Hogyan formálják a Balaton kulturális arcát a régió legnagyobb fesztiváljai?

A cikk a Kultkikötő konferenciáján Oszkó-Jakab Natáliával (Művészetek Völgye) és Lobenwein Norberttel (Strand, Volt, MOL Nagyon Balaton) elhangzott panelbeszélgetés nyomán készült, a beszélgetést moderálta dr. Fülöp Péter (Nemzeti Színház). 

A Balaton ma már jóval több, mint vízibicikli, lángos, és naptejillat. Az elmúlt évtizedben a tó körül olyan kulturális terek jöttek létre, ahol a könnyűzene, a színház, a tánc, a workshopok és a közösségi élmények együtt formálják a régió identitását. A Balaton kulturális ökoszisztémájának két meghatározó szereplője, Oszkó-Jakab Natália és Lobenwein Norbert mesélt arról, hogyan változik a fesztiválpiac, mit keres ma a közönség, és milyen gazdasági hatása van annak, ha egy településre több tízezer ember érkezik néhány napra.

A Művészetek Völgye idén 35. alkalommal várja a látogatókat. A jubileumhoz méltóan visszatérnek régi helyszínek, különleges fényinstallációk, külföldi fellépők és saját színházi bemutatók. A Völgy ma már három településen zajlik, és – ahogy Oszkó-Jakab Natália fogalmazott – „atipikus fesztiválként” működik.

A cél nem a tömeg, hanem az egyéni élmény.

– „Mi azon dolgozunk, hogy minél kevesebb ember legyen körülötted egy adott pillanatban. A Völgyben nem tuc-tuc zajban sétálsz, hanem át tudsz szellemülni egyik helyszínről a másikra.”

A két fesztiválmodell között óriási a különbség, mégis ugyanazt a térséget gazdagítják – más-más módon. A Völgy közönsége élethelyzetek szerint rétegződik. Vannak a kisgyerekes családok, fiatal felnőttek, 45–60 közötti „nem flancoskodó” látogatók, és akár 70 éves törzsvendégek is érkeznek. A programstruktúra ezt a sokszínűséget szolgálja ki. Workshopok, digitális detox, komolyzene, folkudvar, színház, könnyűzene. A Strandnál más a dinamika. A fesztivál eredetileg a legfiatalabbakat szólította meg, de mára „családi programmá” vált, ahogy Lobenwein Norbert fogalmazott –  „A fiatalok után jöttek a szülők is. Látták, hogy van Majka, van Neoton, és egyszer csak együtt jöttek.”

A közönség szórakozási szokásai is változnak. A sátrazás visszaszorult, a fiatalok inkább autóval járnak le, vagy huszan alszanak egy nyaralóban. A Völgyben pedig a kevés szállás miatt a glamping és a faházas megoldások erősödtek az utóbbi években.

A szakemberek egyetértettek, hogy a művészeti fesztiválok Európa-szerte állami támogatásra épülnek – Magyarországon pedig különösen. Oszkó-Jakab Natália elmondta, hogy a Völgy tudatosan fordított a logikán – „A könnyűzene adja a profitot, amit visszaforgatok a művészeti misszióba. A komolyzenei színpadon akkor is csak pár százan lesznek, de ettől még fontos.”

A Strandnál a gazdasági realitás más. A jegybevétel és a tömeg nélkül nincs fesztivál. A zöldmezős infrastruktúra, a munkaerőhiány és a balatoni árak mind felfelé tolják a költségeket. Oszkó-Jakab Natália kiemelte, hogy a kulturális fesztiválok kiszámíthatóbban működheténének, akár egy hároméves finanszírozási rendszerben. 

A beszélgetés egyik legizgalmasabb része az európai kitekintés volt. A Live Nation és a Superstruct egyre több fesztivált vásárol fel, a jegyértékesítéstől a helyszínekig mindent integrálnak. Ebben a térben a független fesztiváloknak nehéz dolguk van. Lobenwein Norbert szerint azonban a magyar fesztiváloknak van egy különleges előnyük –

„A jó fesztiválhoz szimat kell. Azt nem lehet excelből kiolvasni, hogy mi működik Magyarországon.”

A Völgy példája is ezt mutatja. Értékőrzés és megújulás egyszerre, tarisznyás hagyományból branddé válás.

A fesztiválok nemcsak kulturális, hanem gazdasági motorok is. Az NTAK-adatok és az új rendezvényipari tudásközpont végre láthatóvá teszik a hatásukat.

A Völgy alatt Kapolcs, Taliándörögd és Vigántpetend szállás-kihasználtsága 98%-kal nő. A helyi kézművesek, vendéglátók és szolgáltatók bevételei ugrásszerűen emelkednek. A Strandnál ugyanez látszik Zamárdiban és környékén. A város néhány napra megtelik élettel. A hosszú távú hatás azonban csak akkor marad meg, ha év közben is van miért visszatérni. A Völgy ezért működteti egész évben a Művészvölgy Kúriát, programokkal, kávézóval, közösségi terekkel.

A beszélgetés végére egyértelművé vált, hogy a Balaton kulturális ereje nem egyetlen fesztiválban, hanem a sokféleségben rejlik. A Művészetek Völgye és a Strand Fesztivál két külön világ, mégis ugyanazt a célt szolgálják: élményt, közösséget és értéket teremtenek a tó körül.

A Balaton ma már nemcsak nyár, hanem kultúra, és a sok más rendezvény mellett ez a két fesztivál – minden különbségük ellenére – együtt formálják a tó kulturális jelenét és jövőjét.

Hallgasd meg a teljes epizódot!