A Balaton 22 000 évvel ezelőtti keletkezéséről legelőször biztos, hogy nem földrajz órán hallottunk, hanem bizonyára már az óvodában is, amikor mese formájában a keletkezéséről mesélt az óvónéni. Akár hisszük, akár nem, tény, hogy a Balaton keletkezésének mondavilága több mint érdekes és megannyi lehetőséget rejt magában. A legismertebb talán mind közül a verzió óriásokkal, ahol is az eldobott kő helyén víz buggyant elő. Most egy csokorba szedtük a ma fellelhető mondákat. Olvasás  közben gyönyörködjenek munkatársunk Tihanyban készült fotóiban. 

Az Arcanum oldalán például, ezt találhatjuk a Balatonról:
„Több változatban ismerős a Balaton keletkezésének története. Az egyik változatot a fonyódi Molnár Pál így mondta el: „Tihany táján, a mai Forgó kútnál nagyon sokat kerüldöz a gőzhajó. Ott támadt a Balaton. Ez úgy vót, hogy egy juhász őrizgette a nyáját. Megharagudott a kutyájára, mert az nem oda ment, ahová küldte. Fölkapott egy követ, utána dobta. Ahova a kő leesett, onnan víz buggyant föl. Erre a juhász megijedt és futott visszafelé. Nagy víz jött utána, áradt szét. Hát így lett a Balaton.”

Egy másik változatban, amelyet Sebestyén Gyula közölt, arról olvasunk, hogy a vad óriások gyerekei csibéket csináltak, ezekből lettek a hegyek, s ahonnan a nekivalót összekaparták, ott támadt a Balaton (Sebestyén Gy. 1906a: 486).

Egy 1889-es „hydrographiai” írásban ez olvasható Aczél József gymnasiumi tanár tollából:

„Hogy a szép magyar haza, mily fö ékességét képezi a Balaton a nép szemében is, eredetien fejezi ki ezt egy monda, melyet Garay János versben is feldolgozott, mely szerint, midőn az Isten megteremtette a világot, a közepén épen a csodaszép Magyarországot, ennek szépsége anynyira meghatotta, hogy a könnye is kicsordult: ebből lett a Balaton. — A tengerből való származását gyanítja a nép, midőn egy másik regéjében azt tartja, hogy a Fekete tenger leányát a délibábot keresve, itt ütötte ki fejét a föld mélyéből, s haragos hullámait itt hagyta nálunk emlékül.”

A Magyar Néprajzi Lexikon említi meg az alábbiakat:
A Balaton környékén főként Tihanyban – többféle, egymástól eltérő változata ismeretes. A legismertebb szerint: egy pásztornak szétszélednek a kecskéi. Káromkodva hajít utánuk egy követ. A kő alól forrás fakad fel, amely elnyeli a pásztort és nyáját. A Balaton partján levő kavicsok (congeria) a vízbe fulladt kecskék körmei.

Érdekes írást találtunk egy honlapon, amelyen egy magyar nyelvleckében írnak a tó kialakulásáról:
„A nép azt meséli, hogy a Balaton körül hatalmas mocsár terült el, ahol óriások éltek. Az óriások egyszer – ki tudja, miért – összeverekedtek. A csetepatéban egy kivételével mind otthagyták a fogukat. Az életben maradt óriás, akit Balatonnak hívtak, eltemette a többit, és sírhalmot emelt föléjük – a Badacsony hegyét. Balatonnak volt egy bikája, amelynek lába egyszer mélyen belesüllyedt az ingoványba. Az óriás minden erejét összeszedte, hogy kihúzza az állatot. Ez sikerült is, ám a bika lába nyomából rengeteg víz tört fel, és elárasztotta az egész vidéket. Így keletkezett a tó, amely bikástul elnyelte az óriást, aki ma is az iszap foglya. Amikor vihar van a Balatonon, ő próbál kiszabadulni, de hiába.”

A Cafeblog oldalán találjuk az alábbi legendát:
A legenda szerint a történelem előtti időkben valaha óriások lakták be a tájat, amit a Jóisten is örömében teremtett. A Badacsony tágas fennsíkján élte mindennapjait Balaton, az utolsó óriás lányával, Haláppal.
Jó viszonyban voltak a hegy lábán elő emberekkel, Halápnak játszótársa is akadt közöttük. A fiatal emberleány azonban gyorsan felcseperedett és végleg elhagyta óriás játszópajtását. Halápot hamar elemésztette a bánat, amit az egyedüllét miatt érzett.
Miközben Balaton leánya síremlékét építette, egy nagy kõre lelt. Emlékezett rá, hogy valaha réges-régen ez a kő a sellők oltára volt. Amint megemelte, elveszítette egyensúlyát, és a súlyos teher maga alá temette. Az elmozdított kő alól víz tört föl és csak folyt megállíthatatlanul. Míg egy napon az emberek arra ébredtek, hogy a hegy lába előtt szelíden hullámzó tó ringatja lágyan a Nap sugarait.
A nagy vizet azóta is Balatonnak hívják.

Ugyanitt hosszú mesét találhatunk Szent Péter, Szent József és Jézus szereplésével, amelyben népmesei jelleggel a faluban koldusként megjelennek, de akárhova bekopognak, senki nem ad nekik enni. Végül a szegény emberhez is bekopognak, akik megosztanák velük, ha lenne mit. Itt a három koldus élelmet és minden földi jót teremt hálából a családnak, a falut pedig elárasztva bünteti meg. Ez a keletkezett nagy víz lesz a Balaton.

Ha további mesék és mondákat szeretnénk olvasni a Balatonról, a legjobb, ha ellátogatunk Tokody Klára blogjára.
Itt hosszabb-rövidebb történeteket olvashatunk szeretett magyar tengerünkről, Közép- Európa legnagyobb édesvizű taváról.

Tündérek könnye

Kiemelt kép: Louis Huard grafikája (1900)