Az “Egy hajóban” kulturális turizmus konferencia “Innovációs lehetőségek napjaink turizmusában” panelbeszélgetése erre is választ ad. A teljes beszélgetés visszahallgatható Spotifyon is, de összeszedtük a legérdekesebb pontokat.
A turizmus mindig is gyorsan alkalmazkodó ágazat volt, de olyan tempójú változás, mint amit az elmúlt évek hoztak, talán még sosem érte egyszerre a szolgáltatókat és a vendégeket. A digitalizáció, az adatalapú működés és a mesterséges intelligencia ma már nem jövőbeli ígéret, hanem a mindennapi döntések láthatatlan háttere. A Partlap és a Kultkikötő közös podcast-sorozatának második kerekasztalán arról beszélgetett Boros Botond, a Visit Hungary üzleti intelligencia és digitális megoldások divízióvezetője és Schmutz Ádám, PhD-hallgató és AI tanácsadó, a Novitatis Kft. alapítója, hogy milyen irányba tart a szektor és vajon készen állunk-e erre az új korszakra. A beszélgetést Molnár Dániel, a Nemzeti Innovációs Ügynökség kutatói tehetségfejlesztési igazgatója moderálta.
A turisztikai inspiráció ma néhány kattintás. A vendég összehasonlít, értékel, továbblép, sokszor anélkül, hogy egyetlen weboldalra átkattintana. Boros Botond már a beszélgetés elején kiemelte, hogy a Google-keresések 72%-a már nem vezet kattintáshoz. A válaszok a keresőben jelennek meg, AI által összefésülve. “Ez azt jelenti, hogy a desztinációk és szolgáltatók nem a kattintásokért, hanem a figyelemért versenyeznek. Mit fog ez hosszú távon jelenteni? A Google-nek a kattintás alapú hirdetési rendszere az egyszer majd összeomlik. Ez nem most lesz, de szépen lassan. A jövőben pedig még inkább a ChatGPT, a Gemini és más nyelvi modellek saját foglalási felületei felé mozdulnak a felhasználók.” A vendég ott foglal majd, ahol épp kérdez – akár hangalapon, akár chatben. A szolgáltatók számára ez azt jelenti: láthatónak lenni ott, ahol a válasz születik.
A weboldal már nem kirakat, hanem adatcsomag.
“Amelyik szolgáltatónak nincs weboldala, az sürgősen készítsen egyet” – emeli ki Boros Botond.
Nem esztétikai okokból, hanem mert a jövő AI-rendszerei a weboldal strukturált adataiból dolgoznak. A szállásleírások, szolgáltatások, medenceméretek, nyitvatartások – mind olyan információ, amelyet a modellek beolvasnak, értelmeznek, majd ajánlásokká alakítanak. Ha ezek hiányoznak, a szolgáltató egyszerűen kimarad a válaszokból.
A Google Business profil pedig különösen kritikus. A nyelvi modellek közvetlenül olvassák a Maps-adatokat, értékeléseket, fotókat. A jó szolgáltatás és a hiteles vendégvisszajelzés így válik a legfontosabb versenyelőnnyé.
A nagy szállodaláncok már ma is AI-alapú árazást használnak. A Marriott és az Accor rendszerei olyan összefüggéseket is felismernek, amelyeket emberi szem nem, például egy borús londoni hétvége hatása a balatoni foglalásokra, egy kampány hullámzása vagy a keresési trendek változása – mesélte Boros Botond. A mesterséges intelligencia nemcsak előrejelzi a keresletet, hanem javaslatot tesz az optimális árra, akár naponta többször. A kisebb szolgáltatók számára is elérhetővé váltak ezek a „dobozos” rendszerek, amelyek havidíjas formában adják ugyanazt a tudást.
A másik látványos terület a hiperperszonalizált kommunikáció. Schmutz Ádám egy svájci hotel példájával szemléltette, ahol a vendégadatbázisra épített személyre szabott ajánlatok egy év alatt 23%-ról 43%-ra növelték a közvetlen foglalások arányát. Hozzátette – “a vendég nem technológiát lát, csak azt érzi, hogy pont neki szól az ajánlat.”
A Balaton különleges helyzetben van. A hazai trendekkel szemben a Balatonon nő a tartózkodási idő: átlagosan 3,2 nap, szemben az országos 2,1 nappal. A családos vendégek aránya kiemelkedő, ami stabil, magasabb költést és több szolgáltatáshasználatot jelent. Ugyanakkor a digitalizációs szakadék itt is látszik. A balatoni szolgáltatások mindössze 5,5%-a foglalható online, a vállalkozók átlagosan 2 másik szolgáltatóval működnek együtt, az innováció szezonális, mivel télen van rá idő, nyáron nincs kapacitás.
A workshopok és közös gondolkodás azonban bizonyítottan működik. Amikor a szolgáltatók együtt terveztek csomagajánlatokat, a kezdeti szkepszis után mindenki felismerte, hogy a közös termékek valódi bevételnövekedést hozhatnak. De mi akadályozza leginkább az innovációt? A szakértők szerint nem a technológia hiánya. A gátak sokkal inkább a döntési bizonytalanság (tudják, hogy hasznos lenne, mégsem lépik meg), a szezonális túlterheltség (nyáron nincs idő fejleszteni), a digitális szkepszis (félelem a személyesség elvesztésétől), az adatminőségi problémák (hibás vagy hiányos adatok torzítják a képet) jelentik. A megoldás minderre a jó gyakorlatok, edukáció, és az adatok visszacsatolása a szolgáltatók felé.
A jövő nem távoli. A szakértők szerint öt éven belül a foglalások jelentős része AI-felületeken történik majd, az árazás automatikusan személyre szabott lesz, a vendég két kattintással intézi a biciklikölcsönzést és az emberi jelenlét pedig felértékelődik – prémium élménnyé válik.
A turizmus lényege nem változik: az ember elutazik, élményt keres, és hazaviszi magával. De hogy közben milyen rendszerek dolgoznak a háttérben, az alapjaiban formálja át a szektort.
Érdekel a teljes beszélgetés? Hallgasd meg!
