Balatonbogláron Áramlatok címmel nyílt július végén kortárs művészek képeiből ideiglenes tárlat a Szent Erzsébet Park két kápolnájában, amely egy sorozat része és szeptember 10. után újabb gyűjteménnyel vár minden érdeklődőt. A kiállítás szervezőjével beszélgettünk a név és helyszín választásának történetéről és arról is mesél, miért szeretné a kápolnákat népszerűvé tenni. 

Két szín, kék és vörös jelöli a Kultkikötő nevével fémjelzett kiállítássorozat, az Áramlatoknak a helyszínét Balatonbogláron, a Temetődombon. A két neogótikus épület, a Kék és Vörös kápolna a 19. század második felében családi sírboltnak épült, majd 1973-ban neoavantgard kiállítások helyszínéül tartották számon őket lázadó kortárs magyar művészekkel, kerámikusokkal, ékszerészekkel, festőkkel.

Fotó: Rátkai Zsófia / Partlap

A nem mindennapi művészeti event születéstörténete hasonlóan figyelemreméltó. Indult egy kislánnyal, aki gyerekkorában édesanyjával a kápolnákba járt képzőművészeti kiállításokra, majd felnőttként is folyamatosan figyelemmel kísérte sorsukat. 2020-ban felkereste a városvezetést, ahol a polgármester Mészáros Miklós szabad utat engedett a hajdani kislány, Bújdosó Orsolya kiállítás tervének.  Az ötletre a Kultkikötő pozitívan reagált, a pályázatot beadta és a szervezést elvállalta. Ezután már csak színvonalas alkotók, no meg a koncepció kellett, hogy felelevenítsék az emberekben a mecenatúrát, a gyűjtői attitűdöt.

Fotó: Rátkai Zsófia / Partlap

“A Dél-Balatonnak nincsenek igazán jó kiállítóterei, ezeket a kápolnákat kellett a helyükre emelni, hiszen a műveszettörténeti kortörténetben ezek kultikus helyek, de nem kezeltük őket úgy, ahogy megérdemelnék”, meséli a Partlapnak a kulturális menedzser, aki korábban a Nemzeti Galéria meghívott előadója is volt, emellett festménybecsüs, gyűjtő nagyapjától pedig a művészet szeretetét örökölte. 

Ide álmodta meg tehát a szervező Bujdosó Orsolya a két kiállítást, amelynek első felében, július 29. óta (egészen szeptember 5-ig) Baksai József és Kondor Attila művészetének egy-egy szeletkéjét élvezhetjük. Az üdvösség útjai nevet viselő első kiállításon a nagyjából 10 kép alapján megkíséreljük átérezni a narratív festészetet, mely eszközzel filozófiai tartalmak közvetítése valósul meg. 

Fotó: Rátkai Zsófia / Partlap

Ahogy belépünk a kiállítótérbe, az apró kápolnába bármelyikébe, észrevétlenül is átadjuk magunkat valami fennköltnek, és megszeppenve próbáljuk értelmezni a kiemelkedő alkotásokat. 

“Baksai József egyedi technikával, vastagon felhordott, szinte reliefszerű, plasztikai értékkel bíró olajkép és grafikai sorozataiban különböző kultúrkörből származó tematikát jelen esetben a kereszténységet dolgozza fel.” Ez áll a művész felvezetőjében, amelyet a kurátor, Muladi Brigitta művészettörténész fogalmazott meg. A mitológiai témával szívesen foglalkozó festő plasztikus stílusát egyedi technikával fejlesztette tovább. 

Fotó: Rátkai Zsófia / Partlap

Fotó: Baksai József/Kultkikötő facebook oldala

Kondor Attila művészetét, aki egyebek mellett animációs filmrendező, egyfajta gyakorlati filozófiaként jellemzi, Andrási Gábor pedig médiumtudatos festészetként definiálta műveit. 2011-ben önálló monografikus album jelent meg munkáiról, míg 2017-ben A figyelem útjai című tanulmánykötet. A kontemplatív tájképeket a Vörös kápolnában lehet látni. 

Szeptember 10-én Konkoly Gyula – Ötvös Zoltán kiállítása nyílik meg, amely a sorozat második, befejező része. A képek a „popartos” és az absztrakt tájkép friss, eredeti formáit mutatják be, mint a megújuló formák képviselői. 

Konkoly Gyula: “Kilenc dumbi Korniss Dezsőnek” című kiállítása a Kék kápolnában, míg  Ötvös Zoltán: EZIDŐTÁJT című tárlata a Vörös kápolnában lesz megtekinthető a hónap folyamán. 

“Ezeknek az alkotóknak hatalmas megtiszteltetés, hogy a kápolnákban állíthatnak ki”, hangsúlyozza a szervező, majd hozzáteszi, “Kondor Attila és Konkoly Gyula aktív részesei a mai gyűjtő piacnak, forognak a piacon és az aukciós házakban.” 

Konkoly az a korosztály, akik a kápolnában állítottak ki, de ő ezt nem tehette meg, mert Franciaországba kellett emigrálnia. 1991-ben kapta vissza az állampolgárságát, és visszaköltözött Magyarországra. “Meghatározó művész, és olyan kiállításra készül, ami még egyben még soha sehol nem volt kiállítva”, meséli Orsolya. Majd hozzáteszi, a festő kimondottan ragaszkodott hozzá, hogy nem a turista szezonban szeretne itt kiállítani, hanem csak az őszben, hogy csak az értő közeg nézze meg a kiállítását. 

A másik kiállító, Ötvös Zoltán, a Magyar Képzőművészeti Egyetem adjunktusa, a teljes nyarat annak szentelte, hogy a Balatont vászonra tudja vinni. Ennek eredményét tárja elénk. 

És, hogy honnan ered az esemény címe? Orsolyától megtudjuk, az Áramlatok eredetileg három nagyobb egységben kavarták volna fel a balatoni állóvizet. Ezek sokszínűsége, a víz, a Balaton, az északról és délről érkező szél, a Somogyi-dombság és a borvidékek adták az ötletet a címhez.

A kiállítás megtekintése ingyenes. További információk: itt.