Március elején igencsak csalóka az idő a jég épp távozóban van a Balatonról, csillog a víz, verőfényes napsütés és gigantikus felhők követik lépteinket. Nehéz otthon maradni, de legalább egy szabadnap mindenkinek jár. Túránk témája a romtemplomok felkutatása volt a Pécselyi-medencében és környékén.
Első állomásunk a dörgicsei alsó templom, mely tökéletes helyen fekszik, a Balatontól megközelítve és a faluba beérve rögtön jobbra található a dombon. A kis domb kiemeli a látogatóját a tájból és gyönyörű panorámát biztosít a tóra és a szőlős lankákra. Ez a romtemplom a XII. században épült, maradványait igyekszik a falu rekonstruálni és megvédeni. A rom mellett egy színpad is helyet kapott, hiszen remek hely összegyűlni és nyári előadásokat tartani ezen a különleges emlékhelyen. Tökéletes piknikezéshez, sütögetéshez családoknak.
Fotó: Orbán Péter // dörgicsei alsó templomrom
Tovább haladva elértünk a Dörgicsei Levenduláshoz, melyet a középső templomrom mellett lehet megközelíteni. A levendulás jelenleg zárva volt, de a kis romot alaposabban is szemügyre vehettük, itt jóval több fal áll és védettebb, eldugottabb helyen is van, picit nehezebb rátalálni.
Fotó: Orbán Péter // dörgicsei felső templomrom
Utunkat folytatva beérünk a Pécselyi-medencébe, melynek gyönyörű domborzata és a balatoni panorámája egészen elképesztő. Ritka az ilyen táj Magyarországon, úgy gondolom. Kissé mediterrán-toszkán beütéssel rendelkezik, azonban a magyaros termőföldek szabdalják piciny falucskákkal és borászatokkal.
Az őzek előszeretettel mutogatják magukat, tehát aki vadat szeretne látni szökellni, az biztosan fog találkozni néhány őzzel a kirándulás alatt. Kiváló tisztásokat találnak maguknak a zöld földeken és búvóhelyük is akad néhány.
A kacskaringós utakon haladva beérünk Pécselyre, ahonnan a Zádor-hegyre vesszük az irányt. Ezen a hegyen található a Zádor-vár mely megközelítése száraz időben autóval könnyebb, ám nedves időben jobb, ha a lábunkra hagyatkozunk. Körülbelül 2 km hosszú az út a várig a faluból. Ez alatt szinte végig kísér minket az Aszófői séd a csorgadozásával. A Zádor-vár nem rendelkezik nagy történelemmel, sokáig gazdátlanul állt. Manapság önkéntesek és a falu önkormányzata próbálja rekonstruálni, aminek látszata is van. A várba beérve elég nagy várudvar tárul elénk, aminek kőmaradványai még keretezik a régmúlt épületet. A nyomokból ítélve többen is sütögettek már itt, valamint egy pici menedék is megtalálható a vár közepén.
Fotó: Orbán Péter // Zádor-vár
Végül az aszófői templomromot látogattuk meg. Érdekes, elég sokszor jártunk már Aszófőn akár autóval vagy vonattal, de sosem lettünk figyelmesek a sinek alatt megbújó romra. Igazán romantikus, fák lombjai alatt meghúzódó épület, melynek még saját kis forrása is van, az Almás forrás.
Fotó: Orbán Péter // Kövesdi templomrom (aszófői templomrom), Almás-forrás
Tovább gondolva, az aktív turizmus mellett, ez inkább már sötét turizmus (darktourism) hiszen a romok a múltat idézik és mi kíváncsiak vagyunk rá, de depresszív hangulat helyett inkább, a romantikát és a rusztikus hangulatot idéz elő bennünk.
Fotó: Orbán Péter // Kövesdi templomrom (aszófői templomrom)
Szintén alkalmas program lehet tavasszal egy kiruccanás néhány templom- és várromhoz, hiszen nem is gondolnánk, mennyi, a múltat idéző emlék fekszik körülöttünk a Balaton szomszédságában.
Previous
