagyszerű költői nyelv, amelynek a megszólalása zenei élmény. Én tényleg hiszek abban, hogy Petőfi még ma is mindenkinek szól. A mondanivaló egyszerűsége mögött sok mitológiai, bibliai utalás van, amelyeket persze egyáltalán nem kell érteniük a gyerekeknek, de valahogy mégis értik, mert mindenki érti. Olyan mesei kódokkal dolgozik, amelyek a kollektív tudatalattijában mindenkinek ott vannak.
Fotó: Gradvolt Endre
Hogyan lehet ezt a történetet egy órába sűríteni?
A színészosztályommal, ahová Lili is jár, az első félévben foglalkoztunk a János vitézzel. Az ötlet akkor született meg: a végéről meséljük el a történetet, ami csupán a két főszereplőre, Jancsira és Iluskára fókuszál, és ennek érdekében elhagytuk a szövevényes cselekmény bizonyos szálait. A mesénk ott kezdődik, hogy hőseink megérkeznek Tündérországba, Tündérkirállyá és Tündérkirálynévá válnak. Általuk megismerjük Tündérországot, ők pedig nekünk, mint udvartartásuknak elmesélik a történetüket, egészen a legelejétől.
Nem volt bennetek félelem, hogy leköti-e mindez a kisebb gyerekeket egy órán keresztül?
Gyakran előzik meg a gyerekeknek szóló előadásokat olyan aggodalmak, hogy ez vagy az a darab még nem nekik való, nem fogják érteni, nem érdekli őket, horribile dictu – unatkozni fognak. Ezektől én is félek. Ugyanakkor az a tapasztalatom, hogy a gyerekek – sőt, még a középiskolások is – sokkal toleránsabban és kíváncsiabbak, mint ahogy mi azt sokszor feltételezzük róluk. Színházi alkotóként néha letiltjuk magunkat dolgokról a gyerekelőadásokkal kapcsolatban, pedig nem kellene. Ha ők azt látják, hogy mi felnőttek el akarunk nekik mondani valami fontosat, meg akarjuk szólítani őket, akkor oda fognak figyelni. Ebben hiszek. Komolyan kell venni a gyerekeket. Ők igenis képesek odafigyelni, örülnek a színházi élmény kínálta együttlétnek, még nyitottak. Ezt kell jól felhasználni.
43 balatoni strand vállalta a megmérettetést a Kék Hullám Zászló strandminősítésen. A nyaralók szempontjából remek eredmény született: mindegyik strand elérte a négy- vagy ötcsillagos minősítést.
Akárcsak a korábbi években, 2023-ban is a Kék Hullám Zászlóra felkerülő csillagok egytől ötig terjedő száma mutatta a fürdőhelyek szolgáltatásainak színvonalát, választékát. A minősítés során vizsgálták a parkolási viszonyokat, a vizesblokkok állapotát, tisztaságát, a strand akadálymentesítésének szintjét, a környezet állapotát és a játszóterek minőségét, árnyékoltságát. Az öt napig tartó strandbejárások során figyelembe vették a sportolási lehetőségeket, és pontot értek olyan gyerekbarát szolgáltatások is, mint a pelenkázó vagy a családi öltöző. Vizsgálták a strandi vendéglátóhelyek kínálatát, fontosnak tartva a helyi termékek jelenlétét és az újragondolt, vagy megújított étel-italválasztékot.
Hat olyan strand kapott fődíjat, amely évek óta kiemelkedően szerepel a megmérettetésen.
A jubileumi díjat elnyerők:
A Balatoni Kör Balaton Gasztro-Strandja 2023. különdíját idén a balatonboglári Platán Strand nyerte el, mivel az itt lévő vendéglátóhelyek remek példát mutatnak arra, hogy egész éves működéssel, minőségi kínálattal is lehet strandot üzemelni. A Balatoni Turizmus Szövetség különdíját, „a Balaton kiváló négyévszakos strandja” díjat a Szigliget Községi Strand kapta, amely köztudottan egész évben programokat kínál az odalátogatók számára. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park „Zöld levél díját” a zöldfelületi szempontok alapján kiemelkedő fonyódi Bélatelepi strand, „Zöld béka díját” a környezeti nevelésben kiemelkedő balatonberényi Községi Strand, a „Zöld fészek díjat” az élőhelyvédelmi szempontból kiemelkedő gyenesdiási Diási Játékstrand kapta.
Nagy Viktor, a Kultkikötő alapító igazgatója a Csukás-mese színészeivel,
A GRUND – vígszínházi fiúzenekar
Kern András és Hernádi Judit, a Kalamazoo szereplői,
Ördög Nóra és Rédl Ádám (fotó: Petőfi Kulturális Ügynökség)
Rédl Ádám és a Bagossy Brothers (fotó: Petőfi Kulturális Ügynökség)
Lábas Viki és Rédl Ádám (fotó: Petőfi Kulturális Ügynökség)
Szerednyey Béla és Rédl Ádám (fotó: Petőfi Kulturális Ügynökség)
Benesch Antal (fotó: Dancsecs Ferenc)
A Bujdosó Pincészet alapítója unokájával, Ferenccel (fotó: Dancsecs Ferenc)
Szent István király és Boldog Gizella királyné szobra (fotó: Nagy Lajos)
Szent György-kápolna (fotó: Nagy Lajos)
A Gizella-ereklye (fotó: Nagy Lajos)
A Gizella-kápolna (fotó: Nagy Lajos)
A révfülöpi strand 1940-ben (forrás: Fortepan/Góg Emese)
Cserhalmi György (fotó: Dragon Zoltán)
Péteri Lilla a Tizenhét hattyúk című előadásban (forrás: Pesti Magyar Színház)
Péteri Lilla a Tizenhét hattyúk című előadásban (forrás: Pesti Magyar Színház)
Cserhalmi György (fotó: Dragon Zoltán)
Kutyabarát fürdetőhelyek 2023 (forrás: 
Fotó: Mónus Márton
Fotó: Chripkó Lili
Fotó: Dawid Stube
Fotó: Gradvolt Endre
