162 éve, 1859. szeptember 30-án született Benedek Elek. Születése napján tartjuk a népmese napját. Életét egy hihetetlenül érdekes film segítségével idézzük fel. 

Elek apó emlékét, ahogy néhány könyvében nevezik a meseírót, az Istenke bicskája – Benedek Elek ismeretlen élete című film segít felidézni az interneten  a Petőfi Irodalmi Múzeum jóvoltából, amely négy epizódban meséli el a meseíró életének kevésbé ismert részleteit.
„Általában idős emberként látjuk, fehér szakállal, magyaros ruhában”, hangzik el a részben színészekkel eljátszott videó elején.  Annyit tudunk róla, hogy meséket írt. Erdélyi, székely ember, ezt is tudják róla sokan, aki úgy vélte, mindig a gyengéket kell védelmezni és nem az erősek mellett tündökölni. „Egész életútján keresztül így nyilvánul meg nagyon erős és makacs igazságérzete”, halljuk Bíró Boróka megszólalótól Erdélyből, aki Benedek ükonokája. A harcosság különleges védjegye volt, ez sokszor meséiben is megjelenik.

A Csík déli részén elhelyezkedő Kisbaconban született. Születése után bátyját, Ignácot egy vadkan halálosan megsebzi, a család belebetegszik a tragédiába, nincs erejük foglalkozni az újszülöttel,  egy szolgáló viszi el megkeresztelkedni, még az Elek nevet is ő választja neki.

„A folklór gyerekkorában úgy vette körül, mint a levegő”, tudhatjuk meg. Nagy regélő az édesapa, de visszaemlékezései szerint egy 13-14 éves zsellér leányka Rigó Anis vezette be Tündérországba, de ezeket a történeteket valóságként fogta fel.

Megszólal a videóban Bardócz Orsolya, a meseíró másik ükonokája is, aki kiemeli, hogy merni kell mesélni, magunktól, saját fejünkből. Szó van a gyerekek félelmeiről, amelyeket megfogalmazni sem tudnak, de a mesék segítenek ezeket feldolgozni.   Élete túlnyomó részét Budapesten tölti, olyan polgári környezetbe kerül bele, ahol nagyon keveset tudnak népi kultúráról, Erdélyről, Székelyföldről. Az egyetemet nem fejezi ugyan be, de küldözgeti írásait a lapoknak, de nem közlik. A nagyravágyó székely fiú megszégyenülve tér haza Kisbaconba, úgy érzi felsült Budapesten. Öngyilkossági kísérlete kudarcba fullad, és másnap még egy jó hírt is kap. Tárcanovelláinak egyikét megjelenteti az Ellenőr című budapesti napilap.

Visszatér Budapestre és a Budapesti Hírlapnál próbál szerencsét, ahol hamar befogadják. A Zeke becenévre hallgató fiatalember megismerkedik leendő feleségével, Fischer Máriával. Benedek Elek 30 évesen a képviselőválasztáson jelölteti magát és bekerül a parlamentbe, ahol a gyermekirodalomért küzd. Szűzbeszédében a gyerekirodalom általános helyzetét ismerteti. Dilettáns, tehetségtelen írókra, külföldi nyelvről silányul magyarra fordított mesékre panaszkodik. Tanüggyel is foglalkozott, felszólalt a testi fenyítés ellen.  Politikai pályafutása hamarosan véget ér. Az 1893-as évben beleveti magát az írásba és publikálásba, ekkor már négy gyermek apja.  1900-ban a Kisfaludy Társaságnak is tagjává vált. 1921-ben hazatért a trianoni békeszerződés által Romániához csatolt Kisbaconba, ahol tehetségeket fedezett fel, lapokat szerkesztett. Elsőként adott ki olyan mesegyűjteményeket, amelyek román ill. szász mesék voltak. Egyike a Cimbora című lap, amit rendkívül népszerűvé tett, majd sajnos rossz kezekbe került a lap és tönkrement. Olvasóit unokáinak hívta.

1929. augusztus 17-én, 69 évesen munka közben agyvérzést kapott. Utolsó leírt szavai ezek voltak: „fő, hogy dolgozzanak”.