Ami egyszer bejött, ahhoz szeretünk visszatérni

Ami egyszer bejött, ahhoz szeretünk visszatérni

456 views
0

Teátrum turnéval indítja az őszt a Quimby, a koncertsorozat egyik állomása november 10-én, Balatonbogláron lesz. Arról, hogy mit is jelent ha a rock and roll a színházba költözik, Kiss Tibivel beszélgettünk.

Nemrég jöttetek haza Amerikából az Aranyakkord turnéról, milyen volt a kinti fogadtatás?

Nagyon kemény út volt, 20 évvel ezelőtt is az lett volna de sokat tanultunk közben és új dalötleteket is hoztunk haza. Arra is jók ezek a projektek, hogy összecsiszolódjunk, mostanra tényleg jól játszik a duó. Amerikában a közönség gerincét a kinti magyarok alkotják, de hozzák az amerikai férjeket, feleségeket is. A koncertek mellett egy dokumentumfilm is készült, amiben szintén részt vettünk, de amúgy ez az egész valahol egy kultúrmisszió is nekünk. Minden koncert más volt és előfordult olyan is, hogy mi szálltunk be jammelni egy zenekarhoz Új-Mexikóban, teljesen elloptuk szegényektől a show-t. A Vastika olyan királyul játszott, hogy mindenkinek leesett az álla.

Jegyvásárlás >>

Te korábban huzamosabb időt töltöttél az USA-ban, így ismered az ottani mentalitást, jól jöttek a régi tapasztalatok?

Anno, voltam kint néhány hónapig, ami abban a tekintetben volt más mint a turistáskodás, hogy meg is kellett élnünk, nem spórolt pénzből mentünk ki. Ez azért volt jó, mert mélyebb betekintést nyersz egy társadalomba, ha meg kell küzdeni a hétköznapokkal, helyt kell állnod minden téren, melót és szállást kell keresni, ügyintézni kell angolul. Megtanulja ilyenkor az ember, hogy nem szabad kétségbeesni és azt kell mutatni, hogy értesz például egy munkához, akkor is, ha valójában nem.

Három év szünet után napokon belül kezdődik a Quimby Teátrum turnéja, miért vettétek újra elő a színházi koncerteket?

A jubileumi év miatt volt a kihagyás, előtte kb. másfél évente koncerteztünk a Teátrum turnéval. De nem baj, hogy volt ez a szünet, nem kell mindig mindennek ugyanúgy történnie, most jött el ennek újra az ideje. Amikor csináltuk az előző lemezt, már akkor tudtuk, hogy melyik dalok lesznek jók a Teátrumba, számolunk ezekkel a játszóterekkel, ami egyszer bejött, ahhoz szeretünk visszatérni. A Quimby zenekarban nagyon izgalmas, hogy lehetőségünk van változtatni a helyszíneket magunk körül, utcabálokon, uszodákban, templomokban, szinte már mindenhol játszottunk. A Teátrum színházi környezete különösen jól passzol hozzánk és van még néhány olyan ötletünk, amivel karakteres helyzetbe hozzuk majd a zenekart.

A setlisten a Quimby dalok szerepelnek újrahangolva vagy inkább dialógusokkal, gesztusokkal, hangjátékokkal színesítitek a megszokott repertoárt?

Lesznek olyan dalok, amiket általában nem is játszunk máshol, csak a Teátrum koncerteken…

…és olyanok is, amik valóban át lesznek hangszerelve, de készülünk meglepetés számokkal is. Mindezek fel vannak fűzve egy dramaturgiai láncra, valahonnan eljutunk valahova, hullámzóan, szanaszét, mint amilyen nagyjából az élet. És aztán ezeket megtűzdeljük különböző jelenetekkel. Itt bevetjük a két legnagyobb színészt a zenekarból, Liviust és Dódit, ők egyfajta hidat képeznek majd olykor-olykor a dalok vagy a hangulatok között.

Ahogy említetted, az előadásnak van egy íve, története, a zene mellett különböző jelenetekkel vezetitek lépésről lépésre a közönség figyelmét?

Az érzékek vonalán haladunk majd, de áttételesen kapcsolódnak egymáshoz az elemek, brechti áthallásokkal. Mozognak az emberi emóciók és mi suhanunk velük, olyan ez, mint egy mozi, de ne kívánjuk azt, hogy ez minden emberi struktúrájában konkrétan megjelenjen. Az az izgalmas a muzsikában, hogy légies, a szavak is már szárazabbak és konkrétabbak. Úgy adagoljuk a tartalmi vagy a szellemi muníciót, a verbális dolgokat, hogy ezek reflektálnak olykor-olykor a történésekre.

Jegyvásárlás >>

A dalok sokszor közvetlenül egymás után jönnek, tapsnyi idő sem lesz köztük..

Lesz ilyen rész is, de közben is alakul, hogy ez éppen hogy jön ki. Sokszor előadás közben vesszük észre, hogy valami jobban működik így vagy úgy, nem tudjuk előre borítékolni ezt a fajta reagálást. Ha valahol nem érezzük azt, hogy tapsolni kellene, akkor általában szépen átkötjük a történetet valamivel, mondjuk egy új impulzussal, hogy érezze a közönség, hogy ott nem kell meglendíteni a tenyereket. Néha pedig nem hagyjuk elengedni a dalt, ezek ösztönösen működő dolgok.

Quimby Teátrum

Fotó: Kovács Zoltán

Az akusztikus blokkot sokan szeretik a Teátrum koncerteken, most is tervezitek ezt a tábortüzes hangulatot?

Úgy hívjuk ezt, hogy hamis akusztikus, mert az erősítő azért be van dugva. Az akusztikus gitár előkerül de nem lesz annyira külön választva mint eddig. Nem csinálunk két külön színpadot sem, csak egymáshoz gurulunk, kicsit előrébb jön a hátsó sor. A régi elrendezés technikailag is bonyolult volt, így viszont sokkal szabadabbak a lehetőségeink az akusztikus dolgokon belül, tényleg vannak olyan jelenetek, dalok, amik csak ebben a minimál akusztik környezetben kapják meg a legszebb ruhájukat.

A legutolsó színházi turnétokon olyan régen játszott dalokat is elővettetek, mint amilyen a Mari és a Majom-tangó, most is készültök ilyen kuriózumokkal?

A Marit valószínűleg játsszuk majd, a Majom-tangót nem ígérem, de lesznek olyan dalok, amiket csak megidézünk vagy nem játszunk végig.

De olyan dalt is előveszünk, amit tizenvalahány éve nem hallhattak tőlünk.

A régi dalok gyurmázása is egy kreatív lehetőség, illetve ha dramaturgiával épít fel az ember egy műsort, akkor olyan dal is előkerül, amire nem is gondolna először. Mert mondjuk szükség van arra az emócióra vagy tartalomra, amit egy adott dal behozhat. Olyan ez, mintha rengeteg legód lenne és abból építenél fel többféle formát.

A finomabb, érzékenyebb színházi világ belőletek is mást hoz ki, más rétegeket bontogat?

A nagy drámák meg a hangosságok jól működnek a színházban, éppúgy mint az apró intim csilingelések, kicsit máshol kell nyomogatni a gombokat. A gesztusok is erősebbek itt és a színháznak van egy jellegzetes szaga, akusztikája és sajátos működése. A koncerten vizuális izgalmak is lesznek, élőképezés, a világítás, a díszletszerű megjelenés, a színházat igyekszünk kihasználni annyira, amennyire azt módjában áll egy oda bekéredzkedő alternatív zenekarnak. Mi nem színházat, hanem színházas zenét csinálunk a Teátrum előadásokon.

Quimby Teátrum

Fotó: Kovács Zoltán

A Quimby igazi, kísérletező kedvű zenekar, idén már játszottatok klasszikus zenészekkel, cirkuszi mutatványosokkal, most pedig színházi jelmezbe bújtatjátok a rock and roll-t.

A sokféleség fenntartja a mi saját kíváncsiságunkat is, a Class & Roll is egy olyan dolog, ami folytatható és nagyon izgalmas utak vannak benne, a cirkuszos és ez a teátrumos világ is hasonló, a rock koncertek, a fesztiválok pedig a lelazulásról szólnak. Így izgalmasabbá lehet tenni az amúgy nem túl nagy játszóteret, ami a magyar piac és ösztönösen is jön belőlünk a keresgélés.

A turné egyik állomása Balatonboglár és köztudott, hogy nyáron te is rendszeresen leköltözöl a Balaton déli partjára, szezonon kívül is előfordul, hogy egy-egy hétvégét ott töltesz?

A nyaralónkon ilyenkor már lehúzzuk a redőnyt, de egy-egy szép hétvégén ősszel is előfordul, hogy lemegyünk. Most már nincs az a nagy zsúfoltság, a tavasz meg az ősz is gyönyörű tud lenni, az időjárás is kedvez, emlékszem, már májusban 25 fokos volt a víz. A nyarat maximálisan lent töltjük, onnan járok fel Pestre, meg onnan megyek koncertekre is.

A Balatonból sokkal többet ki lehetne hozni szezonon kívül is,

ehhez kellenek kulturális programok, rendezvények, minőségi tartalommal teli dolgok. Az infrastruktúra és a logisztika fejlesztése is kimozdítaná az embereket, és nem csupán két és fél hónapra próbálna mindenki berendezkedni ott.

Jegyvásárlás >>

A Teátrum turné után mivel készültök még idén és a jövő év elején?

Év végén lesz még néhány koncertünk karácsony környékén, amikor bedurrantjuk a petárdákat, aztán a januárt már pihenéssel töltjük. Tavasszal egy össznépi “family together” jellegű nagy flow koncertet tervezünk, az összes olyan projekt, amiben a Quimby tagok szerepelnek, megjelenik majd egy színpadon, forogni fognak a zenészek meg a produkciók. Ez is egy olyan kreatív ötlet, ami még nem volt és éppen ezért nagyon izgat minket.

 

Ne maradj le a balatonboglári Quimby Teátrumról!
Jegyet ide kattintva válthatsz.

A szerzőről