Milyen a Balaton akkor, amikor az utolsó nyaraló is elzárta a vizet, bereteszelte a spalettákat, leeresztette a gumimatracot és elcsomagolta a kerti bútorokat? Hogy halmozódnak itt egymásra a korok és emlékek, hogyan változik az ismert és szeretett táj évről évre – azaz milyen a magyar tenger partja, ha kiürül?
Bartha Dorka már több mint öt éve kezdte el a balatonoffseason Instagram-oldalt, amiből aztán könyv is született, de a szezonon kívüli tóparton a barangolás, bringázás és a kihalt üdülőtelepek fotózása jóval korábban kezdődött. Egészen pontosan 2014 ködös novemberében, Balatonszemesen. „A családom már három generáció óta Szemesen nyaralt, kiskoromban én is itt töltöttem a vakációk jelentős részét, aztán amikor már egyetemistaként huszonévesen visszatértem ide – gyerekkorom elsüllyedtnek hitt birodalmába – egy igazi belső utazás is volt újra felfedezni mindent.” Kezdetben gyalogosan, sétálgatva készültek a fotók, aztán egyre hosszabb bringás utakká váltak a déli parton, majd az északi oldalon. És bár ezt ma már kevesen hiszik el, de eleinte abszolút nem tudatos “projektként” indult az egész.
Ahogy egyre többet fotózta az őszi-tavaszi Balatont, Dorkát egyszerre izgatta a felfedezett szezonon kívüli világ furcsasága, hogy ahol nyáron minden nyüzsög és él, az milyen, amikor elszunnyad. Aztán évről-évre látva, hogy mennyi minden tűnik el a régi balatoni hangulatot adó helyekből, egyfajta rögzítő-dokumentációs-emlékmentő oldala is lett az egésznek. A fotók, sorozatok mellé nem egyszer hosszabb-rövidebb történetek is társulnak, mint egy családi nyaraló építésének vagy névadásának a története, vagy magának az üdülőtelepnek a létrejötte, de jellegzetes balcsis közös élmények – a vurstlik, kempingek, zimmer frei apartmanok vagy éppen a vízibiciklik története is kiderül.
Például kiben merült már fel kérdésként, hogy ki és mikor találta fel a vízibiciklit?
A választ egy 1956 júliusában publikált keserű hangú, asztalosmester által írt olvasói levél rejti. Ugyanis a levél írója azt állítja, egy évvel korábban az ő fejéből pattant ki a vízi jármű ötlete, el is küldte az illetékes hatóságoknak a terveket, de elutasították. Mégis, a következő szezonban azzal szembesült, hogy a prototípust Balatonberényben már vízre is bocsátották.
De hasonlóan izgalmas elkezdeni figyelni és “gyűjteni” a nyaralók neveit is. Milyen trendek és szokások vannak? Vannak visszatérő kedvencek vajon? Például feltűnik az alapos megfigyelőnek, hogy milyen gyakoriak a vízhez, nyárhoz kötődő nevek, mint a Napsugár, Horgász-lak, Kagyló de még ennél is több a női név – feleségek, kedvesek, lányok mint Évike, Ilus, Klári, Eudoxia. Aki senkit nem akar kihagyni a családból, nehogy sértődés legyen, az izgalmas mozaikszavakat alkot, mint a Málasápa, ami a családtagok nevének kezdőbetűiből olvadt össze: azaz
MÁ-rti LA-ci SÁ-ri PA-li.
Régi magazinok apróhirdetései, vagy korabeli építészeti szaklapok, helyi újságok vagy helytörténeti kötetek rejtik az izgalmas sztorikat – mindenben lehet kutakodni információmorzsák után. Talán ennél is izgalmasabb az, amikor egy-egy fotó kapcsán a kommentekből vagy személyes üzenetekből bomlik ki egy nyaraló vagy hely múltja.
És hogy hogyan készülnek a képek?
Hosszú-hosszú, tekervényes bringautak, vagy téli séták során.
Dorka azt vallja, hogy csak így lehet igazán felfedezni és megismerni egy környéket és észrevenni a rejtett kincseit – egy halacskás kerítést egy kis utcában vagy a Napsugár, Évi, Imád-lak feliratokat a házak homlokzatán. Teljesen máshogy látja az ember a környezetét autóban átsuhanva. Bringán, gyalog más a tempó, más a ritmus, koncentráltabb a figyelem, jobban benne vagy a tájban. És a balatoni élményekhez, nyarakhoz amúgy is hozzátartozik a bicajozás – hányan itt tanultunk meg kerékpározni például.
Bárkit is kérdezünk meg, az öt évestől a kilencvenötig, Akarattyától-Vonyarcvashegyig, először itt üdülőt vagy már generációk óta visszajáró család sarját, a tanulság mindig annyi – erre a tájra emlékezni a boldogság. Dorka fotóin az a Balaton él tovább, amelyik az emlékeinkben felbukkan, a puha, álomszerű színeivel és formáival, miközben mindannyian érezzük, mi történik a képek keretén túl – hogy a felparcellázott emlékeinkből semmi nem marad végül.
Bartha Dorka fotóival a @balatonoffseason Instagram, a Balaton offseason Facebook oldalon vagy könyv formájában is találkozhatsz, továbbá idén a Kultkikötő tárlaton, Alsóörsön a Török-házban a „Balaton válogatás kazetta No. 1” című Weiler Péterrel közös kiállításán.
