A globális felmelegedésről naponta (többször is) hallunk. Nap mint nap olvashatunk a vészjósló jelekről. Ezúttal a meleg őszről és annak hatásairól volt szó a Másfélfok egyik cikkében. Tudtad, hogy a fák stresszelnek? Erről is olvashatsz informatív leírást Kis Anna meteorológus, a földtudományok doktora (PhD) tollából.

Érdekes témát vet fel a Másfelfok.hu, mely írásban az elmúlt évek őszi átlaghőmérséklet emelkedéséről ír. Közel egy fokkal emelkedett az őszi átlaghőmérséklet az elmúlt 25 évben az azt megelőző negyedszázadhoz képest, a melegedés trendje egyértelműen kimutatható, olvashatjuk az oldalon, továbbá a cikk kiemeli ennek előnyeit. Például kitolódhat a nyaralás időszaka, amivel nehéz azonosulni, hiszen szeptembertől a legtöbb ember a munkára, iskolára koncentrál. A szeptemberi-októberi nyár valószínűleg tényleg a vénasszonyok nyara, ilyenkor kellemesebbek a nyaralások az idősebb korosztály számára, akik a hőséget nehezebben tűrik.

Fotó: Chris Liu-Beers / Unsplash

Azonban a hőmérséklet emelkedésével megzavarodik a természet – ahogy ezt szerte a világban tapasztalhatjuk, lásd sarkköri jéghegyek eltűnése – és megbomlik a körforgás. A szokásos hőmérséklet csökkenéssel a fák ledobják leveleiket, amely meleg esetén kitolódik. Ezáltal a lombhullással összefüggésben működő ökoszisztémák rendszere is felborulhat. A napsütéses órák növekedése ráadásul jótékony hatással van a mezőgazdaságra, ellenben egyes kártevők elszaporodhatnak. A költöző madarak távozása is kitolódhat, így a táplálékfogyasztásuk is felborul.

De kitér a cikk a szélsőséges hidegre is. Mint írják, a fagyos napok száma is csökkenést mutat az elmúlt 50 év őszi adatait tekintve: 1971–1995 között 16, míg 1996–2020-ban 11 ilyen nap fordult elő átlagosan. A legtöbb 1988-ban jelentkezett és az ezredforduló utáni időszakban is találhatunk olyan évet (2011), amikor magas volt a fagyos napok száma.

Érdekes szempont az őszi színekhez kötődő változás. Ha túl meleg a nyár, az megperzselheti a leveleket, és a száraz ősz korai lombhullást eredményezhet. A cikkben leírják, a magas talajnedvesség késleltetheti a levélhullást, míg a korai fagyok és erős szelek hirtelen levélhullást idézhetnek elő. Hogy a színeket pedig mi befolyásolja? A nappalok hosszának változása és a lehűlés a levelek zöld klorofill tartalmának csökkenését idézik elő, ez utóbbi továbbá meghatározza, milyen mértékben halványulnak el a színek. A hőmérséklet csökkenésével megjelennek a sárga, piros, lila színek, amelyek az éjszakai lehűléssel intenzívebbé válnak.

Ausztráliában végzett kutatások alapján az átlagosnál melegebb nyarak okozta hőstressz következtében a levelek ősszel barnák lesznek az élénkpiros és sárga színek helyett, és az Australian National University munkatársa szerint ehhez az egyre növekvő szárazság is hozzájárul. Németországban kivitelezett vizsgálatok azt mutatják, hogy a meleg augusztus és szeptember késlelteti a levelek színeződését, de a száraz szeptember, valamint a meleg május és június előrehozzák azt. 

írja a masfelfok.hu, továbbá a fák által átélt stresszről is olvashatunk ebben az olvasmányos írásban.

A kiemelt kép: davide ragusa munkája / Unsplash