Az egykor államosított vízimalom, ahonnan még a patakot is elterelték

Az egykor államosított vízimalom, ahonnan még a patakot is elterelték

185 views
0

A vízimalmok országa is lehettünk hajdanán, annyi folyóvizünk van, sajnos, ezek a malmok mára már csak látványosságnak számítanak. A jellegzetes fakerék egy faluban mindig hívogató elemnek számít. Mi is beszámoltunk már Örvényesről, ahol korabeli vízimalmot tekinthetünk meg. Ezúttal Nemeshanyra látogattunk, vezetőnk Elemér bácsi, a hajdani molnár fia volt.

Devecsertől mindössze 7 kilométerre található az a kis település, amelyről legelőször Bartos Erika gyermekeknek írt verseskönyvében olvastam. Akkor még nem tudtam, hogy a település, és benne a Vízimalom valóban létezik. A kedves kis épületekkel bíró község nevének előtagja kisnemesi lakosokra utal, míg másik része, a hany (akár a Hanság) a mocsár, láp, ingoványból keletkezett. Hany néven már egy 1338-as oklevél is említi. A wikipédia így ír róla: „A nevét 1230-ban már említik. Egy részét akkor már nemesek birtokolták, másik része várföld volt. Két község török idők alatti-utáni összeolvadásból alakult ki a falu. A török megszállás alatt majdnem teljesen elnéptelenedett. A visszatérő nemesek újjáépítették és felvirágoztatták a községet. A törökök kiűzése után egészen a jobbágyfelszabadításig nemesek lakták. A nemesi rangot a csehek elleni harcban kapták a falu lakói.”

A legértékesebb ékszerdoboz a községben azonban kétségtelenül a Csizmadia vízimalom, amely mellett képtelenség úgy elmenni, hogy meg ne állnánk egy kicsit. Az útról is látszik ugyanis a csodálatos kerék, amely egykor a Kígyós-patak vizében forgott több társával együtt.
A nagy múltú, akkor még Hary-malomról a család legidősebb tagja, Csizmadia Elemér így mesélt a Partlapnak:

1907-ben dédapám, Háry Mihály molnár építtette meg a vízimalmot. A patak abban az időben 9 malmot hajtott. A patakot az államosításkor elterelték, az épület elkerült a családtól. A malmot 1952-ben államosították, ezután be sem léphettünk a magtárként használt malom épületébe.  Húsz évvel később sikerült  üres, lepusztult állapotban visszavásárolni.

Ahogy honlapjukon írják, 2001-ben Elemér bácsi fia a család iránti tiszteletből és szeretetből elhatározta, hogy megmenti az örökséget, felújítja és ezzel megvalósítja nagyapja álmát. A család egy emberként állt mellé és 2003-ban már az első látogatókat fogadták a vízimalomban. Sajnos, a patak már nem itt folyik, egykor kanyargós medrét 1964 körül szabályozták, az alsó szakaszon több helyen új és mélyebb mederbe terelték, mivel korábban többször kiáradt. Tudvalevő, hogy a helyiek volt, hogy kézzel horgásztak az elárasztott földeken.

A malomban Elemér bácsi kíséri körbe a látogatókat, megmutatja a már újra beszerzett korabeli eszközöket, berendezéseket, és elmeséli a malom történetét. Láthatjuk a malom részeit: malomkő, garat, szita, rosta, magtárak.

Csizmadia Elemér / Fotó: Partlap

A malom vendégházként is üzemel, a Malomkő Fogadó és a Vízimolnár Vendégház kétágyas szobái mintegy 30 fő befogadására alkalmasak. A malommal szemben egy korábbi tároló épületben A régi eszközöket, játékokat is látunk kiállítva.

A malom területén egyéb játékra is van lehetőség, a fa mászókák mellett megsimogathatjuk Rozit, az egyéves kis csacsit, aki olyan tündéri módon viseli a simogatás, abajgatást, amit én még szamaraknál nem tapasztaltam. Nemrég vesztette el társát, a tizenegy-két éves Matyi nyár elején pusztult el.

Az ember a természeti energiák közül legelőször a vizet hasznosította. Először a vízszintes vízikereket használták, a hegyvidékeken, ahol gyors folyású patakok voltak. Ennek a típusnak az unokája a turbina, amely kevésbé helyigényes. A függőleges kerékből létezik felülcsapó és alulcsapó vízikerék. Nem is gondolnánk, hogy a vízimalmoknak milyen nagy múltja van hazánkban. A mindenféle patak és folyam kiváló lehetőségeket adott Magyarországon a vízimalmok meghonosodásának. Már a 11-12. századból találunk utalásokat a Mecsek, Börzsöny és Bakony vízzel működő malmaira. A hegyvidékeken értelemszerűen több vízimalom volt, mint a völgyekben. Eleinte fából épültek, hiszen ez az anyag volt kéznél. A 20. század elejétől épültek kőből a malmok. Malomiparunk a 19. század közepétől világviszonylatban is híres lett köszönhetően a hazai fejlesztésű gépeknek. Egy településen akár 25 patakmalom is üzemelt, például Pápateszéren. Erről egyébként nemrég kiállítást is rendeztek.
Egyébként malomkőnek nem volt alkalmas mindenféle kő, csak az ún. örvénykő, amely hazánkban kevés helyen bányászható. Az ország legrégibb és legnagyobb malomkő bányája a sárospataki Megyer-hegyi-bánya volt, amely a XV. századtól működött.  A molnárok nagy ünnepe a Pünkösd, védőszentjük pedig a hidak védőszentjével azonos: Nepomuki Szent János.
A 19-20. század fordulóján a vízimalmok a technikai fejlődés áldozatává váltak, már nem voltak korszerűek, ráadásul ki voltak téve a vízhozam egyenetlenségének, így tömegesen eladták őket. Akik megtartották malmaikat, korszerűsítésre költöttek, ám az államosítás véget vetett a virágkornak. A nagy léptékű ellátást már nem bírták a malmok, így sokat lakóházzá alakítottak, termelőszövetkezeteknek kerültek eladásra, bérbeadásra. A Zala folyón 1949-ben üzemelő 35 malomból ma 16 áll és 3 üzemel csak.

 

Elemér bácsiról egyébként megjelent egy nagyszerű anyag a Magyar Krónika oldalán, amelyben visszaemlékezik édesapjára, a kezdetben prímás Csizmadia Bálintra.

Édesapa eredetileg prímás volt. Minden este hegedült édesanyának, de a molnárujjak nem hegedűsujjak, így abbamaradt a zene” – emlékszik vissza Elemér. De mint kiderült, a prímásból lett molnár cseppet sem bánta a pályamódosítást. Ahogy a fia felidézi: „Mindig azt mondta, »addig örüljetek, amíg apátok ruhája lisztes, mert addig van jó élet, addig van munka.

1952-ben jött el az a nap, mikor a jó életnek vége szakadt, az épületből mindent kiszórtak, a berendezéseket elhordták, a téesz gabonatárolónak jelölte ki az ősrégi  malmot. Az idős Bálint 1972-ig várt, míg visszavásárolhatta, de már felújítani nem tudta. Ezt megtették unokái, akik Herend közelében találtak egy szinte ugyanolyan malmot, amelynek berendezését megvásárolták, és múzeumként újjáéledt a malom.

Felhasznált források:
https://viza.nagykar.hu/irasok/10719/1.html
https://www.turistamagazin.hu/hir/vizimalmok-egykor-es-ma-magyarorszagon

http://www.marcal.hu/kigyos.php

 

 

A szerzőről