Egyre több híradás szól arról, hogyan lehet az általunk megtermelt szemetet tárolni és újrahasznosítani. A szelektív hulladékgyűjtőket remélhetőleg egyre többen használjuk, megmaradt ételeinket, a főzéshez felhasznált zöldségek, gyümölcsök héját viszont menthetetlenül a kukába dobjuk. A természetben ez nem fordulhatna elő, ott nem keletkezik szemét. Az egyik élő szervezet hulladéka nyersanyag egy másik élő szervezet számára. Milyen jó lenne, ha az ember be tudna kapcsolódni egy ilyen körforgásba. 

Világszerte évente 1,3 milliárd tonna élelmiszer kerül a kukákba, onnan pedig hulladéklerakókra vagy égetőművekbe, miközben ennek az óriási mennyiségnek a nagy része komposztálható lenne. A komposztálás a természetben zajló körforgás tökéletes példája: a szerves hulladék – a lebontó folyamatoknak, valamint a mikro- és makroorganizmusoknak köszönhetően – értékes, tápanyagban gazdag humusszá válik, ami a talajba, vagy épp szobanövényeink földjébe forgatva azok állapotát javítja. Persze ahhoz, hogy a folyamat tökéletesen végbemenjen, időre van szükség (9-12 hónapra) és néhány feltételnek is teljesülnie kell. Ha van kertünk, nyilván tisztában is vagyunk a folyamattal.

A covid lezárás alatt magam is irigyeltem édesanyámék komposztálóját a kertben. De jó lenne, ha minden növényi eredetű dolgot kitehetnék oda és szépen beindulna ott egy folyamat, amelynek a végén hasznos, tápanyagban gazdag humusz keletkezne. Utána is néztem egy kicsit, milyen beltéri komposztálók léteznek, de aztán valahogy elsikkadt az ötlet.

Csakhogy én lakásban élek, nem is olyan egyszerű. Érdemes lenne a szerves anyagokkal kezdeni, amelyek a kuka  körülbelül 30%-át teszik ki. Közéjük tartozik a zöldségek héja, szára (pl. krumpli és répahéj, megfonnyadt salátlevél), a gyümölcsök nem ehető része (pl. almacsutka, dinnyehéj), az elszáradt szobanövények, a kávézacc, a feldarabolt luffa szivacs, sőt, még a levágott haj és  köröm is!  

Mielőtt belevágunk, érdemes felkészülnünk arra, hogy a komposztálás egy természetes folyamat, amihez bizony türelem kell. A XXI. századi ember számára talán ez jelenti a legnagyobb kihívást, hiszen mindent gyorsan, azonnal szeretne. A komposztálással az ember türelmet, odafigyelést és tudatosságot tanul.
Ilyen egyszerű, természetes, slow megoldás a COMPOT beltéri komposztáló is, amely a természetet imitálja. Az agyagedény porózussága segít a nedvesség szabályozásában, jó légáteresztő képessége pedig biztosítja a bomláshoz elengedhetetlen oxigént. Ennek köszönhetően a folyamat szagtalanul és gyorsan megy végbe. Használata nem igényel speciális tudást, gyorsan a mindennapok részévé tehető. A csomag része a komposzt aktivátor, amiben jó minőségű, semleges ph-jú szárazanyag van, ami abban segít, hogy a komposztálás során oly fontos szén-nitrogén egyensúly biztosítva legyen. Az aktivátor adja a szénben gazdag részt (a lebomló konyhai hulladék pedig a nitrogénben gazdagot) és azt, hogy kellően levegős legyen a keverék. Emellett mikroorganizmusok (baktériumok, gombák, sugárgombák) vannak benne, amelyek a lebontó munkát végzik. A használónak semmi más dolga nincs, mint hetente „megetetni” a kicsikét konyhai szerves hulladékkal!

Attól sem kell tartani, hogy túl hamar megtelik az edény, hiszen a szerves hulladék a komposztálás első felében (lebomlási rész) összeesik, térfogatának körülbelül a harmadára. Így lehetséges, hogy heti 2 liter/2 kg szerves hulladék komposztálható az edénnyel.Egy kis odafigyeléssel egy átlagos magyar háztartásnak az egész évi zöld konyhai hulladéka komposztálható, amiből 20-30 liter kész komposzt keletkezik, akár már 4-6 hónap alatt! 

És ha attól félünk, hogy fog kinézni a lakásban, megnyugtatásul ide tennék egy képet, hát nem szép?!

Fotó: recity.hu

A komposztálót Udvarnoki Tünde fejlesztette ki. Tünde több mint egy évtizeden át dolgozott a Messzelátó Egyesületben, ahol 2010 óta tartott szemléletformáló foglalkozásokat felnőtteknek és gyerekeknek sokféle természetes témában. 

Alább egy videót is találsz, amelyből megismerheted a termék használatát: