Három éven át tartó, 1,89 milliárd forintból megvalósított felújítást követően újra megnyílt a Szántódpusztai Majorság, amely kulturális központként, közösségi térként és élő majorként működik ezután egész évben.
A 20 hektáros birtok felújítását több ütemre bontották. Az uniós támogatást kapó első ütemben 13 épület és építmény újult meg, bővült kiállító terekkel, valamint különböző szolgáltatásokkal. Nagy Bálint, az Építési és Közlekedési Minisztérium közlekedésért felelős államtitkára megnyitó beszédében hangsúlyozta, a fejlesztés nemcsak a páratlan kulturális örökség megvédéséről szól, hanem különleges, egész éves programlehetőséget nyújt a dél-balatoni térségben.
Oláh Zsanett, a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy a Szántódpusztai Majorság újjáéledése azért különleges, mert visszaköltözhet a valódi vidéki élet a felújított tájházakba. Felidézte, hogy a majorság sok viszontagságon ment keresztül: kifosztották, felégették, újjáépítették, volt hogy a tihanyi apátság éléskamrájaként működött, de a jellege és egyedi hangulata soha nem változott.
Az elmúlt évtizedekben a majorság állapota leromlott, elnéptelenedett, amiben az uniós támogatás mellett sok önerős fejlesztés is fordulatot hozott – mondta. „Ólakat, istállókat, karámokat újítottunk fel, amelyek megteltek állatokkal, kiállítások nyíltak, beindult a piac” – fogalmazott. A vállalkozások a termelői közösség inkubátorházaként tekintenek a majorságra, pont úgy, ahogy évszázadokkal ezelőtt – tette hozzá.
Vizvári Attila, Szántód független polgármestere olyan ünnepnek nevezte az átadás napját, amelyre a környéken élők régóta vártak, hogy a „hajdani ékszerdoboz” régi fényében tündököljön újra. Felidézve Szántódpuszta általa is átélt történetét, elmondta, a rendszerváltás előtt zajlott egy nagy felújítás, amelyet követően évekig fénykorát élte a majorság, két csárdát is működtetve, színfoltjává válva az egész Dél-Balatonnak. A műemlékegyüttes 1986-ban építészeti nívódíjat, 1994-ben Európa Nostra díjat kapott, de aztán elmaradtak a felújítások – mutatott rá.
Szántódpuszta parkrésze egész évben ingyenesen látogatható, egyes kiállításaira azonban belépőt kell váltani. A majorságban a fejlesztések révén új család- és gyermekbarát attrakciók jöttek létre. Interaktív tárlatok mutatják be Szántódpuszta életét. Nyílt egy babamúzeum, és megismerhető a balatonendrédi csipke története is. A helyszín révén a majorság a lovaskultúra egyik központjává vált, és helyszínt biztosít családi rendezvényektől kezdve kisebb fesztiválok, tematikus rendezvények vagy hagyományőrző programok számra.
Visszatapsolt közönségkedvencek és a Panoráma Színpadon először fellépő zenekarok is szerepelnek a Művészetek Völgye első 8 bejelentett előadója között. Az ország legnagyobb összművészeti fesztiválja 2024-ben július 19. és 28. között vár mindenkit Kapolcsra, Taliándörögdre és Vigántpetendre.
A Művészetek Völgye immáron több mint három évtizede kínál izgalmas művészeti seregszemlét a nyár 10 napjára – legyen szó szinte bármilyen művészeti- vagy éppen zenei műfajról. A Panoráma Színpad a fesztivál legnagyobb tere, ahonnan nemcsak a zenészek számára pazar a kilátás, a színpad ugyanis Kapolcs egyik legmagasabb pontján áll és az évek során a könnyűzenei élet színe-java megfordult már itt.
Jövőre sem lesz másként: már biztosan velünk lesz a Bagossy Brothers Company slágereivel, megtáncoltat mindenkit a Parno Graszt, az Elefánt és a 30Y pedig új lemezeikkel térnek vissza.
Fotók: Dohi Gabriella
A fesztivál legnagyobb színpadán elsőként láthatjuk a Platon Karataev zenekart, akik szintén új dalokkal vágnak majd neki a nyárnak és szintén itt lép fel Beton.Hofi is. A rappert ezúttal zenekari kísérettel hallhatjuk majd. Idei lehengerlő „völgyes” debütálása után a közönség kérésére ezúttal is bulizhatunk a Bëlga és a Punnany Massif slágereire is.
És ez még csak a kezdet: a fesztivál jövőre is több mint 2000 programmal készül majd a változatosság jegyében, hiszen ezúttal is sok újdonságra számíthatunk még, legyen szó irodalmi, színházi, képzőművészeti, alkotói vagy éppen családi programról.
December elejétől bárki megkóstolhatja a Veszprémi Érseki Pincészet prémium borcsaládjának első tételét, az 1277 Rajnai Rizlinget. A pincészet idén májusban új borcsaládokkal és különleges arculattal lépett piacra, több boruk pedig komoly szakmai elismerést kapott az elmúlt hónapokban.
„Az 1277 borcsaládba azok a fajták kerülnek, amelyek a pincészet ősi birtokáról, a mindszentkállai Püspökdombról érkeznek. Kizárólag a legkiválóbb minőségű, teljes biológiai érettségben szüretelt szőlőből, válogatott fürtökből készítjük ezeket a prémium minőségű borokat. Az 1277 borcsaládhoz két fehér fajta – a Sauvignon Blanc és a Rajnai Rizling – tartozik, a harmadik bor egy vörös cuvée” – magyarázta Benesch Antal, a Veszprémi Érseki Pincészet főborásza.
A pincészet idén májusban három új borcsaláddal és különleges arculattal lépett piacra. A három borcsalád – a Vesprim Infula, a Mandorla és az 1277 – mind megjelenésében, mind nevében szorosan kötődik a főegyházmegyéhez. A Vesprim Infula név egyik eleme, az infula püspöksüveget jelent, a borcímkéken lévő puttókhoz a veszprémi várnegyedben lévő Érseki Palota dísztermének mennyezeti festése adta az inspirációt.
Fotó: Dancsecs Ferenc
A Mandorla borcsalád neve a szenteket körülvevő dicsfényt jelöli, ilyen látható többek között a veszprémi Szent Mihály Főszékesegyház névadó szentjét ábrázoló üvegablakon, de a címkéken lévő alakok az Érseki Palota mennyezeti festésén is szerepelnek. A prémium borcsalád neve – 1277 – pedig arra az évre utal, amikor a Veszprémi Érsekség és jogelődje, a Veszprémi Püspökség szőlőtermesztéssel és borkészítéssel kezdett foglalkozni.
A Vesprim Infula és a Mandorla borokat már megkóstolhatta a nagyközönség, december elsejétől pedig a prémium kategória első tétele, a 2022-es évjáratú Rajnai Rizling is elérhető lesz. Utóbbit kajszibarackos ízvilág jellemzi, amit korianderes, narancsos, sós, mentás és citrusos jegyek tesznek teljessé. A bor áprilisban került palackba, így érlelődött decemberig.
Fotó: Dancsics Ferenc
Az új borcsaládok már debütálásuk évében sikert arattak. A Vesprim Infula Rouge a 2023-as Országos Borversenyen arany, a Mandorla Sauvignon Blanc ezüst minősítést kapott, a néhány napja megjelent TOP 100 Magyar Bor válogatásba pedig a Mandorla Rajnai Rizling került be.
Mindegyik borunkra nagyon büszke vagyok. A fő célom, hogy meg tudjam mutatni a pincészet két birtokának – a felsőörsinek és a mindszentkállainak az értékeit a borainkban. Mindkét termőterület olyan adottságokkal rendelkezik, amelyek páratlanok az országban
2024. augusztus 1-3. között ismét fényekbe, hangjegyekbe, ízekbe és élményekbe borul a Balaton-felvidéki jazzfalu: 12. alkalommal kerül megrendezésre a már nemzetközi hírű butikfesztivál, a Paloznaki Jazzpiknik. Három nap, amikor az értő fülek, a zenei kalandozásra vágyók, a táncoló cipők, a négylábúak és a még járni tanulók, a behűtött pezsgők és a piknikkosarak mind egy helyen találhatók meg a nyárban.
A ’90-es évek acid jazz műfajának úttörője, a funky királya, a The Brand New Heavies augusztus 2-án, péntek este világhírű slágereivel és izgalmas, újító dallamaival tér vissza Paloznakra. Közel négy évtizede töretlen sikerrel, folytonos megújulással van jelen a világhírű TBNH – 2,5 millió eladott lemez, 15 UK Top 40-et megjárt R&B és soul sláger fűződik a formációhoz. Olyan zenészeket inspiráltak többek közt, mint a Jamiroquai, de a szerzeményeik több hollywoodi szuperprodukció soundtrack-jében is helyet kaptak. A zenekar 2019-ben már járt a Jazzpikniken, akkor hatalmas show-t hoztak a dűlőbe. A 12. Jazzpiknik pénteki napja a funk és a jazz tökéletes újjáéledésével indul a TBNH-univerzumba!
The Brand New Heavies
Péntek este egy valódi örökzöld, Tony Hadley lép fel a piknik Nagyszínpadán. A ’80-as évek pop-rock hangzását mindenki a világhírű Spandau Ballet formációhoz köti. A korszak újromantikus zenei irányzatának legjelesebb képviselője volt a zenekar, élén Tony Hadleyvel, akiknek olyan világslágereket köszönhetünk, mint a True, a Gold vagy a Through The Barricades… A formáció feloszlása után Hadley dalszerzőként működött, majd szólókarrierbe kezdett – közel negyven év telt el a Spandau megalakulása óta, de Tony Hadley unikális hangja és szenvedélyes dalai még mindig élenjárók. 2005-ben a Brit Dalszerzők, Zeneszerzők és Szerzők Akadémiája (BASCA) Arany Jelvény-díjat adományozott neki. 2017-ben Gary Oldman meghívására fellépett a „Celebrating David Bowie” tribute koncertsorozaton, ahol többek között Sting és Simon Le Bon társaságában működött közre. 2018-ban Tony kiadta várva-várt szólóalbumát, a Talking To The Moon-t, ami a BBC Radio 2-n „A hét albuma” lett, az első kislemezdal, a Tonight Belongs To Us pedig a hét kislemeze. 2022-ben Tony 40 éves jubileumi turnéjára indult az Egyesült Királyságban, majd Ausztráliában, Új-Zélandon, a Fülöp-szigeteken, Japánban és Olaszországban is koncertezett. A turné ’23-ban Európában folytatódott, 2024 nyarán pedig a Balaton-felvidéki Paloznak is az egyik állomásként szerepel, ahol a Spandau klasszikusok mellett az új dalok is felcsendülnek.
Tony Hadley
Augusztus 3-án, szombaton a holland Son Mieux táncoltatja meg a piknikezőket. A popformáció filozófiája szerint olyan zenét csinál, amire ezekben az időkben szükségünk van: táncolható popot diszkóhatásokkal és nagy gesztusokkal – gazdag, ’70-es évekbeli feldolgozások személyes történetekkel és modern produkciókkal. Második albumuk, a The Mustard Seed 2021 végén jelent meg, melyet nagy elismerés övezett. Még egy Edison-díjat (a holland Grammy) is nyert a legjobb albumért, már több mint 16 millió streamet jegyez. A zenekar igazán azonban a színpadon tündököl: energikus, jól felépített koncertekkel, ahol az érzelmek magasra csapnak, és a tánc a kulcs. Tavaly nyáron 50 helyszínen, több mint 20 000 jegyet adtak el csupán a holland turnéjukra. Folyamatosan koncerteznek és turnéznak Európa-szerte, jövő nyáron pedig a balatoni jazzfaluban lépnek fel, hogy egy fergeteges koncertélményt hozzanak el a magyar közönségnek.
Son Mieux (fotó: Philine van den Hul)
Szombaton a Morcheeba koncertjével folytatódik az este: a ’90-es évek közepén alakult brit együttes sikere közel 30 éve töretlen, sokszínű zenei stílusuk lounge, dub, trip-hop, blues és downtempo elemeket ötvözi. A Morcheeba második stúdióalbumával, az 1998-ban kiadott Big Calm című lemezzel robbant be a nemzetközi popzene sztárjai közé, majd évekig a legfontosabb formációk közé tartozott. Olyan gigaslágereket jegyez, mint Rome Wasn’t Built In a Day, a The Sea vagy az Otherwise – 15 stúdióalbumot és közel 6 millió eladott lemezt tudnak maguk mögött. 10. nagylemezüket, a Blackest Blue-t 2021 tavaszán jelentették meg, a duó a „legizgalmasabb projektjükként” hivatkozik az anyagra, mely „arról szól, hogy megtaláljuk az utat a legsötétebb időkön keresztül, a túloldalon megváltozva, de épségben kerüljünk ki” – nyilatkozták a lemezbemutatókor. Augusztus 3-án a legnagyobb slágereik mellett legújabb albumukról is hoznak dalokat a piknikre, Skye éteri hangja tölti meg a csillagfényes paloznaki záróestet.
Morcheeba (fotó: Michelle Hayward)
Az augusztus 1-jei nyitóestre egy dögös meglepetés-sztárfellépővel készülnek a szervezők, a csütörtöki nap headlinerére december 6-án, az ünnepi szezon egy kiemelt momentumaként kerül sor. A legendás nemzetközi zenészek és formációk mellett a hazai jazz élvonala és a legújabb, kísérleti zene ezúttal is kiemelt helyet kap a pikniken.
Immár tizedik alkalommal rendezték meg idén az Év Kutyabarát Helye kampányt a kutyabarát turizmus úttörője, a Kutyabarát.hu szervezésében, a díjazottak között pedig, akárcsak tavaly, számos balatoni helyet is találhatunk.
Noha a vendéglátóipar elé számos kihívást állítottak az elmúlt évek, előbb a koronavírus-járvány és annak következményei, majd az elszabaduló energiaárak miatt, szerencsére nem csappant meg a részvételi szándék, sőt: több új kutyabarát szálláshelyet vagy vendéglátóhelyet ismerhettünk meg az idei Év Kutyabarát Helye kampánynak köszönhetően.
A kampány egyik fő célkitűzése, hogy minden évben egy hónapra kiemelt figyelmet kapjon a kutyabarátság, a hazai kutyabarát szolgáltatások, valamint a felelős kutyatartás népszerűsítése. Ebben a Kutyabarát.hu az összes hazai kutyás szolgáltatót, szereplőt megszólítja, aktivitásra buzdítja, bevonva a kutyatartó, állatszerető embereket is, akik szavazataikkal támogathatják kedvenc kutyabarát helyüket.
“Nagy örömmel és büszkeséggel tölt el bennünket, hogy idén is – három-négy, ilyen embert próbáló évet követően – még mindig töretlen az érdeklődés és jelentkezés az Év Kutyabarát Helye kampányra. A kezdetekkor még az volt a célunk, hogy felhívjuk a figyelmet a kutyabarátságra, bevonjuk a kutyabarát szolgáltatásokat annak érdekében, hogy együtt népszerűsítsük a kutyabarát filozófiát. Idén is bebizonyosodott, hogy a kampány azóta már túlnőtt önmagán. A kutyabarát turizmus fejlődésének, a kutyabarát szolgáltatások mennyiségi és minőségi növekedésének köszönhetően egyre többen szeretnék megmutatni, hogy kutyabarátok. A mi küldetésünk ebben pedig az, hogy folyamatos segítséget, kommunikációs lehetőséget biztosítsunk ezeknek a helyeknek, szereplőknek, hiszen ezzel közösen, hatékonyan járulhatunk hozzá a hazai kutyás társadalom fejlődéséhez is”
– mondta Sziládi-Kovács Tibor, a Kutyabarát.hu egyik alapítója, az Év Kutyabarát Helye kampány projektvezetője.
Az Országos Kéktúra nem csupán nyáron remek kikapcsolódás azok számára, akik ki akarnak egy kicsit szakadni a mindennapi zajos rohanásból. Bátran induljunk útnak ősszel és télen is, hiszen ilyenkor is csodálatos arcát mutatja az ország legszebb túraútvonalát körülvevő természet.
Az Írott-kőtől induló Országos Kéktúra a Zempléni-hegységben fekvő Hollóházára vezet, keresztül az ország gyönyörű tájain. Hossza közel 1200 km, mely hozzávetőlegesen 350 órányi vadregényes barangolást jelent. Összesen 27 szakaszból áll. Ha hivatalosan is teljesíteni szeretnénk, 152 igazoló pecsétet kell összegyűjtenünk. A túra hivatalos weboldala szerint eddig kevesebb mint 9200 ember mondhatja el magáról, hogy minden pecsét a helyére került az igazolófüzetben.
A Balaton északi partján három egymást követő szakasz vezet keresztül. Az Országos Kéktúra negyedik szakasza Keszthelyről indul és Tapolca az úti cél. A közel harminc kilométeres távolságon négy bélyegzőt is begyűjthetünk, a Balaton-felvidék tanúhegyei között barangolva. Átvágunk a Keszthegyi-hegység erdőrengetegén, majd a Kő orra elnevezésű magaslat következik. Ha a kiadós túra után még marad erőnk, Tapolcán semmiképpen ne hagyjuk ki a tavasbarlangot, amely az évnek minden szakában fogad látogatókat.
A túra ötödik szakasza innen Badacsonytördemicre vezet tovább, és egy kicsit kurtább, mint az előző, csak 17,2 km, ám egészen káprázatos vidéken, a Balaton-melléki tanúhegyeken át vezet. Páratlan geológiai képzedményektől körülvéve bandukolhatunk Badacsonytördemic felé – de azért a bélyegzésről se feledkezzünk meg! Ezen a szakaszon is négy bélyegzővel lehet gazdagabb a füzetünk.
Merre indulunk innen tovább? A hatodik szakasz Nagyvázsonyba vezet. Noha a maga 48,2 kilométerével kissé jobban megdolgoztat bennünket, mint az előző szakaszok, az ezerarcú balatoni panoráma kárpótol mindenért! Ráadásul hét pecsétet is begyűjthetünk. A fárasztó útszakaszon a badacsonyi fennsík után a Gulács és a Csobánc következik, és megismerhetjük a Káli-medence furcsa sziklaalakzatokból álló kőtengereit is. Nagyvázsonyban a túra elköszön a Balatontól, és a Bakony felé veszi az irányt.
Az évnek ebben a szürkébb, esősebb szakában sem kell száműznünk magunkat a négy fal közé. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park egy sor izgalmas programmal várja ilyenkor is az érdeklődőket. Mutatjuk a két kedvencünket!
A Csodabogyós-barlangot ismered?
Balatonederics közelében, a Keszthelyi-hegység keleti peremén nyílik a fokozottan védett Csodabogyós-barlang, amely Magyarország kilencedik, a Dunántúlnak pedig hatodik leghosszabb barlangja. A 393 méteres tengerszint feletti magasságban, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park fokozottan védett területén nyíló barlang a bejárat mellett is látható szúrós csodabogyó nevű örökzöld cserjéről kapta nevét, amelynek itt találjuk északi elterjedési határát.
A barlang jelenleg ismert járatainak hossza összesen immár 6 kilométer, mélysége -136 m. Járatai elsősorban tektonikus mozgások során jöttek létre, így túlnyomórészt hasadékfolyosók, termek és aknák jellemzik. Óriási, látványos hasadékai mintegy természetes geológiai szelvényként mutatják be a barlangot magába foglaló felső-triász Edericsi Mészkő Formáció rétegeit.
A Keszthelyi-hegység fokozottan védett barlangja (részben) akár már 10 éves kortól bejárható. Aki kedvet kapott egy kis barlangi barangoláshoz, egy alap és két extrém túra közül tud választani. Az alap túra kb. 400 méteres utat jár be, 1,5-2 óra alatt, érintve a barlang egyik legnagyobb, igen látványos részét, az Óriás-termet. A komoly odafigyelést igénylő extrém túrák kb. 900 és 1000 méter hosszúak, ami 3,5-4 óra barlangászást jelent. Ezek olyan szakaszokat is értintenek, ahol nem elég négykézláb mászni, hanem bizony néhol akár hasalni is kell, illetve meredek felfelé és lefelé mászásokon át vezetnek a cél felé.
Erre érdemes számítani, mielőtt bevesszük magunkat a Keszthelyi-hegység gyomrába:
néhol csupán négykézláb vagy éppen hasoncsúszva tudunk majd haladni;
a túra idejére biztosítanak számunkra felszerelést (védősisakot, fejlámpát és barlangászoverállt);
a Csodabogyós-barlangban évszaktól függetlenül +9,5 Celsius fok a hőmérséklet, a relatív páratartalom 100%, vízcsepegés, nedves és sáros szakaszok előfordulnak a túraútvonalon;
a barlang bejáratát nem lehet gépjárművel megközelíteni: a „kaland” részét képezi egy kb. 40 perces séta is a Balaton-felvidéki Nemzeti Park gyönyörű erdejében;
a veszélyes szakaszokon a látogatók biztonságát szolgáló eszköszök (létrák, kapaszkodókötelek, lépőcsavarok stb.) segítik a közlekedést.
Tudtad, hogy a Kis-Balatonnál, Kápolnapusztán található Magyarország legnagyobb látogatható bivalycsordája? A rezervátum fontos szerepet játszik a hazánkban őshonosnak számító bivaly fennmaradásában és génállományának megőrzésében.
Az állatok megfigyelésében távcső segíti a látogatót, amellyel a szerencsések a dagonyázó, legelésző bivalyok mellett a fürgén futkározó ürgéket is láthatják. Téli időszakban a bivalyok az istállóban és akörül, a karámban vannak, közelről megfigyelhetők. Az egész évben nyitva tartó rezervátumon kitáblázott sétaút vezet végig, a kicsiket játszótér és állatsimogató várja.
A Bivalyrezervátumban a Vércse és a Balaton névre hallgató két bika mellett 79 bivalytehén és borjaik várják a látogatókat.
A bivaly tenyésztésének kultúrája hazánkban több mint 400 évvel korábbra nyúlik vissza, ám a faj a kilencvenes évek elején – gazdasági szerepének csökkenése miatt – szinte eltűnt Magyarországról. A Kis-Balaton térségében vélhetően az észak-somogyi egykori uradalmak bivalycsordáinak utódai maradtak fenn. A kápolnapusztai csorda jelentette a fajta megmentéséhez az alapot. Az állomány fejlesztésével a hazai bivalyállomány fennmaradásának új lehetősége nyílt. A fajta megmentésében kulcsszerepe van a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságnak is.
2 millió 74 ezer utas. Ennyivel zárta október 23-án a 177. személyhajózási szezont a BAHART. A személyhajók 721 ezer utast szállítottak, a kompok fedélzetén 1 millió 353 ezer utast köszönthettek az október 23-ai dátumig. A kompon utazók száma év végéig elérheti akár az 1,4 millió főt is, amivel harminc éves rekord dőlne meg.
A Balatoni Hajózási Zrt. kiemelkedő eredményeit részben települések között közlekedő menetrendi hajóknak köszönheti, amelyek 530 ezer utast szállítottak az idei szezonban.
A legkedveltebb járatok 2023-ban is a Siófok-Balatonfüred-Tihany-Balatonföldvár útvonalakon voltak, amin 227 ezren, míg a Fonyód-Badacsony útvonalon 191 ezren utaztak.
A séta és nosztalgiahajókat 145 ezer utas vette igénybe, ez 8 ezerrel több, mint a tavalyi évben és 10 ezerrel a 2019-es adatot is felülmúlja. A legnépszerűbb sétahajós kikötők Siófok, Balatonfüred és Keszthely voltak, a bulihajókra Balatonlellén, Siófokon és Balatonfüreden szálltak fel a legtöbben, míg a varázshajók Keszthelyen, Balatonmáriafürdőn és Balatonlellén vonzották a legtöbb utast. A programhajókra 30 ezren váltottak jegyet, a rendezvényhajókon pedig 15 ezer fő utazott idén.
A legtöbb, 118 ezer utast a Fonyód és Badacsony között közlekedő Füred katamarán szállította, a további hajók sorrendje: Siófok katamarán, Badacsony katamarán, Szent Miklós motoros és Szigliget motoros.
Az év legforgalmasabb hónapja az augusztus volt, de az őszi hónapok is átlag feletti forgalmat generáltak.
A személyhajókon szállított kerékpárok száma az idei szezonban 27%-kal volt magasabb a tavalyinál és elérte a 39 ezret, míg a kompokon a 126 ezret is meghaladta, ami 16%-os növekedést jelent.
A kompon szállított gépjárművek száma eddig 423 ezer volt.
Ugyan október 23-án kifutottak az idei utolsó menetrend szerinti személyhajók, a BAHART egyedi programhajói és az őszi szünetben induló sétahajók továbbra is várják az utazókat. A kompok pedig az év minden napján közlekednek.
Őszi és téli programhajók: a korábbi évekhez képest újdonság, hogy az őszi szünetben extra sétahajó járatok indulnak Balatonfüredről és Siófokról. A tihanyi XXI. Gardália Napokon nézőhajó is közlekedik, míg december 2-án Mikulás hajókkal utazhatnak az érdeklődők Balatonfüreden és Siófokon.
A TÁJTÉKA kezdeményezés azzal a céllal indult útjára, hogy párbeszédet teremtsen a Veszprém – Balaton-felvidék régió intelligens tájhasználatával kapcsolatban, összekapcsolja és segítse az ebben érdekelt helyi vállalkozókat és lakosokat, valamint az újonnan beköltözőket és azokat, akik rekreációs céllal látogatnak el erre a vidékre.
A program szakemberei nem csupán felkutatták, de láthatóvá is tették a régió tájhasználatának jellegzetességeit, a példaértékű gyakorlatokat és a közösségek szerepét. Helyi csoportokkal dolgoztak együtt annak érdekében, hogy elkészítsék a TÁJTÉKA három kötetes eszköztárat. A könyvek bemutatják, hogyan lehet ma kötődni egy történeti tájhoz, illetve hogyan alakíthatóak ki fenntartható és megújulni képes életmódok és közösségi tájhasználati gyakorlatok.
A TÁJTÉKA háromrészes Balaton-felvidéki eszköztárának záró kötetét november 10-én (pénteken) mutatják be a szerzők a veszprémi ActiCity Tánc-és Mozgásművészeti Központban, az Intelligens Tájak Konferencia keretében.
Első kötet: A Balaton-felvidék jövőképe
A Balaton egyszerre egy összeérő borospincesor, egy óriási bringakör, a magyar tenger az összes típusú vendéglátó egységgel, egy végtelen strand, ahol nyáron már túl sok a turista, télen pedig kihalt minden és nincs nyitva étterem, ahová mindenki építkezni akar, a levendulamezők, a hipszteresedő piacok, a beköltöző budapestiek, a hobbinyaralók hazája.
De valójában milyen ez a régió? Az itt élők mit szeretnek benne? Hogyan formálták a helyiek és a látogatóközönség a tájat?
A Balaton-felvidék jövőképe a TÁJTÉKA eszköztárának első kötete, amelyben a Balaton-felvidékről alkotott sztereotip elképzeléseket szeretnénk megváltoztatni azzal, hogy szerzői megkeresték, összegyűjtötték és megmutatták, melyek azok a régi és új értékek, gyakorlatok, életmódmintázatok, amelyek az itt élő lakosság és a tájat megismerni vágyó látogatók fenntartható és valós igényeire épülnek.
Második könyv: Üdvözöl a Balaton-felvidék
Hogyan éljünk a Balaton-felvidéken úgy, hogy az a tájnak és az itt élőknek is jó legyen? Hogyan hozhatunk olyan egyéni és közösségi döntéseket, amelyek egyaránt felelősek önmagunkért, a tájért és a következő generációkért?
A TÁJTÉKA eszköztár második kötete egy kultúrtáj-használati útmutató, amely mindenkinek szól, aki a Balaton-felvidéken él, ide költözne vagy ide látogat, itt vállalkozik, közösséget szervez vagy felelős döntéseket hoz a közösségéért.
A könyv ezekből építkezve olyan releváns és aktuális témákban ad gyakorlati tanácsokat, mint
hogy mit érdemes átgondolni a régióba költözéskor,
hogyan lehet fenntarthatóan építkezni és gazdálkodni,
a tájjal és a helyi hagyományokkal harmóniában élni, minimalizálva a konfliktusokat az itt élőkkel,
a helyi adottságokra építve sikeres, de környezetileg is fenntartható vállalkozásokat, turisztikai szolgáltatásokat fejleszteni
és együttműködő közösségeket kialakítani.
Harmadik könyv: Egy régió eszköztára
Mit tanulhatunk a Balaton-felvidéktől? Mik azok a helyi gyakorlatok, amiket érdemes tovább erősíteni és ezek hogyan építhetők be más, hasonló adottságokkal rendelkező régiók gyakorlatai közék? Mi a Balaton-felvidék jövőképe? A sok lehetséges verzió közül hogyan haladhatunk olyan irányba, ami a régióban élők és a táj érdekeit egyaránt szolgálja?
Háromrészes Balaton-felvidéki eszköztár záró kötetében a régió örökségével és jövőjével foglalkozó TÁJTÉKA program elmúlt 2-3 évének tapasztalatai kerültek összegyűjtésre és összegzésre. A könyvben olyan autentikus szereplők is megszólalnak, akiknek munkássága meghatározó a régió jelenét és akár jövőjét illetően is, vagy éppen olyan perspektívából szemlélik az érintett kérdéseket, amit érdemes mindenkinek megismernie.
A könyvekről bővebb információ ide kattintva érhető el.
November 16. és 19. között a jazz sokszínűsége kerül fókuszba Európa Kulturális Fővárosában, Veszprémben. A Veszprém Jazz Fesztiválon a jazz nemzetközi sztárjai mellett progresszívebb, határműfajokkal kísérletező előadók, valamint fiatal magyar jazzisták is bemutatkoznak. A négy nap során olyan előadók váltják egymást a Hangvilla és az Expresszó színpadain, mint Erik Truffaz, a Scary Pockets, Manu Katché, Bill Frisell, Jojo Mayer, a Boticelli Baby, The New Mastersounds, a Kéknyúl és a Nagy Emma Quintet, míg a Papírkutyában a Snétberger Alapítvány növendékei adnak ingyenes koncerteket.
A fesztivált a magyar közönség egyik kedvenc trombitása, Erik Truffaz nyitja november 16-án, aki a post-bop, a modális, a fúziós, az elektronikus, a hip-hop, a rock, a pop és a globális népi hagyományok nu-jazz ötvözésének úttörője. Őt a világ legnevesebb jazzgitárosainak egyike, a Grammy-díjas Bill Frisell és Triója követi. Bill Robert Planttől Elvis Costellón át Marc Ribotig és Norah Jonesig a nemzetközi rock, pop és jazz szakma legnagyobb neveivel dolgozik együtt, jellegzetes effektjei és „éneklő” játéka stílusának védjegyévé váltak. Bár Manu Katché elsősorban a jazz mellett elkötelezett muzsikus, sokan a pop-rock világából ismerhetik, hiszen rengeteg sztár, köztük Sting, Tori Amos és Peter Gabriel lemezein működött közre. A dobos kvartettje élén a fúziós jazz kortárs irányait tárja a veszprémi közönség elé. A cseh Tygroo hangzásának alapját a dob és a fúvós hangszerek adják, zenéjükben a jazz mellett jól megfér a balkán funk és klezmer hiphop is. A nyitónap magyar fellépői az idén Walking on the Planet címmel friss albummal jelentkező Antal Gábor Trió, valamint az akusztikát a finoman adagolt effektekkel színező, a pszichedélia és az improvizatív kalandozások felé is nyitó Bujdosó Trió lesznek.
Scary Pockets
A pénteki napot várhatóan táncolással kezdi a fesztivál közönsége, a feltartóztathatatlan energiájú Boticelli Baby zenéjében ugyanis a swing, a blues, a punk és a balkáni mulatós keveredik. Őket Takuya Kuroda követi, aki napjaink egyik legizgalmasabb trombitása és zeneszerzője, a dallamok és a groove-ok oda-vissza repülnek dalaiban. Ha létezik az európai jazz-színtéren szupergroup, a Nils Landgren harsonás-énekes nevével fémjelzett 4WD, biztosan kiérdemli ezt a címet, a zongora mögött ugyanis Michael Wollnyt, a doboknál Wolfgang Haffnert, míg nagybőgőn Lars Danielssont hallhatjuk. A country & western – vagy saját megfogalmazásuk szerint country & eastern – stílusban utazó zenekar, a lengyel Mitch & Mitch kilencfős big band felállásban érkezik Veszprémbe. Magyarország egyik legjobb zongoristája, Tálas Áron triója egyéni hangzásvilágot alakított ki, amelyben a jazz harmóniai, ritmikai elemei mellett népzenei és klasszikus zenei hatások is tetten érhetők. A Parvaro 2022 májusában a Bartók Béla Konzervatórium falai között alakult meg, akkor még Sárközi Dina Quintet néven. Zenéjükben a jazz a fusion, a folk és a rock műfajokkal keveredik, a csapatban több kiváló énekes van, ami lehetővé teszi, hogy a vokálokra nagyobb hangsúlyt fektessenek, ezzel is színesítve a megszólalásukat.
A szombati napot a dobos legenda, Jojo Mayer nyitja, aki Me/Machine elnevezésű szólóprojektjében azt vizsgálja, hogyan tud egymással szimbiózisban létezni az ember és a digitális technológia. Izo FitzRoy a blues, a gospel és a soul műfajokat sajátosan átformáló londoni énekesnő, aki a brit főváros zenei színterének egyik legerősebb kortárs hangja. Legújabb albumán a 21. századi, egyedülálló nők sorsáról énekel. A Veszprém Jazz Fesztiválon adja első magyarországi koncertjét, az ismert slágerek funk-újragondolásaival világhírnevet szerző Scary Pockets. Utánuk a kilenctagú, a Tower of Power énekeseként ismertté vált Hubert Tubbs vezette Horny Funk Brothers funk-soul szekciója kőkemény groovokkal és izgalmas fúvós szekcióval bizonyítja, hogy a zene élőben fogyasztva üt a legnagyobbat. A SunMa az ország egyik leginnovatívabb zenei producere, Koroknay András projektje. Dub-ban gyökerező, azt rengetegféle más stílussal ötvöző meditatív zenei világát Klausz Ádám dobossal és Kálmán András billentyűssel kiegészülve live set formájában viszi színpadra. A modern, kortárs jazz új generációs képviselője, a Nagy Emma Quintet 2018-ban robbant be a hazai jazz-színtérre. Hangzásuk formálásában fontos tényező a kísérletező szellem, a szerzeményekben egyenlő hangsúllyal kapnak helyet kemény dob groove-ok, szabad improvizációk, dal formájú kortárs kompozíciók. A jazz, hip-hop és soul műfaji alapokat a magyar underground hip-hop szövegvilágával kifinomultan összeeresztő zïp zárja az estét, akik leglazább és néha legszívbemarkolóbb sorokat pakolják színpadra, elképesztő zenei alapokkal megtámasztva.
Kéknyúl
Vasárnap a Kéknyúl a Veszprémi Jazz Fesztivál közönségének is bemutatja nemrégiben megjelent, 2 Much 2 Soon című lemezét. Az album jól ismert alapokból építkezik, azonban a Premecz Mátyás és Andrew Hefler vezette zenekar csavar egyet a képleten. De van, ami örök: egy amerikai énekhang és egy hatalmas Hammond orgona. A 2022 őszén alakult Daveform Kvintett tagjai – Szegő Dávid, Varga Dániel, Subicz Gábor, Oláh Krisztián és Hock Ernő – mindannyian megkerülhetetlen alakjai a magyar jazz és könnyűzenei életnek. Zenéjükben az amerikai, skandináv és balkán jazz egyedi, izgalmas fúzióját hozzák létre, teret engedve a nagy ívű improvizációknak is. A Veszprém Jazz Fesztivál koncertprogramját a kortárs brit funk-soul meghatározó produkciója, a The New Mastersounds zárja, akik azon kevesek közé tartoznak, akik képesek igazi soul ízt adni a funknak.
A Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa programmal egyik kiemelt célunk, hogy Veszprémben az élő zene minél több ember életének és mindennapjainak aktív részévé váljon. 2019 óta az UNESCO Zene Városa cím birtokosaiként is rengeteg energiát fektettünk abba, hogy a városban – elsősorban a tanulás, a zenei nevelés révén – még inkább meglegyen a nyitottság a kuriózumok és a minőségi élőzene csúcsteljesítményei iránt
– emelte ki a Veszprém Jazz Fesztivál kapcsán Nagy Krisztián, a VEB2023 EKF projektmenedzsere.
A Veszprém Jazz Fesztivál négy nap alatt közel 30 koncerttel várja a műfaj rajongóit a Hangvilla, az Expresszó és a Papírkutya színpadain. A helyszínen Kleb Attila fotográfus jazz világsztárokat bemutató portréiból is látható lesz kiállítás. A fényképek a fellépés előtti, vagy utáni pillanatokban készültek backstage-ben, a színfalak mögött. Emellett a programot Blasius kiállítás és workshop is színesíti.
Szeptember 25-én az Országos Múzeumpedagógiai Évnyitóval vette kezdetét a Múzeumok Őszi Fesztiválja rendezvénysorozat, amely egészen november 12-ig kínál izgalmas programokat az egész országban. Az idei koncepció a tudomány és a technológia témakörök mentén lett kialakítva, ezen belül is kiemelt figyelemmel a természettudományok és a múzeum kapcsolódási pontjaira, valamint a tudományos eredmények hiteles kommunikációjára. Másfél hónapon keresztül közel 130 múzeum részvételével több mint 700 féle program csalogat múzeumi látogatásra.
Az évadnyitón átadták a múzeumpedagógiai nívódíjakat, a múzeumpedagógiai életműdíjat és a Családbarát Múzeum-elismeréseket is.
Négy múzeum részesült Múzeumpedagógiai nívódíjban: a Ferenczy Múzeumi Centrum, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Szépművészeti Múzeum, valamint a Tomory Lajos Múzeum.
Különdíjat négy múzeumnak – a MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ, a Kuny Domokos Múzeum, a Néprajzi Múzeum és a Pénzmúzeum – adtak át.
Kilenc intézmény pedig Családbarát múzeum-díjat kapott: a Gödöllői Királyi Kastély, a Duna Múzeum, a MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ, a Tomory Lajos Múzeum, a Művészetek Háza Veszprém, a Soproni Múzeum, a Balatoni Múzeum, a Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont, valamint a Deák17 Gyermek és Ifjúsági Művészeti Galéria.
Több mint 40 fővárosi és 80 vidéki helyszínen 18. alkalommal várja gazdag programkínálatával a látogatókat a Múzeumok Őszi Fesztiválja. A 2023-as rendezvénysorozat célja, hogy felhívja figyelmet a múzeumi élet innovációira, a múzeumokban őrzött tudás megosztásának újszerű lehetőségeire és módjaira, illetve a múzeumok kompetencia–, és készségfejlesztésben betöltött szerepére.
A Balatoni Múzeum október 8-án őszi családi nappal, október 29-én Mesterségek Napjával, november 5-én pedig történelmi és irodalmi sétával várja kicsiket és nagyokat. A részletes program ide kattintva érhető el.
A Múzeumok Őszi Fesztiváljának teljes programja itt található. Nyitókép: a Balatoni Múzeum épülete (forrás: balatonimuzeum.hu)
Számos fontos dolog forrt egybe az idők során a Balatonnal. A jó bor például egészen biztosan ott van az elsők között, ami eszünkbe jut a kedvenc tavunk kapcsán. Évszázadokra visszanyúló hagyománya van a térségben a szőlőművelésnek és a borkészítésnek. Mikor idéznénk meg mindezt, ha nem szüret idején?
A 18–19. században hagyományosan meghatározott volt a szüret időpontja, valamilyen jeles naphoz kötődött Szent Mihálytól (szept. 29.) Simon-Júdás (okt. 28.) napjáig. Az Alföld több vidékén Szent Mihály-napkor kezdték a szüretet, a Dunántúl nagy részén és Erdélyben Terézia (okt. 15.), a Balaton és Kőszeg vidékén Orsolya (okt. 21.), Tokaj-Hegyalján Simon-Júdás (okt. 28.) napján.
„A szüret a XVI. és XVII. században igazi sátorosünnep volt, melyre még a hadviselő vitézek is hazasiettek. Városaink statumai szerint szüret idején még a törvénykezés is szünetelt!”
Bár rengeteg fáradsággal jár, a szüret mindig többet jelentett fizikai munkánál: az év legjelentősebb társasági eseményi közé tartozott, melyet számos fontos hagyomány övezett. Összegyűlt ilyenkor az egész család, aki csak tudta, kivette a részét a munkából. A lányok, asszonyok szedték a szőlőfürtöket, a férfiak pedig hordták a teli puttonyokat a pincékhez, présházakhoz, ahol megkezdődött a szőlő feldolgozása. Tréfálkozástól, énekszótól volt hangos ilyenkor minden.
„Hangzik a nóta, dalok, lövöldözés, röppentyűk látszanak a légpályán, rajgók a föld színén, öröm és vígasság van mindenűtt, mint bortermő földekhez illik” – meséli egy 19. századi leírás.
A szüret általában több napig, sőt akár több hétig is tartott, a kemény munka végét pedig a legtöbb helyen bállal, mulatsággal ünnepelték, amely pártalálási szempontból is kiemelt eseménynek számított.
Idézzük meg régi idők szüreteit a Fortepan fotósorozatával, amely 1959-ben született Badacsonytomajon.
Fotók: Dohi Gabriella
Fotó: Dancsecs Ferenc
Fotó: Dancsics Ferenc
The Brand New Heavies
Tony Hadley
Son Mieux (fotó: Philine van den Hul)
Morcheeba (fotó: Michelle Hayward)
A képek forrása a Csodabogyós-barlang 
A kép (és a nyitókép) forrása a 
Scary Pockets
Kéknyúl
