Juhász Gyula – Merengés
Állok a vízparton, bolyongó lelkemmel
Csillagokba szállok, messze föld felett,
Repülök a lélek szárnyain lebegve
S letekintve látom a tűnt éveket.
Gyermekéveimnek elhunyó világa
Rám mosolyog szelíden, mint bús holdsugár,
Elhullt napjaimnak legszebbik virága
S rám a messze éjben sírok árnya vár!
Rám mosolyog szelíden, mint bús holdsugár,
Elhullt napjaimnak legszebbik virága
S rám a messze éjben sírok árnya vár!
Állok a vízparton. Gyermekségem éve
Bágyadó világgal gyorsan ellebeg –
És fölöttem szépen elfödik a holdat
Hamuszínű, szürke őszi fellegek. –
Bágyadó világgal gyorsan ellebeg –
És fölöttem szépen elfödik a holdat
Hamuszínű, szürke őszi fellegek. –
1899
A kiemelt fotó Benke Gábor munkája Fonyódról.
Previous
A szerzőről
