A 600 négyzetméteres siófoki Szalmalabirintus 200 bálából áll, és 180 centiméteres falmagassággal rendelkezik – írja a travelo.hu.
Nem lehet kilátni belőle, így valódi kihívást jelent a kalandozni vágyók számára. Sötétedés után is lehet majd útvesztőzni, ugyanis a látogatók elemlámpát kapnak a kezükbe. Így még sejtelmesebb lesz a bolyongás.
– Az őszi szünetben minden nap várjuk az érdeklődőket. Majd egy rövid kihagyás után, a téli szezonra fókuszálva újra megnyitjuk a nagyközönség előtt – mondta a lapnak Kósz Ágota, a Balaton-parti Kft. ügyvezetője, aki azt is elárulta, hogy a hideg hónapokra további szórakoztató attrakciókkal készülnek. Többek között idén is megépítik a műjégpályát.
1 a 4
Fotók: Siófoki Hírek, az önkormányzat lapja
Fotók: Siófoki Hírek, az önkormányzat lapja
Fotók: Siófoki Hírek, az önkormányzat lapja
Fotók: Siófoki Hírek, az önkormányzat lapja
Fotók: Siófoki Hírek
Az útvesztőnek mindig nagy sikere van
– Tudomásom szerint ez az ország harmadik, a balatoni régió legnagyobb szalmalabirintusa, amit többször is átforgatunk, variálunk, hogy ne lehessen kiismerni a kivezető utat. Az ötlet az óriáskerék üzemeltetőjétől ered, aki egy másik településen azt tapasztalta, hogy az útvesztőt kedvelik a turisták. Enyingről érkeztek a hatalmas bálák, melyekből a Balaton-parti Kft. munkatársai alkották meg a különleges folyosórendszert – részletezte Kósz Ágota.
Tavaszig áll majd a siófoki Szalmalabirintus
A négy évszakos Balaton megvalósításában aktív szerepet vállaló strandüzemeltető cég az adventi időszakban is várja a látogatókat. Idén először egész évben működik az óriáskerék, de szaunázni is lehet majd a vízpartján. A Szalmalabirintust próbálják minél jobban megóvni, hogy a tavaszi időszakban is fogadja majd a kihívást kereső látogatókat.
Az eseménysorozat Kálmán Imre, a híres operettszerző tiszteletére kerül megrendezésre. A programok között koncertek, kiállítások és kulturális előadások is szerepelnek.
Kézműves sörök bemutatójával és kóstolójával várunk minden érdeklődőt október 26-án az Arácsi Népházba!
Ismét 4 sörkülönlegességet lehet majd megkóstolni: pils, meggysör, búzasör és ale kerül a poharakba a balatonvilágosi Hedon sörfőzde jóvoltából.
JazzKamra – Cafuné lemezbemutató koncert (október 26.)
Gyenesdiás
A jazzrajongók számára különleges élményt nyújt majd a Cafuné zenekar lemezbemutató koncertje.
A túra során megismerhetitek a hegy minden rejtett kincsét, feltárulnak a vulkanizmus nyomai és az itt élt emberek mindennapos élete is megelevenedik a szemetek előtt.
Fedezd fel a helyi borkultúrát és támogasd a fenntarthatóságot! Az idei Becehegyi Bortúra különleges hangsúlyt fektet a fenntarthatóságra, hiszen céljuk, hogy ne csak a helyi borkészítés hagyományait őrizzék meg, hanem a környezetünket is együtt óvjuk a jövő generációi számára. A fenntartható szőlőgazdálkodásban rejlő értékek megismerése mellett arra is figyelmet fordítanak, hogy a rendezvény maga is környezettudatos legyen.
A koncert modern zenei hangzással hozza közel a legnagyobb magyar költők verseit.
A dalokban ott lüktet a 21. század ritmusa, miközben az alkotók tisztelettel és odaadással fordulnak a magyar versek és szerzőik felé annak érdekében, hogy napjaink versolvasó és zenehallgató közönsége átélhető és átérezhető módon kerüljön közel ezekhez az örökérvényű sorokhoz. Ahogyan a versek, úgy a koncert is az emberi érzésvilág széles skáláján játszik az elmerengő, lassú versfolyamoktól a táncra hívó, pörgős ritmusokig. A koncerten elhangzanak, többek között Petőfi Sándor, József Attila, Böndör Pál, Kiss Ottó, Nemes Nagy Ágnes, Rab Zsuzsa és Weöres Sándor versei is.
A Szigligeti Turisztikai Egyesület XVII. alkalommal rendezi meg idén a híres Szigligeti Süllőfesztivált. Kulturális és gasztro élményekkel gazdagodik, aki ellátogat az eseményre. A belépés ingyenes.
Mácsai Pál szubjektív előadása a Vaszary Galéria MÁCSAI24 – Festmény-fotó-film kiállításában. A programon való részvétel a belépőjegy megváltásához kötött.
A Juhfark és a Somló speciális páros. A Somló egyedülálló, vulkanikus karakterét a Juhfark tudja legjobban közvetíteni, és fordítva: a Juhfarkra jellemző fajtajegyek a Somlón mutatkoznak meg legszebben. Az eredmény: komplex, ásványos ízvilágú, utánozhatatlan bor. A hegy borászai minden évben összegyűlnek, hogy a Juhfark legnagyobb, reprezentatív kóstolóján bemutassák a közönségnek legjobb tételeiket. A borászok maguk kínálnak, mesélnek a borokról, válaszolnak a vendégek kérdéseire. A sétálókóstoló igazi ünnep: a különleges fajta, a Somló, a közös élmények ünnepe.
+1 program:
2 vár egy csapásra.
Ötvös Sándor/24.hu
Rezi és Tátika vára igen közel található egymáshoz. Az edzettebb túrázók össze is fűzhetik egy napos túraként a két várrom felkeresését. Ősszel különösen izgalmas a környéken túrázni az erdők gyönyörű színkavalkádjában.
Gasztrofesztiválok ölelik körbe a Balatont ezen a hétvégén. Finomabbnál finomabb ételek, zene, családi program és túralehetőségek vonzzák október közepén is a Balaton környékére a látogatókat.
A Magyar Természetjáró Szövetség ingyenes közösségi túranapja, amely során közel másfélszáz túracsoporttal egy nap alatt körbejárják az Országos Kékkört.
A több ezer embert megmozgató, 2020-ban indult rendezvényt hagyományosan október második szombatján tartják. Ezen a napon a résztvevő túracsoportok kisebb-nagyobb távokat megtéve összességében teljesítik a több mint 2580 km-t, tehát az Országos Kéktúra (OKT), a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra (RP-DDK) és az Alföldi Kéktúra (AK) útvonalait. Az eseményről további információ: ITT
Az édesvizek sótartalmának növekedése (szalinizációja) világjelenség, amely a XXI. század első évtizedeiben került az érdeklődés homlokterébe. Elsődleges kiváltó oka a bányászat, a kőolaj- és gázkitermelés, az utak sózása, a műtrágyahasználat, és a tájhasználat változása. Az urbanizáció, a kommunális és ipari szennyvízkibocsátás, beépített, lefedett terület növekedése a vízgyűjtőterületen szignifikánsan növeli az iontranszportot, többek között az építési anyagok korróziója, az utak sózása és a szennyvízkibocsátás következtében. A növekvő szalinizáció hatásait a klímaváltozás tovább erősít.
A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság és az Országos Vízügyi Főigazgatóság közös, a Hidrológiai Közlöny 2024 évi 3. számában megjelent tanulmánya átfogó képet rajzol a balatonvíz kémiai viszonyainak 130 évet átívelő változásáról.
Az adatokból egyértelműen kirajzolódik, hogy a tó vizének sótartalma a tizenkilencedik század végétől a huszadik század közepéig nem változott, ezt követően azonban az utóbbi ötven évben tartós és napjainkig tartó növekedése indult meg. Az összes ion koncentráció a tó egész területén a történeti háttérnek tekinthető 450 mg/l értékről napjainkra 620-690 mg/l körülire nőtt. Eszerint a Balaton egészen az 1980-as évek elejéig édesvizű tó volt, de ma már édes-sós átmeneti vizű (1. ábra). Az élővizek sótartalma széles tartományban helyezkedik el, a Szent Anna-tóban, Erdélyben az összes ion koncentráció mindössze 10 mg/l, a Fertőben 1500-2000 mg/l, a Velencei-tóban 3000 mg/l a tengerekben pedig 35000 mg/l körüli.
Az összes ion koncentráció változása a Siófoki medencében 1891-től napjainkig
Az Északi-féltekén megfigyelt általános trenddel ellentétben a Balatonban nem a klorid-ion növekedés volt a szalinizáció fő oka. Az anionok közül a hidrogénkarbonát és a szulfát-ion növekedés is meghaladta a klorid-ionét, a kationok közül pedig a magnézium-ion koncentráció növekedés meghaladta a nátrium-ionét (2. ábra). A tó vizének összetételét alapvetően meghatározó nyolc fő ion közül egyedül a kalcium-ion koncentráció nem nőtt, mert a Balatonban jelentős mértékű mészkőkiválás következik be. Az eltérő vízjárású évek között a mészkőkiválás mértékében nagy különbségek voltak, a legkisebb érték 25 ezer tonna/év, a maximum pedig 125 ezer tonna/év volt, átlagosan pedig 75 ezer tonna/évnek adódott. Az algák és a vízinövények fotoszintézise nyaranta jelentős ún. biogén mészkőkiválást okoz, azonban az így kivált kalcium-karbonát ősszel visszaoldódik.
A Siófoki-medence vizének ionösszetétele Maucha-féle csillagábrákon 1927-ben és 2022-ben
Figyelembe véve azt, hogy az utóbbi évtizedekben a fagyos napok számának csökkenése ellenére a klorid-ion koncentráció töretlenül növekedett a tóban, annak forrását sem az utak sózásában kell keresnünk, hanem elsősorban az urbanizációban (a tisztított – szerencsére foszforban szegény – szennyvizekben, illetve a beépített, lefedett terület növekedésében). A Balaton esetében kimutatták, hogy a beépített terület részaránya az 1927-es 1,6%-os értékről napjainkra 6,0 %-ra nőtt (Petrovszki és mtsai, 2024).
A beépített, lefedett, aszfaltozott vagy térkövezett terület nagysága napjainkban is szakadatlanul nő (fotó: Vörös Lajos)
A Balaton sótartalmának növekedése a klímaváltozással is összefügg, hiszen amíg korábban ilyen nem fordult elő az ezredfordulót követően napjainkig kilenc alkalommal volt a tó éves vízmérlege negatív, azaz a hozzáfolyás és a csapadék nem fedezte a párolgást, ami szükségszerűen növelte a víz tartózkodási idejét a tóban, ami az oldott sók töménységének növekedését eredményezte.
A sótartalom növekedése szükségszerűen hatással van a tó ökológiai rendszerére, amely azonban néhány korai kezdeményezést kivéve eddig nem képezte vizsgálatok tárgyát. Amennyiben a sótartalom növekedésének tendenciája nem változik ötven év múlva a Balaton sótartalma megközelíti az 1000 mg/l értéket, amely a tavi élővilág jelentős megváltozását okozhatja.
Kiemelt fotó: Dél-balatoni táj az 1930-as években (forrás: HUN-REN BLKI archívum)
A sajáttal és a vásárolttal együtt 16,5 millió kilogramm szőlőt dolgozott fel a Varga Pincészet két birtokán: a badacsonyi borvidéken 9,5 milliót, az egrin 7-et. Feldebrőn szeptember 24-én ért véget a munka, Badacsonyörsön egy héttel korábban, de a szőlő 98%-a mindkét helyen még a szeptember 9-ei hideg-betörés előtt beérkezett – közölte a pincészet.
Az idei szüret legfőbb sajátossága, hogy nem ősszel, hanem nyáron, méghozzá igen forró nyáron volt. Ha egy generációval visszamegyünk az időben, akkor a szőlőszüret jellemző hónapjának az októbert találjuk. Az utolsó 10 évben a termés legnagyobb része viszont már szeptemberben bekerült a pincékbe, az idén pedig augusztusban. Ez egy 3-4 hetes ugrás egy év alatt, remélhetően egyszerinek tekinthető, a következő években talán kedvezőbb lesz a helyzet. 10 év múlva viszont már ez lehet majd a jellemző – fogalmaz a közlemény.
Ha a klímaváltozás üteme nem csökken, 10 éven belül mi leszünk az új mediterráneum. A balatoni turizmusnak pedig nem kell téli álomba merülni, és a meleg minden évszakban jót tesz neki. Nem lesz könnyű alkalmazkodnunk a változásokhoz, máshová kell telepítenünk, talajtakaró kultúrákat kell a sorközökbe vetnünk, másként kell metszenünk, terhelnünk.
Milyenek az idei borok?
Ahhoz már egy ideje hozzá vagyunk szokva, hogy a divatnak megfelelő, a mai borfogyasztás fő gerincét adó gyümölcsös, fehér borokat részben nyáron szüretelik és így nagy valószínűséggel kánikulában. Csakhogy ez tavaly még augusztus közepét-végét jelentette, idén pedig július végét, augusztus elejét. Az irsaik, muskotályok, korai olaszrizlingek és chardonnayk idén is jól sikerültek. De ezeknél a fajtáknál már hozzászoktak az extrém meleghez és rendelkeznek a legfejlettebb borászati technológiával és technikával, amellyel áthidalhatók a nehézségek. Sokat segít még, hogy szinte megszűnt a kézi szüret és a nagy teljesítményű kombájnok hajnali 4 órakor kezdenek és jó esetben csak délig dolgoznak. Ezzel a beérkező szőlő hőmérsékletét 35 °C-ról 25-re lehet csökkenteni, ami még mindig nagyon magas.
A sok napsütés és a meleg közismerten jót tesz a vörösboroknak. Ennek a jótékony hatását már évről-évre érzékelték a boraink minőségében, az idei évjárat pedig természetesen kiemelkedő lesz az előző évekhez képest is.
Minőség szempontjából a nehézségek ellenére a 2024-es évjárat az átlagosnál inkább jobbnak mondható. Mennyiség szempontjából viszont nagyok a területenkénti eltérések. Az Egri borvidéken a termés mintegy 20%-kal elmaradt az átlagtól. Ezzel szemben a Balatoni Borrégió hozta magát. Már évek óta tapasztalják, hogy az a 40-50 milliméter csapadéktöbblet, amit a Dunántúl az ország keleti feléhez képest egy nyári szárazság alatt megkap, a termésátlagokban döntő lehet. Pincészetüknél a feldolgozott szőlő mennyiségét 16 és 18 millió kilogramm között tartják optimálisnak, ami ebben a szüretben teljesült.
Új korszak kezdődik a klímaváltozás miatt?
A klímaváltozás több évszázados borászati tudást tesz elavulttá, át kell írni a tankönyveket. A Kárpát-medence a minőségi szőlő -bortermelés északi határa. Ideális a nagyminőségű fehérborok készítésére, és vörösbor termelésére is alkalmas. Mivel a Kárpátok és az Alpok a kisebb nyugati hidegfrontoktól megvédenek minket, gyakran szép nálunk a vénasszonyok nyara. A száraz, meleg napos nappalok és a hűvös éjszakák kedvezőek a szüreti munkákhoz, szeptemberben és októberben nagy minőséget érlelnek. Hol vagyunk már ettől, már Lengyelország déli részén is kísérleteznek a bortermeléssel – fogalmaz a Pincészet.
10 évvel ezelőtt még vitatkoztak arról, hogy van-e értelme késői kékszőlőket, cabernet sauvignont, shirazt telepíteni, hiszen a boruk nagyon ritkán lesz az igazi. Mára a vita eldőlt, a késői fajták is tökéletesen beérnek nálunk. A vénasszonyok nyara meg túlzottan már nem lehet érdekes, hiszen idén előbb be kellett takarítani a szőlőt.
Ahogy a szőlészek szeretik felhívni erre a figyelmet, a minőség az ültetvényeken jön létre, a borászok azon már nem javíthatnak, jó esetben csak megőrzik. A klímaváltozás hatását a szőlészkedésben úgy lehet legjobban összefoglalni, hogy korábban a nap és a hatására keletkező cukor a barátunk volt, most az ellenségünk. Déli fekvésű dombokra telepítettek, ahol a nap nagyobb szögben éri a talajt, keskeny lombfallal dolgoztunk, sőt kékszőlőnél még ki is levelezték a fürtöket, alacsony terhelésre metszettek, hogy koncentráltabb minőséget érjünk el.
A napsütéses órák számának növekedése hatására azonban roncsolódik a gyümölcs héja, sőt károsodhatnak a levelek is. Ez megnyithatja az utat a különböző gombás fertőzéseknek, illetve korlátozza a szőlő érlelhetőségét, sietteti a szüretelést. A magas alkohol zavarhatja az íz összhatást, de ha nem, ha a bor elég testes ahhoz, hogy elbírja, akkor is a fogyasztók többsége nem kedveli. A felmelegedés miatt gyakoribbak lesznek az aszályos időszakok, de mivel a melegebb levegőnek magasabb a páratartalma, növekedni fog a többnyire rendszertelenül, zivatar formájában érkező csapadék is. 2023-ban például az átlagosnál több mint kétszer annyi eső hullott hazánkban.
Mi a jövő?
Ebben az évjáratban nagyon jól vizsgáztak az úgynevezett rezisztens, azaz a gombás betegségeknek ellenálló fajták. Az alkalmazkodás egyik fontos módszere lesz, hogy a legnépszerűbb fajtáknak kidolgozzák a rezisztens változatát. A déli domboldalakról majd át kell tenni az ültetvényeket a keletiekre. Itt kevesebb a napsütés, és ami van, azt a növény délelőtt kapja, így gyorsabban felszárad a hajnali pára és csökken a gombás fertőzés veszélye. Szélesebb lombfallal és nagyobb terméssel kell dolgozni. A lombok megvédik a gyümölcsöt a napfénytől, a nagyobb terhelés pedig lassítja a termés érését. A jelenlegi lerövidült érési idő csökkentheti a borok aromagazdagságát. A nagyobb termés javítaná az ágazat gazdaságosságát is. Németországban csak felsőpolcos borokat készítenek, mégis az átlagtermés az évjárattól függően 50-100%-kal nagyobb, mint a miénk. Minél előbb kezdünk neki az újításoknak annál nagyobb esélyünk van rá, hogy átvészeljük a változásokat – zárul a közlemény.
Ma az Állatok Világnapját ünnepeljük. Október 4. azért lett a kiválasztott nap, mert ez Assisi Szent Ferenc halálának napja, egyúttal emléknapja is. Ez a nap tisztelgés az állatok védőszentje, Assisi Szent Ferenc előtt, aki már a 13. század elején azt hirdette, hogy mindent szeretnünk kell, ami körülvesz minket, legyen az élő vagy élettelen. A Balaton környékén található állatparkok különleges élményt nyújtanak, ahol kicsik és nagyok közelről ismerkedhetnek meg több állatparkban is különféle állatfajokkal. Ha van, ha nincs saját háziállatod, akkor is jó program lehet hétvégén ellátogatni a Balaton környékén valamelyik állatsimogatóba és megszeretgetni az ott lakókat – már amelyiket szabad – e jeles nap alkalmából.
Keszthely városában található Balatoni Állatkert különösen népszerű a gyerekek körében. Az állatkert nemcsak hagyományos állatokat mutat be, hanem a Balaton környékére jellemző fajokat is. A látogatók megismerhetik a magyar állatvilágot, mint például a gím- és dámszarvast, valamint a különböző madárfajokat. Az állatkertben interaktív programok és bemutatók várják a látogatókat, így a gyerekek izgalmas élményekkel gazdagodhatnak.
A Siófok mellett található állatpark egy barátságos állatpark, ahol a látogatók számos egzotikus állatot láthatnak. A parkban többek között pónik, kecskék, madarak, alpakák, tevék, kenguruk és kisebb emlősök is élnek. Az állatpark külön figyelmet fordít a környezettudatosságra és a fenntarthatóságra, programjaik során pedig a látogatókat is bevonják a természetvédelem fontosságába.
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén található Fenyvespuszta Állatpark ideális hely a természetbarátok számára. A park célja a helyi állatfajok védelme és bemutatása. Itt a látogatók megismerhetik a magyar fauna egyedülálló képviselőit, mint például a vadmalacokat, a mormotákat és a különböző madárfajokat. Az állatparkban szervezett túrák és oktatási programok során a látogatók mélyebb betekintést nyerhetnek a természet csodáiba.
Az állatkert széles fajválasztékkal büszkélkedhet. Az óriás tematikus játszóterei pedig különösen kedveltté teszik a kisgyerekes családok körében. Egy egész napot eltölthetünk itt.
De a felsorolásból nem szabad kihagyni a Salföldi Majort, a Balatoni Madárkert díszmadár és kisállatparkot Kerekiben, Balatonedericsen pedig az Afrika Múzeum és Állatkertet.
Az Állatok Világnapja minden évben október 4. Az állatok világnapjának alapelve, hogy az állatok boldogabbá teszik életünket, segítőtársként és barátként gazdagítják mindennapjainkat. Az ünnep célja, hogy az ember és állat közötti barátságot erősítse, valamint felhívja a figyelmet az együttélés fontosságára. Ehhez ajánlunk ITT számos állatparkot és simogatót, amiket a Balaton környékén felkereshetünk ősszel is.
Egy végletekig személyes előadás, örökzöld táncslágerek és egy elhasalásból született mese nyerte el a balatoni nézők tetszését idén nyáron
Közel 200 program és több mint 20 ezer néző. Koncertek, színházi előadások, gyerekprogramok, kiállítások és ismeretterjesztő előadások várták idén az érdeklődőket többek között Földváron, Szárszón, Bogláron és Alsóörsön. Számos estére már az előadást megelőzően telt házat kellett hirdetnie a szervező csapatnak.
A Kultkikötő 19. nyári évad közönségdíjait Nagy Viktor alapító igazgató színházi előadás kategóriában Mucsi Zoltánnak az Egy életem önálló estért, koncert kategóriában Farkas Róbertnek a Budapest Bár zenekar vezetőjének és gyerekelőadás kategóriában a Kippkopp és Tipptopp előadás rendezőjének és előadóinak Mórocz Adriennek, Kövesi Csengének és Hevesi Lászlónak adta át köszönetképp.
Balról jobbra: Mucsi Zoltán, Farkas Róbert, Nagy Viktor, Mórocz Adrienn, Hevesi László, Kövesi Csenge
Mucsi Zoltán még az évad kezdete előtt mesélt kételyeiről az előadás létrehozásával kapcsolatban. “Három okból is különleges számomra ez a produkció. Egyedül állok a színpadon, egy teljesen új műfajt próbálok ki, ráadásul saját magamról beszélek. Mindhárom komoly kihívás volt. Meglehetősen szemérmes embernek gondolom magam, így okozott némi fejtörést, hogy milyen lesz, ha nekem a színpadon magamról kell másfél órát pampogni.
Vajon tart erre igényt a közönség?”
A nézők körében egyértelműen nagy sikert aratott előadás Szárszón volt látható augusztus közepén.
Ezt követően ismét Szárszón teltek meg a nézőtér sorai a Budapest Bár zenekar koncertjén. A csapat immáron 17 éve az egyik legeredetibb és legérdekesebb magyar zenei formációnak számít és visszajáró vendégei a Kultkikötőnek. Az idei évben is két helyszínükön arattak elsöprő sikert.
Őszinte gyereknevetés és véget nem érő taps fogadta az idén debütáló Kippkopp és Tipptopp előadást, az Összpróba Alapítvány és a Thália Színház koprodukcióját. A színpadon a Marék Veronika könyvekből jól ismert komplett kis univerzum tárul a gyerekek elé: hangyák, pókok, békák, bogárkák és a gesztenyegyerekek, amiket az írónő az egyik elhasalása alkalmával álmodott meg a fűszálak között. A mesék nyomán Jeli Viktória írta a színdarabot és ennek a komplett univerzumnak a felnagyított mása elevenedik meg dalok, játékok és végtelenül ötletes jelmezek és díszlet kíséretében.
A Kultkikötő az elmúlt 19 évben mindig arra törekedett, hogy minőségi szórakozást hozhasson el a nyaraló közönségnek a Balaton partjára. Nagy Viktor a díjak átadása kapcsán hozzátette – “Bár csak három kategóriában adunk át díjakat, de hálásak vagyunk minden művésznek, aki alkotásaival és tudásával hozzátett az idei évad sikereihez.”
Lassan jöhetnek a beltéri programok! Hűvösebb időben is lehet a Balatonhoz tervezni egy kellemes kikapcsolódást. A hagyományos őszi fesztiválok mellett egyre több beltéri program is kínálkozik, amik közül kedvünkre válogathatunk. Erre a hétre is öt rendezvényt és egy plusz programlehetőséget ajánlunk:
Katica Tanya Élményközpontban több, mint 100 féle kül-, és beltéri játszóalkalmatosság szolgáltat családi programot az év bármely szakában, időjárástól függetlenül. Ezért merjük ajánlani egy balatoni nyaraláshoz, amennyiben beborulna az ég, vagy napsütésben is, nem csak B tervnek!
Tagadhatatlanul megérkezett az ősz, de ettől függetlenül a Balatonnál továbbra is sokféle programlehetőség kínálkozik a hétvégén, amikre érdemes ellátogatni. Összeszedtünk pár beltéri programot az esős hétvégére.
Egy rossz cselekedet, egy történet, egy ítélet, egy sors. Ám voltaképpen mindezek összessége, egy ember a rács mögött, és az őt körülvevő társadalom, valamint bűn- és büntetéskép, illetve az ezekhez való hozzáállás bemutatása. Ezen a kiállításon több száz évre visszamenőleg követhetjük végig, hogy hogyan alakult a veszprémi várbörtön története.
Az Állatok Világnapja minden évben október 4. Az állatok világnapjának alapelve, hogy az állatok boldogabbá teszik életünket, segítőtársként és barátként gazdagítják mindennapjainkat. Az ünnep célja, hogy az ember és állat közötti barátságot erősítse, valamint felhívja a figyelmet az együttélés fontosságára. Ehhez ajánlunk 
Mi sem szebb, mint az ősz színeit a balatoni kilátókból csodálni. Ha a déli parton keresel kilátót 
+1 program: