Balatonfűzfőn 2016-ban uniós forrásból építették ki a parti sétányt, amelyet a nyár folyamán a játszótérrel együtt már birtokba is vehettek a lakók és az ott nyaralók. Amíg az ember okozta megváltozott természeti viszonyok miatt nem kellett beavatkozni.

A Sirály utcából indul a kikötő felé, elhalad a kikötő és nyaralók közötti szakaszon a Mikádó játszótér mellett, majd 900 méter hosszan elnyúlik egészen a strandig.

Nagy előnye, hogy összeköti a balatoni kerékpárutat a part egy szakaszán és nem az utcán a lakóházak között kell tekerni. A beszámolók szerint nagy igény volt már egy ilyen sétány megépítésére, a helyieknek és helyben nyaralóknak régi vágya volt, hogy le lehessen menni úgy a partra, mint Balatonalmádiban vagy Balatonfüreden.
A sétány építésekor a Balaton partját vadregényes, eredeti állapotában őrizték meg (igazából nem nyúltak hozzá), buja növényzet, cserjék, természetesen kialakult öblök, vízbe hajló fák jellemezték. Kutyánkkal sokszor sétáltunk arra, szeretett begázolni a vízbe a természetes kopás és más kutyák által kikoptatott lejárókon. A nádas sűrű volt, a fák cserjék elvadultak, össze-vissza gondozatlanok – mint a természetben ez lenni szokott.

Fehér kócsag az említett partszakaszon eredeti állapotában

Ez nem olyan rég szinte teljesen eltűnt. Balatonfűzfő Város Önkormányzatának facebook oldalán jelent meg, hogy sürgős védelmi intézkedésekre volt szükség. Ahogy írják,  „A Balaton vízszintjének szabályozás szerinti megemelése és a viharos időjárás következtében a part menti rész úgynevezett elhabolódása kezdődött. Több fa kidőlt, a partfal megtámasztása jelentős mértékben csökkent. Ráadásul a hullámok a part vonalában évente nagyjából egy métert is elmosnak, így ha idén nem végezzük el ezeket a munkálatokat, veszélybe került volna az uniós forrásból épített parti sétány is.”

Ugyanonnan fotózva két kép.

Ilyen volt

Nem csak a csónakom tűnt el nyomtalanul, de a parti flora és fauna is.

Teljesen érthető és nyilvánvalóan szükség volt ezekre az intézkedésekre. A sétány egy részén már valóban közel volt a Balaton. A helyreállítást úgy kell elképzelni, hogy a partszakaszon a fák 90 %-át kivágták, a part szélét kitámasztották cölöpökkel, megszüntették az öbölszerű bemélyedéseket, köveket raktak a meder szélére, és az összes cserjét is és aljnövényzetet eltakarították, amely a területen található volt. A talaj most csupasz föld, 42 facsemete szakítja meg annak szomorú egyhangúságát. Mindannyian tudjuk, hogy a fák, amelyeket ültettek, még jó ideig nem lesznek testes, kifejlett fák.
Hogy miért kellett pár fa kivételével minden növényzetet elvinni?
Kerestem telefonon Szanyi Szilviát, a település polgármesterét, aki kérdésemre elmondta, mindenképpen szükség volt a part kiegyenesítésére, újratöltésére, mert a Balaton nemsokára alámosta volna a parti sétányt. Hatalmas munkagépekkel feltöltötték a talajt, köveket hordtak a felszín alá, hogy biztosítsák annak stabilitását. Elmondta, a facsemeték az itt található kedvező viszonyok között gyorsan nőnek, néhány éven belül ismét zöld lesz a sétány melletti terület.

Értem. Tudom is, hogy ez így pontosan igaz. De azt is tudni kell, mik az eredeti okok, és ebben a polgármester is adott némi támpontot:

• A Balaton vízszintjének szabályozás szerinti megemelése –> azért kellett a vízszintet megemelni, mert a globális felmelegedés, nagy meleg miatt a Balaton vízszintje már sokszor nyár közepére rendkívüli mértékben csökken, magyarul a víz elpárolog a Balatonból. Ezért az az ötletszerű megoldás jutott az érintettek eszébe, hogy ha eleve magasabb a vízszint, akkor az elpárolgás után mégiscsak több marad. Ki tehet minderről? AZ EMBER, aki az egész Földön a klímaváltozás kiváltója…
• A Balaton vízszintjének szabályozás szerinti megemelése –> másrészt azért kellett a vízszintet megemelni, mert a Balatonra alkalmatlan, irreálisan nagy elektromos jachtokat vezetők érdekcsoportja ezt kívánta. Ki tehet minderről? Az, aki enged ennek az érdekcsoportnak, újra csak maga AZ EMBER.
• néhány éve a sétány strand felől eső felén szörf klub kezdte meg működését. A polgármester asszony elárulta, hogy jelentős nádritkítás történt akkor annak érdekében, hogy a stégüket behelyezhessék a vízbe. A nádasok védett területek a Balaton teljes területén, jogszabály szerint tilos minden olyan tevékenység, amely kárt okoz az állományban. A Balaton mederterülete ugyanis kiemelt jelentőségű természetmegőrzési Natura 2000 terület. A károkozókat, ha felelősségre is vonták, a tényen nem változtat, hogy a part elmosódása ekkor, emiatt indult meg.

Ilyen volt

Ilyen lett

A magas vízszint ráadásul azért sem jó a Balatonnak (eltekintve attól, hogy most egy teljes élőhelyet pusztult ki a parton és part mentén), mert a víz nem tud a szokásos módon felkeveredni, ezért történik olykor algásodás a Balatonon.

Tavaly még néha láttunk egy-egy kócsagot leszállni egy vízben korhadó farönkre, teknőst is, amint egy halat rágcsált, pézsmapocok szaladt át bokortól vízig retúr jeggyel, hangya kolóniák szorgoskodtak álló nap, a fák árnyékában pedig vadkacsák pihentek. Nem állítom, hogy ezek egyike sem fog idén megtörténni. Azt azonban biztosan tudom, hogy éjjel felébredtem, hogy fáj ez nekem. Hogy ez is egyike volt az utolsó vadregényes helyeknek, amely még kicsit a természetes élővilágra emlékeztetett. Tönkretesszük a Földet.