Mennél valahova, de nem tudod, hova? Ülj autóba, irány a Balaton északi partja. A 71. úton menj el Világosvár irányába, majd érkezz meg Zalaszántóra. Itt lesz időd és lehetőséged relaxálni, megnyugodni, lelassulni, mert a sztúpa a béke szentélye. 

A zalaszántói Békesztúpa minden bizonnyal a legfehérebb épület Magyarországon. A magyarországi Buddhista Béke-Szentély Alapítvány elnökének, Bop Jon koreai buddhista szerzetesnek a kezdeményezésére jött létre, amelyhez jelentős segítséget nyújtottak a tibeti buddhista szerzetesek.  A Világosvári-hegy (316 m) tetején magasodó sztúpa a béke jelképe. Az épületet körüllengi egy sajátos nyugalom, no meg a füstölők aromája.
1993. június 17-én személyesen a 14. Dalai Láma, Tenzin Gyatso szentelte fel a sztupát és a környező erdőt. Az építményt lépcsőzetes talapzat veszi körbe a rituális körbejárás céljából. Ezt úgy kell elvégezni, hogy a sztúpa a jobb oldalunkon legyen. Benke Gábor fotósunk azért máshonnan is lefotózta nekünk.

A buddhista leírás szerint a sztúpa látogatásának módja, ha elöször is magunkban erényes szellemet alakítottunk ki és körbejárjuk a sztúpát kívül-belül. A sztúpa látogatásakor szokás az adománytétel: gyertya, füstölő vagy pénzadomány, amelyet személyes vagy általános jókívánságtételek kísérhetnek.

Magyarjaink közül Kőrösi Csoma Sándor az, aki a buddhizmust és a tibeti nyelvet  éveken át tanulmányozta. Életének legnagyobb elhatározása az volt, hogy felkutatja a magyarok ázsiai őseit, ezért indult el egyes-egyedül. Évekkel később és kilométerekkel a háta mögötta Himalája csúcsai között élt hét éven át kolostorokban cudar körülmények között tapasztalt lámák segítségével elsajátította a buddhista szellemiséget. Az egyik legjelesebb orientalista kutatónk volt, aki a tibeti szótár és nyelvtan megalkotásával az egyetemes emberi kultúrát jelentős mértékben gazdagította.

179 éve, 1842 április 11-én Kőrösi Csoma Sándor földi élete véget ért. Nevét a mai napig tisztelet övezi Tibetben és életművének tisztelegve a Mátrában is egy Sztúpa emlékezik rá.