Amennyiben foglalkoztatják Önöket olyan témák, mint a környezetvédelem vagy bolygónk állapota, érdekes beszélgetést ajánlok figyelmükbe. Az azeletmegminden.hu weboldalon A vadon szava és a beszorított Balaton címmel Jordán Ferenc biológussal beszélget Tóth Szabolcs Töhötöm eltűnő vadonokról, kihaló fajokról, valamint a Balaton körbebetonozásáról. Ez az írás ennek a beszélgetésnek az összefoglalója két részben. Ez az első rész.
A vadon szava és a beszorított Balaton című beszélgetés David Attenborough Egy élet a bolygónkon című 2020-as filmjének említésével indul, amelyről fontos tudni, hogy egy valódi jelzés az emberiségnek, kiemelve, hogy a természet eltűnőben van. Ezt Jordán Ferenc megerősíti, és kifejti, hogy a Föld több tízezer éves történetében milyen pusztításnak állt neki az ember.
A legnagyobb probléma jelenleg a Golf-áramlat eltérülése, ez minden eddiginél „nagyobb eredmény”. Elmondta továbbá, hogy a természetes élőhelyek hálózatait tönkretesszük, általa az ökoszisztémák kölcsönhatás rendszereit, közben mi magunk kiépítünk egy globális kereskedelmi közlekedési hálózatot, ezáltal a természet rendjét megbontjuk, a hálózatait szétvagdossuk, építünk helyette egy emberi hálózatot egy közlekedési hálózatot, egy migrációs hálózatot. Tehát rengetegféle olyan kölcsönhatást hozzunk létre, amelyek eddig nem voltak. Kezdjük megérteni, hogyan függenek össze a mechanizmusok, a trópusi őserdők irtása + az óceán áramlása + a biodiverzitás összefüggenek egymással. Ezek gigantikus méretű globális összefüggések. Most látjuk, hogy a végtelenségérzés eltűnt, sikerül bizonyos halfajokat a kihalásig kipusztítani, sikerül annyi szemetet a vízbe dobni, hogy az óceánokban úsznak a szemétszigetek.
Tehát amit Magyarországon csinálunk, az is összefügg azzal, ami Chilében vagy Taivanban történik, hangsúlyozta. Ezután Jordán Ferenc a pandémia kialakulására tért rá, elmondta, a természet minket is kordában tart és a járványok kialakulása egy egyszerű és természetes folyamat, az ökológiai rendszerek így tartják magukat egyensúlyban. Ha egy állat pl. megszaporodik, arra előbb-utóbb megtalálja egy parazita és megritkítja. Így működik a természet. Sokan vagyunk és ez egy aranybánya, annak, aki meg tud minket fertőzni.
A kérdező azzal definiálta a biológust a beszélgetés elején, hogy úgy szokták hívni, ő a magyar tudós, aki megjósolta a koronavírus járványt. De hogy mi az összefüggés a között, hogy az ember rombolja a természetet és hogy nagyobb eséllyel talál meg minket a vírus? A kérdésre a biológus úgy válaszolt, hogy a kutatók 30-40 éve ezt már mondják, számukra triviális dolog volt, csak az emberek és sajnálatos módon a törvényhozók számára nem volt triviális. Vadon élő állatról emberre kerülő vírus idézte elő, ennek oka, hogy a kettő közötti távolság lecsökkent, azáltal, hogy pusztítjuk a természetes élőhelyeket. Itt az igazi értékes vadonról beszélünk, amelyből egyre kevesebb van. A denevér az olajpálma liget szélén élve már nem nevezhető vadon élőnek, inkább félig emberi, félig lepusztult természeti környezetben élő állatoknak.
Hogy miért baj, hogy eddig csinált valamit száz faj, és most az ember által kontrollált területen ugyanazt 10 faj is képes elvégezni, a 90 másik pedig eltűnt? A válasz úgy hangzik, hogy ha tökéletes állandóság venne körül minket, akkor a biodiverzitásra nem lenne szükség. Felesleges lenne 500 féle fonalféreg a talajban, viszont a biodiverzitásnak pont az a értelme, hogy a körülmények általában változnak. Akkor az ökológiai rendszerek úgy tudnak fennmaradni, hogy a biodiverzitás ad nekik egyfajta biztosítást. Mert ha pl. az átlaghőmérséklet felmegy 1 fokkal, vagy lejjebb megy 1 fokkal, akkor nem biztos, hogy ugyanazok az élőlények lesznek sikeresek. Lehet, hogy onnantól a 400 féle fonalféregből a legsikeresebb 5 már nem érzi jól magát, de lesz másik 7, akik már jól érzik magukat. Tehát ahhoz, hogy a természet jól működjön, szükség van a biodiverzitásra. Jó példa erre ,hogy aki elmegy fordítani, de csak egy nyelven tud, lehetséges, hogy nincs mindig munka. De ha valaki 5 nyelven beszél, akkor annak mindig lesz munka, mert olyan nincs, hogy egyszerre 5 nyelvből nincs fordítás.
„Általánosságban igaz, hogy egy jól működő, bonyolult, egészséges ökológiai rendszer ellenállóbb az invazív fajok ellen, a klímaváltozás szemben, a környezetszennyezéssel szemben, mert tud reagálni. Lehet, hogy egy faj ki fog halni, de lesz másik, aki a helyükre lép, tehát fent tudja tartani a folyamatokat.” A folyamatok tehát nagyon lényegesek a környezetvédelemben is. Nem elég megszámlálni, hány hal pusztul ki, meg kell vizsgálni, hogy mi történik, ha kis erdőfoltokból kivesszük az összes mókust, vagy az összes harkályt. Észak- Amerikában az 1960-as években végeztek ilyen kísérleteket sziklás tengerpartokon, 2×2 méteres területeket lekerítettek. Több százszor, több ezerszer megismételték, egyikből kivették az összes tengerisünt, a másikból az összes kacsakagylót, a harmadikból az összes tengeri makkot, és nézték, hol mi a hatás. Ezek fantasztikus eredményeket hoztak, amelyek megalapoztak számos ökológiai tudást. e
A beszélgetés második felét jövő heti cikkünkben olvashatják.
A szerzőről
