Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget, szól a már óvodában belénk rögzült rigmus generációkon átívelve. De vajon mennyire érvényesül ez még napjainkban is? Valóban melegebb a március 21. utáni időszak? Cikkszemle.

Noha természetes folyamat, hogy a Napéjegyenlőség (amikor a Föld keringése során eléri, hogy a napsugarak merőlegesen esnek az Egyenlítőre) után több napsütés éri hazánkat, így melegedik az idő. A népi jövendölés beválási arányát vizsgálta az elmúlt 20 év adatait alapul véve a masfelfok.hu egyik cikkében. Sándor (márc. 18.), József (márc. 19.) és Benedek (márc. 21.) névnapját követő héten  – ha hiszünk benne, hogy elhozzák a meleget – elvileg melegebb időjárásnak kellene lennie, mint az adott héten. Mint cikkükben írják, ha az említett időszak évtizedes átlagaira határozzuk meg a két kiemelt hét közötti hőmérsékletkülönbséget, elmondható, hogy a beválási arány 2000 után csökkenést mutat, hiszen a korábbi 80-100%-os megvalósulással szemben az elmúlt 2 évtizedben csupán 50-70 %-ban hihettünk a jóslatnak. No, persze, nem azért mert nem hozták el a meleget, épp ellenkezőleg az említett időszakban a meleg már korábban eljött zsáktól és Sándoréktól függetlenül.
Mint írják, „a 2000 előtti években jól elkülönül a március 11-17. és a március 21-27. hetek átlaghőmérséklete, míg az elmúlt 20 évben közelebb esnek egymáshoz az értékek”. Ezen felül sokkal melegebbek a márciusok is, a korábbi 5-6 fok helyett 2011-19 között 7 fok volt az átlag. Ennek mi lehet, hogy örülünk, de a természetnek nem kedvez. Az évszakok a növények életciklusát határozzák meg, amelynek változása az ökoszisztéma kapcsolatok szétcsúszásához vezethet.

A teljes cikk itt olvasható el.
A kiemelt kép Jeremy Desbiens Boulton munkája az Unsplash -ről.