A cél egy pozitív és egy negatív toplista felállítása volt, amely egyrészt visszajelzést ad az érintett önkormányzatoknak, másrészt ösztönözheti őket az infrastruktúra fejlesztésére. „A kérdőívet kétévente tervezzük megismételni, bízva abban, hogy ezzel hozzájárulunk a folyamatos minőségjavításhoz és a tudatosabb önkormányzati munkához, illetve a tavaszi-nyári szezon előtt segítséget is szeretnénk adni a túrázóknak, hogy hol, mire számíthatnak.” – adta hírül a Magyar Kerékpárosklub.

A kérdőívezés módszertana

A felmérés során a válaszadók 1-től 10-ig terjedő skálán értékelhették az adott települési szakasz útminőségét és biztonsági szintjét. Csak azokat a szakaszokat kérték értékelni, amelyeken a kitöltők az elmúlt egy-két évben személyesen jártak. A nagy válaszszámnak köszönhetően az eredmények jól tükrözik a felhasználók tapasztalatait.

A legjobb és legrosszabb szakaszok

A felmérés alapján jelentős eltérések mutatkoztak a különböző települések bringaútjainak állapotában. A legjobb állapotú szakaszokat Szántód, Balatonföldvár és Aszófő  bringaútjai kapták. A felhasználók szerint itt megfelelő a burkolat, a közlekedésbiztonság kielégítő, és kevésbé jellemzőek az úthibák.

A bringakör legjobbra és legrosszabbra értékelt területei (Fotó: Magyar Kerékpárosklub)

Különösen súlyos kritikák érték a Tihany és Balatonfüred közötti szakaszt, amelyet a legtöbb válaszadó kifejezetten veszélyesnek ítélt meg.

A kérdőív kitöltői számos konkrét problémát is megfogalmaztak. Többen hangsúlyozták, hogy a déli parton viszonylag jó az útminőség, és a bringások folyamatosan tudnak haladni a kerékpársávokon vagy az alacsony forgalmú közutakon. Ezzel szemben az északi parton gyakran szűk és rossz minőségű szakaszokkal kell megküzdeniük.

A legélesebb kritika a Tihany és Balatonfüred közötti szakaszt érte:

„Teli kátyúval, gyökérfelnyomódásokkal, keskeny, a Balaton-parti bástyák miatt tele éles kanyarokkal az amúgy egyenes szakaszon. A Balaton-körút talán legforgalmasabb része, amelyet nemcsak bringások, hanem rolleresek, gyalogosok és futók is használnak. Így rendkívül veszélyes, sötétben meg pláne. Nincs kivilágítva, az országúti autók fényszórói pedig elvakítják a kerékpárosokat.”

Mások szerint az északi part sok helyen következetlenül vezeti a kerékpárosokat települési utcákon és meredek emelkedőkön, jelentősen megnövelve a távolságot és a szintkülönbséget. Egy válaszadó így fogalmazott:

„A déli part hibátlan. Az északi parton pedig Tihany környékét kivéve az egész gyalázat és balesetveszélyes. Olyan gyökérfelnyomások vannak, illetve 50 cm széles repedt bringaút, hogy az közlekedésre alkalmatlan. Mellette meg a tükörsima autóút.”

A kérdőív eredményei rávilágítottak a Balatoni Bringakörút éles minőségbeli eltéréseire. Míg a déli part szinte hibátlan, az északi part jelentős felújításra szorul. Az utak állapota sok helyen balesetveszélyes, és a kerékpáros közlekedés nem megfelelően támogatott.

Reméljük, hogy az eredmények nyomán az önkormányzatok és a döntéshozók is nagyobb figyelmet fordítanak a fejlesztésekre és karbantartásra. Még a nem önkormányzati kezelésű szakaszokon is jó lenne a növényzet kordában tartása.

A kérdőívet két évente tervezzük ismételni, és bízunk benne, hogy ösztönzi majd az érintett önkormányzatokat a minőségjavításra, vagy az ennek érdekében végzett lobbizásra. – írja a Magyar Kerékpárosklub

Forrás: Magyar Kerékpárosklub